Dolgozó Nő, 1959 (8. évfolyam, 1-24. szám)
1959-06-01 / 11. szám
flgftía re I о тают * A szolidaritás legszebb példája, melyet különböző országok fiataljai barátaik részére elindítottak az, hogy elősegítsék azok eljutását a bécsi VII. VIT-re, akik nem rendelkeznek elegendő anyagiakkal a gyarmati vagy kapitalista országokban. Csehszlovákia fiatalsága ez elsők között csatlakozott ehhez a mozgalomhoz. Matematikai műveletek, összeadások, kivonások, szorzások, osztások hemzsegtek a papíron. Hogyan is aránylik az iskola diákjainak száma a költségekhez? Az eredmény: fejenként 5,50 koronái Eredmény? Az még soká lesz! Hiába, minden kezdet nehéz! No de mondjuk el csak sorjában — Rajzoljuk meg mindenekelőtt a térképet, jelöljük ki rajta a légiutat, de toldjuk meg mindjárt Komárommal! Ma már nehéz pontosan megmondani, kinek is volt ez a gondolata. Mennyi pénzre is lesz szükségünk egy algériai küldöttet nemcsak Bécsbe juttatni, de Komáromba is meghívni és megvendégelni? Ez a kérdés furakodott mindig előtérbe, minden az ismeretlen vendég körül forgott, és néha még az álmot is felcserélte egy eddig ismeretlen momentum: „a gond"! Másnap reggel az ifjúságot jellemző hévvel telefonkagylót ragadtak, hogy megtudakolják, már mint a Komáromi Tizenegyéves Szlovák Középiskola növendékei, menynyibe is kerülne egy repülőjegy Algériából Bécsbe és vissza, lakás, ellátás, plusz a vasúti költség Bécsből Komáromba és az ajándék? A Steiner utcai vasasok munkában Apagyi Laci szeret olvasni — ő nagyban gyűjtött papírt Polák Márta a térképen mutatja az utat Algírból Bécsen át Komáromba Hétezer korona! A fejüket összedugó pionírokra a teleírt lapról száraz számok meredtek, öt korona és ötven fillér, nem a világ! Ha szépen megkérték volna a szülőket, talán min-den további nélkül megkapták volna. De nem az a cél, hogy az algériai küldött a szülők, de az ő vendégük legyen! Ezért ajánlotta egyikük, hogy az ősszel végzett brigádmunkáért kapott összeget fordítsák erre az alapra! Helyeslés hangzott minden oldalról, s az ismeretlen, új barát startjához megtörtént az első lépés. — A többit nyersanyaggyűjtéssel I — fűzték hozzá. — Itt van Vera, a VI. D-ből, a járás legjobb vasgyüjtője, őrá biztosan építhetünk! S mint később kiderült, Vera, a megbízható pajtás, egymaga 900 kg vasat „lelt" a szolidaritási alapra. Márta, Mária, Dóra, Béla, Vlagya, Emil, Zsuzsa és a többi pionír fáradhatatlanul szorgoskodtak. Akár a méhecskék a mézet a méhkasba, úgy hordták ők a vasat, papírt, rongyot és készpénzt is az iskolába. Komolyan versenyeztek egymással a csoportok, akár a felnőttek. Teljesedtek a vállalt kötelezettségek. Május 1-re már volt 5000 koronájuk, s hisszük, hogy június 1-re nem hiányzik már sok a szükséges összegből. Támogatják a szülők, rokonok, ismerősök, eddig ismeretlen barátok felfedező útjaikon a kis pionírokat, akik nemcsak tanulni tudnak, de saját erejükből segíteni is. Sokszor úgy is adódott, hogy gyűjtés közben tanulni is lehetett. Egy kerítés mögött, amint a lécek között bekukkantottak, óriási „vas-kincset" fedeztek fel, szemre jó néhány mázsa lehetett. Illedelmesen megkérték az ott tartózkodó bácsit, elvihetnék-e az ott heverő ócskavasat? — Ha odaadnánk, nem volna nekünk mit olvasztani, de jöjjenek csak beljebb, s nézzék meg, hogyan lesz az öreg vasból új gépalkatrész. A Kerületi Fémfeldolgozó n. v. öntödéjének műhelyében bővítették ismereteiket és egy biztos tippel gazdagabban távozhattak, hol lehet sok „vasra" találni Komáromban. wm-KlcAt шп II mm mir i IM fim í шля иmmmi я Jcdlicska Júlia tanítónő, a pionír-szervezet vezetője, átveszi a jelentéseket. A nemzeti iskolában о fiúk - jobb szervezők. El is indultak még nagyobb kedvvel, mert látták, hogy nemzetgazdaságunknak miért van ócskavasra, mint nyersanyagra szüksége. Laci, a szlovák középiskola tanulója már igen közel állt ahhoz, hogy a „Kis építő" után a „Vörös csillag" jelvényt is elnyerje, csak avasgyűjtés körül volt baj. Megtudták Laci bánatát a II. sz. Magyar Nemzeti Iskola V. В osztályának „vasasai“, s minden cserebere nélkül, tisztán barátságból segítettek abban, hogy viselhesse a „Vörös csillag" jelvényt. А II. sz. Magyar Nemzeti Iskola pionírjai már a Pionírszervezet 10. évfordulójára teljesítették, amit Jani, Sanyi, Tibi, Laci és a többi „vasas" megfogadott. Büszkén hirdeti az iskola falitáblája a hősöket és a gyűjtés eredményét a szolidaritási alapra: 65 métermázsa vas, 360 kg papír, 15 kg rongy és 560 korona készpénz. Az ő iskolájuk kicsi, de a szolidaritás alapjára beszolgáltatott összeg arányban van a középiskolai nagyok összegével. — Az ifjúság feladata egy háborúmentes világot teremteni - mondotta ez év március 8-án a NDNSZ elnöknője, Eugenie Cotton. Valamikor a serdülő ifjúság hábor rúban látta az alkalmat bátorságát kimutatni. De ma egészen más, lelkesedésre méltó távlatai vannak. Kutatni a tengerfenéken, a mindenség elképzelhetetlenségében, laboratóriumokban és a csillagvizsgálókban. Mindenféle új rekordokat állíthat fel. Annyi betegség vár még gyógyításra, annyi éhezőt kell még jóllakatni, s még annyi dolog vár, hogy szóban, hangjegyben és színekben megörökítse, ami az ifjú buzgalmat számtalan téren becsületes, dicsőséges és békés tevékenységre serkentheti. -Fiatal művészek közös munkája az a jelvény, mely a Világifjúsági Találkozó szimbóluma lett: a földgömb köré öt különböző színű, egymásba olvadó félkör, az öt kontinens: Ázsia, Afrika, Amerika, Európa és Ausztrália, és két szó: a békéért és a barátságért. Békében, barátságban, vidáman, boldogan élni és alkotni mindenütt a világon! Z. Foto: Lisicky
