Dolgozó Nő, 1959 (8. évfolyam, 1-24. szám)
1959-05-15 / 10. szám
dZeceritefo Velőből, szívből. Velőkotlett: 25 dkg borjúhúst és 25 dkg megmosott, megtisztított borjúvelőt átdarálunk s két áztatott, kinyomott zsemlével, fonnyasztott, apróra vágott vöröshagymával, zöldpetrezselyemmel, törött borssal jól eldolgozunk. Kis kotletteket formálunk, zsemlemorzsában megforgatjuk és forró zsírban mindkét oldalukon aranybarnára sütjük. Velőgombóc - húslevesbe: 30 dkg velőt megmosunk, eltávolítjuk a hártyákat és néhány percre forró sós vízbe téve, lecsöpögtetjük róla a vizet. Vöröshagymát és zöldpetrezselymet apróra vágunk, zsírban megfonnyasztunk és két áztatott, kinyomott zsemlével eldolgozzuk. A velőt apróra vagdaljuk, 2 tojássárgájával és zsemlemorzsával eldolgozzuk, fűszerezzük és kis gombócokat formálunk, amelyeket forró húslevesben a tűzhely szélén felfőzünk. Velőtoast: 30 dkg borjúvelőt megtisztítunk, megmosunk, forró sós vízzel leöntjük, adagokra osztjuk, sózzuk, borsozzuk, kevés citromlevet vagy borecetet csöpögtetünk rá. A velőadagokat panírozzuk, forró zsírban kisütjük és pirított fehérkenyérszeleteken tálaljuk. Parajt adunk melléje, vagy pedig úgy tálaljuk, ahogyan a képen látható. Velőleves: 20 dkg borjúvelőt hártyájától megtisztítunk, megmosunk és apróra vá-KÉZIMUNKA gunk, majd kevés vajban pároljuk és evőkanálnyi liszttel behintjük. Hozzátöltünk egy liternyi húslét, 10—15 percig forrni hagyjuk, fűszerezzük és tálalás előtt apróra vágott zöldpetrezselyemmel beszórjuk. Ehhez a leveshez vajban pirított kiflikarikákat tálalhatunk. Párolt marhaszív: A marhaszivet megmossuk, megtisztítjuk és 2-3 napra a következő ecetpácba rakjuk: negyed-negyed liter ecetet és vizet, 6 szegfűszeget, 6 egészborsot és egy babérlevelet felfőzünk, lehűtjük és a marhaszívre öntjük. Néhányszor átforgatjuk. 2—3 nap múlva 10 dkg kockára vágott szalonnát pirítunk, a marhaszivet nagy darabokra vágjuk, hozzáadjuk a szalonnához és puhára pároljuk. Fűszerezzük, a pecsenyéhez kevés vizet adunk és párolt rizzsel tálaljuk. Töltött borjúszív: Egy borjúszívet megtisztítunk, jól megmossuk, mélyen bevágjuk és éles késsel kissé kikaparjuk. A töltelék: a kikapart rész átdarálva, egy tojássárgája. A terítő átmérője kb. 75 cm. 5 kötőtűvel kötjük. Kezdés в szem, egy tűn 2 szem van. A lerajzolt mintából hiányzó sorok (a 102-108. sor és főképpen a páros sorok} mindig végig sima szemekkel kötendők. Amelyik páros sor a mintában szerepel, annál természetesen hiányzik ez a sima sor. Az utolsó sorban látható összekapcsolások jelzik, hogy végül hány szemet kell összefognunk. Horgolással fejezzük be. A horgolt ivek 6—8 láncszemből állanak az első sorban. A második, harmadik sorban a láncszemek száma mindig 1 szemmel növekszik. A számjegyeit megfeleli számú sima nemet Jelentenek Я • ráhajtás к • 7 szemet hátulról simán összekötni •tiltottan ’ ráhajfásból tízemet kikötni t nemet a sima sorban az etizi tűri! a másikra átvenni. só, bors, égy áztatott, kinyomott zsemle. Megtöltjük a szívet és bevarrjuk. Zsíron vagy szalonnán átsütjük, majd kevés vizet és leveszöldséget adva hozzá, 3/, óra hoszszat puhára pároljuk. Spékelt borjúszív: A szépen megtisztított és előkészített borjúszívet szalonnával — spékelőtű segítségével — megspékeljük, és leveszöldséggel kb. negyedliternyi vízben többszöri öntözgetés mellett puhára pároljuk. Ha puha, a levét liszttel elkeverjük és felfőzzük. L. A. Hogyan tesszük el a tojást? Nélkülözhetetlen főzési kellékünk a tojás. A téli hónapokban nemegyszer okoz gondot a beszerzése. Ezért rakjunk el az ősz elején nagyobb mennyiségű tojást. A lágytojást kivéve minden tojásételt elkészíthetünk belőle. Sütésnél, főzésnél egyenrangú a friss tojással. A tojás konzerválásának többféle módja van, de a sikeres konzerválás legjobb biztosítéka, ha csakis friss tojást vásárolunk. Minden egyes tojást, melyet télire akarunk eltenni, legalább egy éjszakán keresztül hideg vízben áztatjuk, mert csak ily módon látszanak meg a hajszálvékony repedések a tojás héján. Alábbiakban ismertetjük a konzerválás néhány jól bevált módját: 1. Meszes vízben való konzerválás: A kiáztatott tojást gondosan megnézzük, puha tiszta ronggyal könnyedén megtöröljük, öt literes üvegbe hideg vizet öntünk, és egy marék meszet keverünk el benne. A tojást óvatosan beleengedjük az oldatba. ügyeljünk arra, hogy a víz bőven lepje el a tojást. Dupla hólyagpapírral lekötjük az üveget, és hűvös helyre, lehetőleg kőpadlóra tesszük. 2. Zsírral való konzerválás: Egyszerű és biztos módja a tojás eltevésnek. A kiáztatott, megtörült tojást száradni hagyjuk, majd disznózsírral vékonyan bekenjük, és szellős, hűvös helyen tároljuk. 3. Sóban való eltevés: Kis faládába sót teszünk és a tojásokat rétegenként belehelyezzük. 4. Homokba, valamint fűrészporba is eltehetjük hosonló módon. Sőt újságpapírba csomagolva is. Minden egyes tojást újságpapírba csomagolunk és fonott kosárban hűvös, szellős helyre tesszük. Ha a friss, késő őszi tojást hideg helyen tartjuk, mindenfajta konzerválás nélkül is hosszú ideig friss marad. Tapasztalt háziasszonyok szerint eltevésre a legalkalmasabb az áprilisi, vagy a szeptemberi tojás. St. M. Foto: Storová A ,,DOLGOZÓ Nö" megjelenik kétszer havonta. Kiadja a Csehszlovákiai Nők Szlovákiai Bizottsága, Bratislava, Októbrové nőm. 12. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős Túri Mária, főszerkesztő. Szerkesztőség: Bratislava, Októbrové nám. 12. Telefon 344-21, 220-25. Nyomja: Polygrafické závody, n. p., závod í, Bratislava. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata. Megrendelhető minden postahivatalnál és kézbesítőnél. Évi előfizetési díj: 16,80 Kcs. Egyes szám ára 70 fillér. PNS 499. A-831869
