Dolgozó Nő, 1959 (8. évfolyam, 1-24. szám)
1959-05-15 / 10. szám
LÁTOGATÓBAN M IRAKI NŐKNÉL VARATLAN MEGHÍVÁS Sohasem hittem volna, hogy valaha is eljutok a Közép-Keletre, pláne Irakba, ahol tavaly ilyenkor még II, Faiszal király és Nuri Szóid kormányának kegyetlen terrorja uralkodott. Az iraki nép a végkimerülésig sínylődött nemcsak uralkodója, de a gyarmatosiiók elnyomása alatt is, akik az ottani felbecsülhetetlen olajkincseken gazdagodtak. A mesebeli 400 szobás kastélyt, melyet a fiatal Faiszal király székhelyéül választott maga és török menyasszonya számára, már nem foglalhatta el. Az 1958-i júliusi forradalom végzett vele és Nuri Szóiddal, Kihirdették a szabad és önálló Iraki Köztársaságot. Évszázadok után fellélegzett a nép és a föld, Új élet vette kezdetét. Szabódon dolgozhattak már a demokratikus szervezetek is. amelyek addig illegalitásban voltak. Kibontakozott és szárnyro kelt az iraki nők — akik addig csak rabszolganők módjára élhettek — új, alkotó munkája. Az idén rendezték meg először kongresszusukat, melyre meghívták a szocialista és arab országok egy-egy küldöttét. Az egyik közülük én voltam. A KONGRESSZUSON Háromszáz küldött vett részt a március 8-án kezdődő kongresszuson. A békéért és a nők jogaiért manifesztáltak Bagdadban. Hogy kinyilváníthassák béke utáni vágyukat és megértésüket a nők új életéért, valamenynyien: férfiak és nők egyaránt részt vettek az ünnepségeken. Szünetelt a munka. Eljött a mindenki által szeretett miniszterelnökük, Abdul Karim Kászim is, amely körülmény nagyon emelte о nők első országos kongreszszusának fontosságát. Különböző korú, társadalmi rétegű nők összejövetele volt. Jöttek nők északról, a moszuli körzetből is, ahol éppen az imperialistáktól támogatott reakciós elemek próbálkoztak megdönteni a köztársaság kormányát. A moszuli nők, amint tudomást szereztek a fasiszták áruló művéről, hűséget esküdtek a köztársaságnak és bosszút mindenkinek, aki a moszuli lakosságnak szenvedést okozott. A kongresszusi teremben a kirkuszi körzet olajmunkásainak feleségei, színes viseletű, ezüsttel és arannyal átszőtt lenge fátyolt viselő, bokában ezüstdisszel összefogott selyembugyogós tüzes kurd nők foglaltak helyet. Ott láttuk gazdag hímzésű pasztellszínű népviseletben a távoli sivatagi oázisokról eljött sötét bőrű beduin nőket, az egyszerű fellahok feleségeit a gazdag nemzeti burzsoázio asszonyai mellett. Kéz a kézben dolgoznak a fiatal köztársaság megerősítésén az imperialista erők ellen. A muszlint nők hosszú fekete abája, ho nem is fedi el teljesen az arcot, de bevonja őket tetőtől talpig, lehúzza őket a földig, mint a régi hagyományos szokások, melyek még sok millió nőt tartanok foglyul. Sok szó esett a kongresszuson az iraki nők, különösen a falusi nők nehéz helyzetéről, akik úgy élnek ma is, mint elődeik évszázadokkal ezelőtt.- Sőt még sokkal rosszabbul - bizonygatja a fiatal Ittihadzs Awkati -, mert a feudális urak Mohamed törvényeihez hozzáfűzték saját előírásaikat, amelyek elnyomják a férfiakat, de még százszorta jobban a nőket. - Ezen ősrégi törvények, faji szokások, babonák, előítéletek a nőt apját, férjét és a feudális urat szolgáló jogtalan teremtéssé tették. írok lakosságának 80 %-a mezőgazdasággal tartja fenn magát, de csak egész csekély százalékának van saját földje. A 12 millió hektár termőföldből, amelyről évenként háromszor is betakaríthatnának termést, ha azt kellő nedvességgel látnák el, csak 120 000 hektárt dolgoznak meg. A többi parlagon hever, bár két hatalmas folyó, az Eufrat és a Tigris szeli át, amelyek az ókorban földi paradicsomot teremtettek ebből az országból. Gazdag sejkek és vagyonos birtokosok bitorolják a földet. A köztársasági kormány már megkezdte a .földreform keresztülvitelét, hogy mindenkinek jusson munka és megélhetés. Az asszony értéke eddig még annyi sem volt, mint az igavonó bivalyé. Az apa eladhatta leánykáit 8, 10, 12 éves korukban. Az apa elhatározása ellen nem volt fellebbezés. Még az anya sem szólhatott bele. A férj — hta kedve szottyan — kikergetheti a feleségét, még akkor is, ha az gyermeket vár. Üjabb, fürgébb asszonyt hozhat a házhoz, A gyermekek egyedül az apa tulajdonát képezik. Ha a nő megsokallja a megaláztatások sorozatát és megszökik férjétől, az egész falu, az egész törzs ellene fordul. Férje vagy apja megfojthatja, ezért nem jár büntetés. Ezen régi szokásokat az új köztársaság egymás után igyekszik felszámolni. A nők ligája önérzetre neveli a nőket. Meggyőzi őket, hogy élni kell adott jogaikkal. Sokáig tart még, míg a legtávolabbi falvakra, sivatagok oázisaira, a hegyek közé utat tör a haladás. Évezredes szokásokat egyszerre legyőzni lehetetlenség.- El kell érnünk, hogy az apa ne adhassa el leányát már gyermekkorában. Ez'a természettel is ellenkezik. Először el kell érni az időelőtti házasulás betiltását, azután figyelemmel kell kísérni, hogy a gyakorlatban meg is valósuljon. Nem szabad hozzákényszeríteni a fiatal leánykákat 40, 50, 60 éves férfiakhoz! — Szikrázó szemekkel mondja ezt az öreg fekete főkötős Puran Sayid.- Az írástudatlanságot mielőbb ki kell küszöbölni I Tanuljunk Kínától, Mongóliától, Koreától — ajánlja Safír. Hiszen az irakiak 80 %-o, a nők 90 %-a írástudatlan. Évszázadokon át tudatlanságban tartottak bennünket, hogy prédák, alázatosak maradjunk, hogy azt tehessenek velünk, amit akarnak! —- Fizesse a férfi a nő életfenntartási költségeit, ha már megunta, s ne vegye el tőle a gyermekeit - kiáltja a távoli Basrából jött Kitana. A törvény szigorúan büntesse azokat, akik feleségeiket — régi szokáshoz híven — agyonütik. Végezzenek a többnejűséggel, ami szégyen és megalázó ránknézve. — Mint egy érdekfeszítő regényt, úgy hallgatjuk a vitát. Szemünk előtt elvonul az élő valóság, pedig úgy tűnik, mintha elsárgult régi útleírásokat vagy meséket olvasnánk. Nehéz és kemény harc vár még az iraki nőkre teljes felszabadulásukig. A köztársaság ugyan megadja a teljes jogot, lehetőséget és segítséget. A nők megértik, hogy tovább így élni nem lehet. Ezért szólalnak fel oly hévvel, olyan meggyőzően. ígérik, hogy mindent megtesznek a régi jogtalanságok és sértések megszüntetése érdekében. Ez eskütételként hangzik. Önkéntes körökben mindenekelőtt megtanítják az ifjúságot és a gyermekeket írni, olvasni, művelődni. Faluról falura járva tanítani fogják az anyákat, hogyan gondozzák gyermekeiket, hogyan kell okosan és egészségesen élni. Annyi lelkesedés, jóakarat és mély meggyőződés áramlik szavaikból, hogy biznyára legyőzik a nehézségeket és győzni fognak. Sok nővel ismerkedtünk meg Irakban, akik már haladó, szabad életet élnek. Ezek levetették a fekete, szomorú abát, nem takarják el arcukat. Nem haladnak néhány lépéssel férjük mögött, de mellettük, emelt fővel a nép, a haza jobb jövője felé. Falusi asszonyok. ZDENKA ZIMOVÄ, a Vlasta főszerkesztője Fordította: ZL. Süteményórusitás Bagdad utcáin.
