Dolgozó Nő, 1959 (8. évfolyam, 1-24. szám)

1959-05-01 / 9. szám

eé ш Ж £C/cbflájui- / Emeli szép fejét a búza, Nevetve nézi a napot, Az örökzöld a hegyet kússza, A szél a lombon táncba fog. Vonatok füttye égre szökken, Lábujjra áll a kisgyerek, A gondolat magas körökben Repül a gazdag táj felett. Kibontja szőnyegét a május, Hol gyárak nőnek, iskolák, Az elme terveket sugároz, Egy nép teremti új korát. Gépek születnek, büszke gépek, Hol csendőrszurony villogotf S a munkásnép szívére léptek Rabtartó, úri zsoldosok. KESZTHELYI ZOLTÁN: MÁJUS Nagyot lélegzik ifjúságunk, Szemébe tükröt tart a táj. Források forrnak s rónaságunk Ragyog, hol söpört a halál. Suhog az erdők lobogója, Megáldja forró déli fény, S a szabadságot önti-ontja Minden, mi él e föld színén. Itt él a nép és hidakat ver Országokon s folyókon át, Fellobogózza szeretettel Az életét, az otthonát; Itt él a nép, versenyre kelvén Szenet fejt, kórházat szerel, Belőle sarjad ki a Törvény, Mert benne él múlt és jelen. Itt él a nép, jövőbe épít, Szerszámot forgat, ír, tanul, Nem ejti foglyul balga tévhit, Zsírosparaszt, vagy földesúr. A sarjadásnak gondozója, Május, kitárja nagy szivét, S ezer határon túldalolja Diadalmát a hősi nép! A LATIN-AMERIKA elnevezés onnan ered, hogy a XVI. századtól a XIX. század ele­jéig ezek az országok spanyol és portugál hódoltság alatt éltek, minek következtében hivatalos nyelvük a latin nyelvhez tartozó spanyol, illetve Brazíliában a portugál, Haiti­szigetén pedig a francia nyelv lett. Latin-Amerikához földrajzilag húsz ország tartozik. Politikailag és gazdaságilag az imperialista nagy hatalmaktól, elsősorban az Egyesült Államoktól függnek. Ma még az USA ENSZ-beli „szavazógépezetének" morvát alkotják. Gyengén és csak egyolda­lúan fejlett gazdasággal rendelkeznek. Többségének gazdasági jóléte 1-2 féle áru ter­melésétől és sikeres kivitelétől függ. Szociális életükben a feudális maradványok még jelentősek. A krónikus gazdasági válságban élő La­­tin-Amerika-i országok népei egyre hatá­rozottabban akarnak változtatni nyomorú­ságos helyzetükön. Jellemző a paraguayi nép felszabadító harca 1947-ben. a kolum­biai parasztok fegyveres harca 1948-1953- ig, a bolíviai munkások felkelése 1952-ben. Argentínában, Brazíliában, Venezuelában, Hondurasban, Peruban, Guatemalában, Ni­caraguában, Panamában, Kubában a nép-Uliam Jimenez tömegek véget vetettek a diktátorok ural­mának. A nők ezekben az országokban már más­fél évszázad előtt épp úgy mint most is fontos szerepet játszottak abban a törek­vésben, hogy segítsék megalkotni az igaz­ság törvényeit és a történelembe véssék neveiket. Kolumbia nemzeti hőseinek egyi­ke nő: Policarpa Salavarietát 1817-ben kivégezték, mert felkelt a spanyol elnyo­más ellen. Hemingway neves amerikai író: „Kisüt még a napi" című ismert regényé­nek anyagát a kubai nők élete sugalmaz­ta. Fidél Castro húgát, Juanitát és a par­tizánok feleségeit túszként tartották fogva és kínozták Battista pribékjei. 1957-ben Venezuela fővárosában, Caracasban, a fel­kelést nők indították el. Liliom Jimenez, salvadori haladó szelle­mű írónő szavai, amelyek az NDNSZ IV. kongresszusán Bécsben elhangzottak, így ecsetelik Latin-Amerika népeinek jövőjét: „Meggyőződésünk, hogy ha az ember ki­zsákmányolástól mentes viszonyok közé kerül, ha az embernek a mindennapi ke­nyérért vívott harcát a természettel vívott szervezett harca váltja fel, ha mindenki sza­badon elsajátíthatja a tudományt és gyö­nyörködhet a művészetben, ha a tudomány és a technika az általános jólét növelését szolgálja, akkor határtalan és végtelen lesz a latin-amerikai anyák boldogsága is. Az anyák, a nők segítik megszüntetni azo­kat a viszonyokat, amelyek boldogságuk útjában állanak." Túlságosan szegény az emberi nyelv, semhogy kifejezhetné mindazt az álnoksá­got, gonoszságot, aljas kapzsiságot és er­kölcstelenséget, amit évszázadok óta el­hintettek Lotin-Amerikában. Ecuador pa­rasztasszonyai és az indián nők emberte­len munkakörülmények között dolgoznak. Chilében körülbelül 500000 iskolaköteles gyermek tanerők, tantermek és taneszkö­zök hiányában nem látogathatja az iskolát. A salvadori anyák kénytelenek a férfiaknál is alacsonyabb bérezés mellett 14 órát na­ponta robotolni, hogy a mindennapi ke­nyérre teljen. Brazília adja a világ kávétermelésé­nek 55 %-át, vasérctartalékok tekinte­tében pedig a Szovjetunió mögött a vi­lágon a második helyet foglalja el. Argen­tína, Brazília és Uruguay adják a világ húskonzerv exportjának 90 %-át. Chile a kapitalista világ feltárt rézkészletének 37 százalékával rendelkezik. Mexiko a kapita­lista országok ezüst-termelésének 45 %-át adja. S mégis nyomorog ott a nép ... L. Z. - Sg. USA LATIN-AMERIKA kőolaj Ш7 réz ® ón © ezüst 0 kávé 4? banán $ gyapjú é cukor £°ba, 2 Haiti, 3 Dominikai Közt., 4 Guatemala, ont Honduras, 6 Salvador, 7 Honduras, 8 Nicaragua, ' ^őst a Rica, *0 Panama, H Panama csatorna öraaat (USA), г * Guayana, 13 Suriname (Holland), 14 Francia Guayana, ZJ<rd0r> ^ Paraguay, 17 Uruguay. it Ny*India)

Next

/
Oldalképek
Tartalom