Dolgozó Nő, 1959 (8. évfolyam, 1-24. szám)
1959-04-15 / 8. szám
4 F' SfáauMJMu; KEDVES KATALIN, összegyűjtöttem leveleidet és ezeket újból elolvasva látom, hogy mi mindenről lehet négyszemközt beszélni. Már eddig is bölcs, hasznos tanácsokkal láttál el bennünket. Megértő és körültekintő vagy, az bizonyos, de hidd el, a problémák úgyszólván kifogyhatatlanok, mert hiszen a mindennapi élet ezeket állandóan termeli. Mindig vannak súrlódások, melyek megnehezítik a mindennapi életet. Csak megértéssel, türelemmel és jóakarattal lehet a kisebb-nagyobb bajokat elsimítani. Az emberek érzékenyek és hibáik felfedését nehezen viselik el. Te kedvesen, őszintén kritizálsz és ezért szívesen meghallgatunk. Széles a látóköröd. sok hibánkra kiterjedt a figyelmed. De eddig nem gondoltál a magánoson élő nőkre. Eszedbe sem jutott, hogy nekik is vannak problémáik. A háború számtalan nőt ítélt magánosságra. Hidd el, egyiknek sem könnyű a sorsa. De о nehézségek megedzették ezeket az asszonyokat, s hála mai rendszerünknek, az egyforma munkáért egyforma elbírálásban részesülnek. De mit kapnak ők embertársaiktól? Valószínűleg meglep ez a kérdés, azonban egyszer erről is beszélnünk kell. A magánoson élő nő érthető okoknál fogva nem lehet mindig egyedül, mert hiszen az ember társas lény és mint ilyen, társat, barátot keres. Azonban milyen nehéz ilyet találni. Kertelés nélkül megmondom neked a színigazságot: Az emberek többsége nagyon igazságtalan és kíméletlen a magános nővel szemben. Lépten-nyomon látjuk, hogy a házaspárok nem szívlelik a magános nők társaságát, ezenkívül pedig о mindennapi életben gyakran vagyunk szemtanúi annak, hogy az egyedülálló asszonyt könnyebben éri bántalom, mert hiszen védtelen. Helyes ez, Katalin? Gondolkozzál rajta. Biztosra veszem, hogy Te, akinek olyan éles a szeme, észreveszed, ha igazságtalanul bánnak esetleg eggyel a sok közül. Ilyenkor mondd meg, kérlek, négyszemközt, hogy ez nem helyes, Hiszen a nők egyenjogúságának korát éljük. Kevésbé értékes talán a saját magát becsületesen eltartó, egyedül élő nő? Szerintem nem érdemel mellőzést. Ellenkezőleg, dupla szeretet és elismerés jár neki azért, amiért olyan hősiesen viseli sorsát. üdvözöllek mindazok nevében, kik e sorok megírására felkértek. 12 MARGIT. шялЛ jrg tinim. ieMKiMNÍAtl UNHID II A három ujjperec - öt évvel ezelőtt elkapta a balkezemet a szecskavágó, úgyhogy a hórom középső ujjamon le kellett vágni a körömpereceket. Azóta kaptam baleseti járadékot, havonta 174,- koronát, amit most azzal vontak meg, hogy a munkaveszteség javulás következtében nem éri el a 20 százalékot. Kinőttek talán az ujjaim? - fejezi be levelét Petrás Borbála és kéri, hogy vagy kapja továbbra is a baleseti járadékot, vagy adják vissza az ujjait. Az eset megértéséhez tudnunk kell, hogy oz üzemi balesetekért az 1948. évi 99. sz. törvény értelmében akkor járt baleseti járadék, ha a munkaképesség vesztesége legalább 20 %-ot tett ki. Ha a veszteség nem érte el ezt a 20 %-ot, de legalább 10 %-°t tett ki, akkor az alkalmazott egyszeri kártérítést kapott a Szociális Biztosítás Hivatalától. Ezen törvény 1956. december 31-én érvényét vesztette és Így 1957. január 1 -je utáni üzemi balesetekért ezen hivatal nem fizet járadékot. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az alkalmazottnak nincs igénye kártérítésre, mert az 1956. évi 58-as számú törvény értelmében az üzemi balesetért a vállalat felelős. A vállalat a teljes kártérítés alól csak akkor mentesül, ha bebizonyítja, hogy a balesetet 1. elháríthatatlan esemény okozta, melynek indító oka nem függött össze az üzemmel, 2. maga a károsult idézte elő azáltal, hogy elhanyagolta kötelességét, vagy megszegte az egészség védelméről és biztonságáról szóló előírásokat, melyekről rendesen tájékoztatva volt, 3. harmadik személy elháríthatatlan cselekménye idézte elő. Ezenkívül az alkalmazottnak az új szociális biztosítási törvény értelmében is lehet a baleset következményéért igénye járadékra a Szociális Biztosítás Hivatalától, ha legalább részben rokanttá válik. A részbeni rokkantsági járadékot az új szociális biztosítási törvény vezette be, persze nemcsak baleset, hanem általában az egészségi állapot rosszabbodása esetére. Petrás Borbála esetét azonban kizárólag az 1949. évi 99-es törvény értelmében kell elbírálni, mert a baleset ezen törvény érvényessége alatt történt. Amint a beküldött iratokból kitűnik, Petrás Borbálának, az állami gazdaság alkalmazottjának 1955-ben az üzemi balesetért 20% munkaképességi veszteség mellett ismerték el a baleseti járadékot. Ezen munkaképességi veszteség az orvosi szakvélemény szerint lett megállapítva éspedig egy ujjperecét 5%, tehát a háromért 15%. Azonkívül a második izek részbeni merevségéért ismert el az orvosi szakbizottság külön 5 %-ot s így érte el Petrás Borbála a szükséges minimális 20 %-ot. Minden baleseti vagy rokkantsági járadékot időközönként ellenőrzési vizsgálat alá vesznek. Ez történt most is és a baleset következményét csak 15%-ban állapították meg. Vagyis a három ujjperecét, mert javulás abban állott be, hogy a csonka újjak hozzáalkolmazkodtak a munkához és az említett részbeni merevség teljesen megszűnt. Tehát javulás állhat be anélkül is, hogy az uiiak kinőnének! A baleseti járadék elvonása tehát jogos, mert az üzemi baleset következménye nem éri el a szükséges 20 %-os munkaképességi veszteséget. Szóval, nyugodjon meg Petrás Borbála, hogy egy baleset következtében, melyet a saját hibája is okozott, ne m in d о költ, hogy egész életen át kapjad baleseti járadékot, amikor a valóságban egyáltalán nincs is kereseti vesztesége. Dr. Rudy S. Árdekes kis hír eh „A siralom völgye" címen megrázó tartalmú könyv jelent meg Olaszországban. A könyvet Dina Rinaldi, az II Popolo című gyermeklap munkatársa állította össze Nápoly környéki munkásgyerekek leveleiből. A levelekből rettenetes képet kapunk az olasz gyermekek helyzetéről. Egy londoni színházi ügynökség kiszámította: ho Shakespeare élne, akkor az 1957-es évben egymillió dollár honoráriumot vehetett volna fel, melyet a mai törvények szerint a színházak, mozik és a rádió fizetne Shakespearenek. Száztízezer kerépkárt exportált Csehszlovákia egy év alatt. Ezzel a teljesítménnyel megelőzte Angliát. Az olasz neorealista filmgyártás egy újabb termése készül „Pokol a város közepén" címmel. Rendezője Renato Castelláni, aki egy női börtönben folyó életet visz filmre. Galina Uljanova, a moszkvai Nagyszínház világhírű prímaballerinája amerikai körútra indul. Százezer szülőotthon működik Kínában. Legtöbbjét az utolsó két évben állították fel. Dumas „Kaméliás hölgy" cimü regényének címszereplője nem költött alak. Sírját ma is virágok borítják a párizsi temetőben. A márványból készült síremléket most javítják és az oszlopon továbbra is Alphonsine Plessis <A regényben Marguerite Gautier) neve lesz feltüntetve. Az Unesco hivatalos lapja szerint a görög kormány elrendelte az Akropoiisz <a görög hit szerint az istenek lakóhelye) újjáépítését, a műkincsek restaurálását. Thorndike Andrew, a neves német filmrendező - a Teuton kardakciót is ő rendezte - részt vesz a Szovjetunióban készülő dokumentumfilm rendezésében. A holdkráterek a Hold kihűlése idején évmilliókkal ezelőtt keletkeztek. Újabb megfigyelések szerint a tudósok vulkánkitörésekhez hasonló jelenségeket észleltek a Holdon. Ezek az ún. „hideg kitörések" a kéreg alatt még mindig létező gázoktól erednek. A sanghai filmstúdióban újszerű filmet készítenek. A több mint ezeréves múltú híres kínai árnyjáték eszközeivel elevenítik meg a klasszikus népmeséket. S. M.
