Dolgozó Nő, 1959 (8. évfolyam, 1-24. szám)
1959-03-15 / 6. szám
Március 21-e az első tavaszi nap, emberemlékezet óta verselésre ihlette a költőket, hisz ilyenkor az ébredező természet, az ifjúság, a friss ibolya és ki tudja, mi minden jut még az emberek eszébe. A magyar nép igazi költőinek tollából már negyven éve ezen a napon nem szentimentális rímek látnak napvilágot Igazi ünnep ez, a forradalom ünnepe. 1919. március 21-én alakult meg a Magyar Tanácsköztársaság, Oroszország után a második munkás-paraszt állam. És ha most, negyven év eltelte után a Tanácsköztársaság hagyományainak adózik a magyar nép, és vele együtt a nemzetközi munkásmozgalom, ez nemcsak kegyeletet, vagy tiszteletadást, hanem fontos gyakorlati tapasztalatszerzést is jelent a szocializmus felépítésében. Négy évtized távlatából is igen érdekes kérdés, miért épp Magyarország követte elsőnek az orosz példát, hisz forradalmi megmozdulások voltak ebben az időben csaknem egész Európában. A kérdést leginkább talán a Nagy Októberi Szocialista Forradalom magyarországi visszhangja magyarázza meg. Teljes egészében bebizonyosodtak ekkor Lenin 1913-ban mondott .szaval: „Magyarország legközelebb áll Oroszországhoz", elsősorban „a reakciós földesurak mindenhatósága" tekintetében, de a szociális elnyomás, nemzeti ellentétek, az ipar koncentrációja terén is nagy volt a hasonlatosság a cári Oroszország és a királyi Magyarország között. Épp azért nem csoda, hogy a magyarok voltak azok, akik Oroszországban a hadifoglyok közül a legnagyobb számban jelentkeztek a Vörös Hadseregbe, így azután az 1918-as év végén és az 1919-es év elején hazaérkező volt vörös katonák között igen sok az öntudatos bolsevik — kommunista. Ezek az elvtársak a kezdeményezői a kommunista párt megala-HŐ§! MŰIT-(fénye*jönr kítósának 1918 novemberében. Abban az időben, amikor Magyarországon a burzsoá demokratikus forradalom győzelme után a Károlyi-kormány, illetőleg elsősorban a szociáldemokraták uralkodtak. Ez a kormány, amely néphatalomnak adta ki magát, csírájában igyekezett elnyomni minden következetes proletár megmozdulást, üldözte a kommunistákat, de helyzete ennek és az országra nehezedő külső nyomás folytán egyre ingadozóbbá vált. Mikor az entente-hatalmak meg akarták teljesen szállni az országot, hogy felvonulási teret biztosítsanak a Szovjetunió ellen, a Károlyi-kormány lemondott és átadta a hatalmat a kommunistáknak. A tanácsköztársaság bár rövid ideig és rendkívül nehéz viszonyok között létezett, sokat tett a nép érdekében. Mindenekelőtt a munkás anyák és gyermekek felemelkedését tűzte ki céljául. Első rendeletéivel a gyermekekről vélt gondoskodni, mint ahogy az ott állt: „Hogy a gyermekek zsenge életét minél kellemesebbé, minél emberhez méltóbbá tegyékГ' A gyermekek számára megnyitották az összes parkokat, a városi fürdőkben ingyen fürödhettek, a fogorvosok kötelesek voltak naponta két órán át rendelőjükben a hozzájuk beosztott iskolásgyermekek fogainak ápolásával foglalkozni és így tovább. Megszervezték a vidéki nyaraltatást, amit a munkástanácsok sa^át költségvetéseikből fedeztek. A tanoryrök munkaidejét 36 órára korlátozták és aki tanoncait tettlegesen bántalmazta, bíróság elé került. A proletár hatalom köztulajdonba vette a kórházakat, szanatóriumokat és a gyógyszertárakat, melyek mind a dolgozók egészségét voltak hivatva biztosítani. Betegektől díjazást semmiféle címen nem volt szabad elfogadni. Igyekezett megoldani a munkások lakáskérdését is, vagy legalábbis enyhíteni a nyomortanyák lakóinak súlyos helyzetét. Nem kevésbé humánus volt a tanácsköztársaság iskola- és kultúrpolitikája. A szín-Egr titkos dokumentum a Magyar Tanócsköitársasóg időjéből. Kun Béla (к) hazatér Magyarország ra. A fölvétel 191$ novemberében készült. Kun Béla moszkvai dolgozószobájának berendezését családja о Logújabbkorl Történeti Múzeumnak ajándékozta. Oroszok, osztrákok, franciák, csohek, románok együtt a magyar Vörös Hadseregben a világ népeinek szabadságáért. Protó rte írek! A mi harcunk a viláőfo**i*adalom harca*Ami győzelmünk a munka győzelme a kizsákmányolókon és kisajátítókon! házok, hangversenytermek, kiállítások a népet kell, hogy szolgálják — mondotta ki a proletárhatalom. Az iskolákat államosították, az általános oktatást kötelezővé tették. Előkészületek történtek munkásegyetemek létesítésére, hogy a munkásosztály minél előbb saját értelmiségét is kinevelhesse. Mind ebből a kevés példából is láthatjuk, olyan jellegű változásokat akartak bevezetni, melyek ma a szocialista országokban már megvalósultak, vagy megvalósulófélben vannak. A Magyar Tanácsköztársaság nemzetközi jelentősége is felbecsülhetetlen. Lenin több ízben igen nagyra értékeli a magyar proletárforradalom erkölcsi és politikai jelentőségét, mely bebizonyította a szocializmus irányában való törvényes fejlődést. A magyar proletárforradalom a legmeggyőzőbb válasz volt mindazok (különösen a jobboldali szociáldemokraták) számára, akik az oroszországi szovjet hatalmat valami kizárólagos 'orosz különlegességnek tartották. A Magyar Tanácsköztársaság mély hatást gyakorolt a csehszlovák munkásmozgalom fejlődésére is. Eperjesen 1919. június 16- kán hatására megalakult a Szlovák Tanácsköztársaság. A cseh országrészek munkássága sztrájkokkal és szabotázsakciókkal igyekezett gátolni a cseh burzsoázia fegyveres intervencióját. A magyar vörös hadseregben a csehek és szlovákok ezrei küzdöttek országunk szocialista jellegéért. Hadd idézzük a Magyar Kommunista Párt 1919. június 13—14-én tartott országos kongresszusa szlovákiai vendégének szavait: „A szlovák proletariátus sohasem volt ellensége a magyar munkásságnak, hanem mindig együtt akart vele dolgozni . . .” A tanácsköztársaság nem valósíthatta meg felszabadító szerepét. Az akkori ideálok csak .a felszabadulás után válhattak valóvá. A szocialista országok szilárd egysége ma a biztosítéka annak, hogy a forradalmi vívmányokat nemcsak biztosítjuk, de minden körülmények között meg is védjük. Ezt bizonyítja a Magyaországot ért ellenforradalmi támadás leverése is. Ugyanazok az ellenforradalmórok, fehér terroristák és gyilkosok, Horthy hóhérai és örökösei kiadós leckét kaptak. Aki a nép hatalma ellen tör, azt a nép megsemmisíti. 1919. március 21-nek emléke tiszta és fényes csillagként ragyog az új világ egén. (Részlet Gábor Andor 1925. március 21-én megjelent verséből.) Szigeti György ÉVFORDULÓN Jöjj, ünnepeljünkI Voltl És elbukott? Nemi Nem bukott el. El nem bukhatik. Kelet riadja ezt s a nagy Nyűgöt még nem nyugodt, és meg se nyughatik Nem holt a holt, a sír felé rúgott, nincs élőbb nálunk s holtjainknál: Napunk már bontja tűz-arany haját rajongva nézd a múlt koporsóját mellette száz bölcsőcske ring már.
