Dolgozó Nő, 1958 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1958-02-15 / 4. szám

Száztíz éves a Но m műn is Fa HiálFvány

„Világ proletárjai egyesüljetek!"

1848 februárjában, a polgári forradalmak előestéjén Írják Marx és Engels a társadalom leghaladóbb erőinek programját, a Kommunista Kiáltványt.

Marx és Engels csodálatos előrelátással szövegezték ezt az írást. A történelemből tudjuk, hogy ebben az időben a kapitalizmus még csak kialakulófélben volt és csillaga a történelem égiszén felfelé iveit. Ebben az időben a két nagy klasszikus, nemhogy csak képes volt e társadalmi rend kialakulásának törvényeit megmagyarázni, de ezen túlmenőleg megjósolták további fejlődési folyamatát és szükségszerű megszűnését is. Marxot és Engelst a történelem teljesen igazolta.

Leszűkítenénk a tudományos szocializmus e két megalapítójának érdemeit, ha csak arról beszélnénk, hogy előbbre láttak, mint kortársaik és kimondották a kapitalizmus megsemmisülésének törvényszerűségét, illetőleg azt, hogy a kapitalizmust a szocialista, majd a kommunista társadalmi rend fogja felváltani.

Marx és Engels legnagyobb érdeme, hogy felismerték a proletariátus szerepét, amely a kapitalista társadalom sírásójává válik. A proletariátus küldetése, hogy a többi dolgozóval együtt megdöntse a polgári társadalmi rendet, és felépítsen egy olyan osztálynélküli társadalmat, mely először ad korlátlan lehetőséget az egész emberiség számára a szabad fejlődéshez.

Marx és Engels bebizonyították, hogy a proletariátus abban különbözik minden előző társadalmi osztálytól, hogy mig ezeknek célja csak a kizsákmányolás felváltása volt, a saját érdekükben, addig a proletariátus magát a kizsákmányolást szünteti meg.

Marx és Engels a Kommunista Kiáltványban már beszélnek a párt szükségszerűségéről, mert felismerik, hogy a proletariátusnak harcában biztos vezetőre van szüksége.

Egy emberöltő nem mindig elegendő arra, hogy vqlaki megláthassa munkájának gyümölcsét, így Marx és Engels, sajnos, nem élhették meg tanaik igazának beteljesülését. Bár a néhány hétig tartó párizsi kommün (1871) is igazolta őket, de valójában csak a negyven esztendővel ezelőtt született Szovjetunió és a máso-ПИША

Viliam Siroky elvtárs miniszterelnökünk az indiai kormány meghívására V. David külügyminiszter, E. Sykora iskola- és kulturális ügyi megbízott és J. Kohout mérnök, a külkereskedelmi miniszter helyettese kíséretében látogatást tett Indiában.

A béke és barátság útja volt az, ami

▲

V. Siroky elvtárs Radzsendra Prasad, az Indiai Köztársaság elnökénél tett látogatást.

Itmad ud Daula császár mauzóleuma, melyet fia állíttatott apja emlékére.

▲

D. Nehru és V. Siroky közös nyilatkozatából is kitűnik. Ez a nyilatkozat a baráti és szívélyes megbeszélések után jött létre. A küldöttség az indiai-csehszlovák kapcsolatok kiépítésén dolgozott, a jelenlegi nemzetközi problémákkal foglalkozott és az államok békés egymás mellett élésének elve mellett foglalt állást.

Miniszterelnökünk órák hosszat gyönyörködött az évezredes indiai kultúra és építészet nagyszerű emlékműveiben.

V. Siroky miniszterelnökünk a madraszi képviselőtestület épületében elmondja beszámolóját.

OuidiFía Leváló

Az Olasz Nők Szövetsége minden év február 24.-én nagy nemzeti konferenciát hív össze, mely kizárólag a falusi asszonyok problémáival és azok megoldásával foglalkozik.

Olaszországban majdnem két millió nő földmunkát végez. Etetés munkafeltételeik emberhez nem méltóak. Ok azok, akik az olasz nép legelnyomottabb rétegéhez tartoznak.

— Ez nemcsak a nők nagy elkeseredését váltja ki, de akadályozza a mezőgazdaság és általában a civilizáció előrehaladását Olaszországban! — jelentette ki tavaly a helsinkii NDNSZ tanácsülésén Rosetta Longo, az Olasz Nőszövetség főtitkára.

Annyi dal, vers szól Olaszország ragyogó kék egéről, virágairól, tengeréről. Szépsége ismert az egész világon. Igen, Olaszország a gazdagok paradicsoma, de milliók nyomorának földje is.

Február 24.-ét azért választották a parasztasszonyok összejövetelének napjává, mert ezen a napon történt, hogy Guiditta Levato kalibriai fiatal 2 gyermekes parasztasszony életét 10 évvel ezelőtt a carabinierik puskagolyója oltotta ki. Kenyeret és földet követelt ő is, mint a falu népe. A nélkülözés és éhség arra az elhatározásra késztette a körzet lakosságát, hogy az évek óta parlagon heverő, gazzal benőtt földet birtokába vegye, megművelje és megélhetést biztosítson családjának.

Ez volt a bűne Guidittának, ezért kellett meghalnia. Az Olasz Nőszövetség mindent megtesz annak érdekében, hogy könnyítsen a földmunkát végző nők életén. Rengeteg beadvány fekszik már a kormánynál, de sajnos, Guiditta hősi hatála óta sem állt be nagyobb javulás. L. Z.

dik világháború után létrejött szocialista rendszer bizonyította be, mennyire igaza volt Marxnak és Engelsnek.

1848-ban, mikor a Kommunista Kiáltvány napvilágot látott, a nemzetközi munkásmozgalomnak mindössze néhány tucat harcosa volt. Ma, száztíz évvel később, egymilliárd szabad ember él azokban az országokban, amelyek

élén a kommunista és a munkáspártok állnak. Sőt, ezen túlmenőleg ma már alig van olyan ország földgömbünkön, ahol legálisan vagy illegálisan ne működne a proletariátus vezető pártja.

Moft, mikor a Kommunista Kiáltvány megjelenésének száztizedik évfordulóját ünnepeljük, vegyük elő azt a kis könyvecskét, melyről Lenin mondotta, hogy

fán Cumpelik, államdíjas festőművész: „Február hajnalán"

„olyan értéke van, mint egész könyvtáraknak mert az ő szelleme él és ez mozgatja az egész szervezett harcos proletariátust a civilizált világban". Olvassuk együtt ezt a könyvet a kommunista és munkáspártok tavalyi moszkvai Béke kiáltványával, hogy megértsük a tudományos szocializmus harcos múltját, nagyszerű jelenét és fényes jövőjét. S. Gy.