Dolgozó Nő, 1958 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1958-02-01 / 3. szám

Itt, hazánk legmagasabb munkahelyén dolgozik dr. Ludmila Pajdusáková-Mrkosová. Nap mint nap figyeli a Nap járását és kutató munkája az egész világ tudósait szolgálja. P ®* 4 ruhonicén és a Skalnaté Pleson, mt két egymástól messze fekvő 'í® helyen, ugyanabban az időben cseng a telefon. Pontosan este fél 8 óra van. Ma és minden nap, minden este percnyi pontossággal cseng a telefon a két csehszlovák csillagá­szati állomáson. Mindkét helyen felveszik a kagylót, és tudják, kivel fognak beszélni. A telefondrótokon zúgnak a szavak: hu­szonhárom, három, negyvenöt.., negyven­hét, három, ötvenöt... Aligha értenék va­lamit is belőlük. Skalnaté Pleso jelentést ad Pruhonicének és néhány perc múlva már Moszkvában és Párizsban olvassák az aszt­ronómiai adatokat. Ez a csillagászok mun­kája a nemzetközi geofizikai év keretében. E látszólag semmitmondó számok alapján a csillagászok a Nap működését figyelik. Az első két szám arról beszél, milyen napon és a világidő melyik órájában figyelték a Napot. A harmadik számot a csillagvizs­gáló állomás diktálja be, a további számok a napfoltok relatív mennyiségéről szólnak és minden másról, amit a csillagvizsgálóban megfigyelnek. Moszkvában és Párizsban is sok hasonló jelentésből állítják össze az adatokat. ШшгЯшвшЖ/1 A csillagászok állandóan figyelik a Napot. Skalnaté Pleson ezt a munkát egy nő vég­zi, Ugyanolyan, mint más asszony. Sok az öröme, de sok a gondja is. A csillagászati állomás kupolájában min­dent, ami a Napon, a földi élet fenntartó­ján történik, egy kis táblázatba jegyzik. Az emberek már réges-régen ismerték a Napot, imádkoztak hozzá,, istenítették, féltek tőle és jósoltak belőle. Az emberek ma már nem jósolnak, hanem megfigyelése­ket tesznek és számolnak. Mi ennek az értelme? Vannak olyanok, akik ezt fölöslegesnek tartják. Hiszen a Nap egyformán melegít és világít, függetlenül ettől, törődünk-e vele vagy sem. Téved, aki így gondolkozik — mondotta Ludmila Pajdusáková-Mrkosová csillagász, a természettudományok doktora. Igaz, hogy a meleg és fény mennyisége, amit a Nap a Földre sugároz, nem igen változik és a gyakorlati életben a különbségnek alig van jelentősége. A Nap azonban nem csak melegít és világít, de sok más hasznos szol­gálatot is tesz nekünk. Például a korpusz­kuláris és ibolyántúli sugárzás mennyisége nagyon változik. A korpuszkuláris sugárzás a sarki fényt idézi elő, az ibolyántúli sugár­zós pedig az atmoszféra felső rétegeiben úgynevezett inoszferikus rétegeket képez, melyek nélkül lehetetlen volna a rádiósu­garak nagyobb távolságra való jutása. Ezek­nek a rétegeknek olyan a jelentőségük a rá­diósugarak részére, mint a fény részére a tükörnek: a rádióhullámok visszatükröződ­nek az ionoszferikus rétegekről és visszatér­nek a Földre — másképpen elvesznének a világűrben. A világ tudósai figyelik a Napot, hogy minél jobban feltárják titkait. A Skalnaté Pleson ezt egy nő végzi, egyike azon kevés nőknek, akik csillagászok lettek. Mrkosék konyhájában ülünk. Reggel van, még ki sincs takarítva, ötéves Iván kisfiúk nagy földgömbbel játszik, miközben a ma­mája csillagászati fogalmakat magyaráz, úgy, hogy meg is értsük, és bizony nem könnyű dolog. Csikorgó fagyban a csil­lagvizsgáló-állomás kupolája alatt vas­tag bundában dolgozik. Megdermedt kézzel írja be mindazt, amit a Na­pon, a csillagokon és a bolygókon — az emberiséq jóléte és a Földön való szebb élet érdekében készülékek segítségével megfigyel.- Mama — szakítja meg a kis Iván be­szélgetésünket, — hogyan van az, hogy ott, ahová apuka ment, egy fél évig világosság, egy fél évig meg sötétség van?- Igen, fiacskám — mondja az anyja, — ott egy fél évig világosság, fél évig pedig sötétség van.- Mama — firtatja a kisfiú — és ott apuka egy fél évig aludni fog?

Next

/
Oldalképek
Tartalom