Dolgozó Nő, 1958 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1958-01-01 / 1. szám

Asszoni/ainkát érdekli a vita mondja Trojanová elvtársnő, a Csehszlovákiai Nő­­bizottság elnökségének küldötte Q óljunk hozzá, gondolkodjunk, ad­­^Л. junk tanácsot — ezzel a felhívás­­^ sál fordult pártunk hazánk minden dolgozójához a múlt év októberében. A levél nyomán előbb lassan, majd mind bátrabban bontakozott ki a vita, s el­mondták javaslataikat az ipari munká­sok, a technikusok, a mezőgazdasági dolgozók és a tudományos intézetek munkatársai is. És hozzászóltak az asszonyok is A múlt év december, б-én a Csehszlová­kiai Nők Szlovákiai Bizottságának teljes ülésén találkozott a somorjai képviselőnő a zsolnái gyári munkásnővel, a veTati-i szövetkezeti dolgozó a kézsmárki tanító­nővel. Mindegyik azért jött el ide. hogy sok további társával együtt tolmácsolja faluja, üzeme, járása hozzászólását, hogy javaslatával részese legyen nemzetgazda­ságunk irányítása átszervezésének. Természetes, hogy a vitában az asz­­szonyok is részt vesznek. Legtöbbjüket közvetlenül érintik ezek a kérdések, hisz a legkülönbözőbb munkahelyeken dol­goznak és a termelés problémája az ő egyéni problémájuk is. És érdeklik őket a további kérdések is. amelyek egész éle­tük tartalmát képezik — mondja Piscová elvtársnő, a Csehszlovákiai Nők Szlová­kiai Bizottsága elnökségének tagja be­vezetőjében. A sokrétű, különböző hozzá­szólások igazolják szavait. Igen, kérjük a kiskereskedelmi há­lózat ellenőrzését, hogy következeteseb­ben büntethessük a fogyasztóközönség megkárosítóit. Nagyobb büntetéseket szabjunk az állami vagyon megkárosítói­ra — sorolja fel tovább Piscová elvtárs­­nő az asszonyok eddigi javaslatait, ame­lyekhez a vita során a továbbiak csatla­koznak. Véget kell vetni a rossz, helytelen áruelosztásnak tolmácsolja a partizánskei járás asszonyai véleményét MartiSková elvtársnö. Be­szélhetünk-e gazdaságosságról akkor, ami­kor a szövetkezeti dolgozóknak a leg­nagyobb munkaidőben is gyakran a leg­egyszerűbb napi szükségleti cikkekért is a járási székhelyre kell utazniuk? Aliért nem segítik az új munkásnőket a régebbi szakmunkások vagy mesterek ? — veti fel a kérdést egy gyári munkásnő, és egymás után merülnek fel az iparban RAJTUNK ÄLL... dolgozó nők problémái. Asszonyaink­ba még több szívósságot, ellenállást kell nevelnünk, hogy megmaradjanak a fele­lősségteljes funkciókban, mert nem min­dig kapnak segitséget a férfiak részéről mondja a fogyasztási ipar egyetlen női igazgatója, a piest'any-i Zorniea-üzemből. Vodicková elvtársnő. — Ha pedig az áru­­beszerzők hozzáértők, szakképzettek len­nének, a vevőközönség is sokkal szebb, jobb árut kaphatna. A íilinai Slovena-üzemben itt 60 %­­ban nők dolgoznak —, is sok a megvitat­ni való. A hóvégi hajrámunkát csak úgy tudják megszüntetni, ha a nyersanyagot időben kapják a szállítóktól. És kevés a női újító is. Az újításoknál pedig nem elég csak elfogadni, megdicsérni és kifizetni az újítási javaslatot, hanem ezt hetek, hónapok múlva is figyelemmel kell kísér­ni, megérte-e a befektetést, sok olyan munkahelyünk van, ahol csak­is szakképzett erőket tudnak alkalmazni hangzott el a főbeszámolóban, és dr. Páéová, a prágai küldött ezt megerősíti. A Szovjetunió asszonyai példája nyomán. bérekét, a munkánkat, biztosan kevesebb lesz a problémánk, a selejtünk, boldo­gabb lesz életünk. A beienovoi EFSZ elnöknője, Haiková Boíena is szót kér. hogy a jelenlevő EPSZ tagoknak is elismételje szövetkezetük versenyfelhivását, az 5 éves terv négy év alatti teljesítéséről. — És erre megvan minden előfeltéte­lünk zárja le a vitát Marie Trojanová elvtársnő, a Csehszlovákiai Nőbizottság prágai küldötte . ha hiányosságaink intézését nem várjuk majd csak a felsőbb szervektől. A szocializmus betetőzése is sikerül, ha asszonyaink következetesen teljesítik majd az ülésen elfogadott ha­tározat 12 pontját, mely kitűzte a helyi jellegű hiányosságok eltávolítását, az asz szonyok bevonását az újító mozgalom ba. a munkaidő teljes kihasználását, az anyaggal való takarékosságot, a jó minő­ségű termelést. Nőbizottságainknak gon­­doskodniok kell a különböző nyelvkurzu­sok rendezéséről, a szakképzettség növe­lésére kell asszonyainkat buzdítaniok. Asszonyaink abban a szerencsés A szünetben: Boíe­na Haiková, Beie - novoból. Helena Ko­váé óvá Züinárál, Eudmila fipacalová Bratislavából, Má­ria Mikuiiaková Beienovoból, Oravec Rozália. Trhová H máskából - a be­­senovoi EFSZ fel­hívásáról beszélnek. ahol a f őiskolai végzettségű szakemberek több mint 50 százaléka nő, nekünk is meg kell hoznunk ezt az áldozatot saját érde­künkben, elhelyezkedésünk miatt is. De mit tesznek közszolgáltatási üzemeink, hogy könnyebbé tegyék asszonyaink helyzetét, megkönnyítsék otthoni munkáját? Nagyon keveset. Pedig egy kis jóaka­rattal, leleményességgel meg lehetne ol­dani az igazi ,,gyorstisztitást‘‘, a pelen­kák mosását, a lakástakarító-szolgálatot. amint ezt a Tátraszvitben meg is szervez­ték. Ott már működik a 8 órán belül el­végzett gyorsmosás. Járásunkban a vizenyős talajok lecsapolásával érünk el jó termést szólal fel a giraltovcei járás fiatal küldött­je. A vízzel elárasztott földeken nem tu­dunk dolgozni. És községük példája nyo­mán rámutat arra, hogyan lehet a fiatal­ságot a kultúrmunkába bekapcsolni. A téli estéken a közös fonóban olvasnak egy-egy könyvet és ezt vitatják meg. Mert mindent el lehet érni — mondja kedves táj szólásával — csak szeretetünk legyen. Ezt pedig nem lehet gépekkel elő­állítani, ez belőlünk kell hogy sugároz­zon. Ha szeretni fogjuk hazánkat, az em­helyzetben vannak — mondotta befeje­zésül Trojanová elvtársnő, hogy mun­kájukkal, tanulásukkal harcolhatnak a békéért, a hazáért, boldogságukért, gyer­mekeik szebb jövőjéért! V. M. Helena Szabóvá, a velati küldött.

Next

/
Oldalképek
Tartalom