Dolgozó Nő, 1958 (7. évfolyam, 1-24. szám)
1958-09-15 / 18. szám
, щ Kedves Mária, talán szemtelenségnek tartja, hogy szóvá teszem, amiről már régebben szerettem volna Magával beszélni. Most már megemlítem, mert nem nézhetem tovább szó nélkül menye .elszomorodott arcát. Látja, alig említettem, máris haragszik. Azt is tudom, hogy miért. Nem szereti őt, kezdettől fogva nem szeretje. Már akkor haragudott rá, amikor még nem is ismerte. Mert előre féltékenykedett minden nőre. Félt, hogy ,,elrabolja" a fiát. Amikor aztán mégis meg kellett barátkoznia a gondolattal, hogy a fia egyszer megnősül, saját elképzelése szerint akart neki asszonyt választani, ugyanúgy, mint ahogyan inget vagy nyakkendőt válogatott részére. A fia azonban volt oly bátor és saját kiválasztottjával együtt a mama nélkül merészelték megtalálni egymás szívét. Ezért haragszik a menyére még most is. A mai napig sem tudott rászokni a nevére, egyszerűen „őt" emlegeti. Az is bántja, Mária, hogy „ő" semmit sem hozott magával a házba. Ismerem a menyét és tudom, hogy pénznél, ékszernél, bútornál, ágyneműnél vagy kristálynál sokkal nagyobb értékeket hozott magával új otthonába. Elhozta meleg, őszinte szívét, fia iránti tiszta szerelmét, férje anyjával szemben qrzett őszinte tiszteletét, szorgalmát és makulátlan jellemét. Rossznéven veszi, amiért arra „kényszeríti" szerelmetes fiát, hogy segítsen neki a takarításnál, törülgetésnél. Ö, a tanult férfi, törlőronggyal a kezében! Olyan borzasztó ez? Nekik tréfára ad alkalmat. Hallotta már őket, milyen jól mulatnak ilyenkor? Mint két gondtalan, egymást szerető gyerek. Még sohasem hallottam, hogy szidta volna magát, Mária, pedig éppen elég csípős, rosszindulatú megjegyzéseket szokott róla — mások előtt is - mondani! Mit akar ezzel elérni? Azt, hogy boldogtalan legyen a fia? Hogy rossznak, nem pedig boldognak, példásnak ismerjék házasságát? Honnan tudja, hogy csak olyan asszonnyal lesz boldog a fia, akit a mama szemel ki és aki annyi tiszteletet fog tanúsítani, mint a mostani menye? Az ilyen tulajdonságokat nem lehet pénzzel fejleszteni. És ahol sok a pénz, ott rendszerint nagy a büszkeség, a felfuValkodottsóg, a szerénytelenség és a mások iránti közöny. Még egy-két lépcső és mehet az autó. Nem kell előlünk elszaladni! Hogyha végigsétálunk Prága utcáin, gyakran találkozunk az öntöző autóval, amint hatalmas vízsugarakat lövellve tisztára mossa az utcák porlepte kövezetét. Az autó tetején vidáman mosolygó asszony szabályozza a vízsugarak erősségét és irányát, nehogy a járókelők akaratlanul is hideg zuhanyban részesüljenek. Így járja Prága utcáit Chadima asszony áprilistól novemberig, s félve kémleli az eget, nem jelenik-e meg rajta a konkurencia - az esőtől terhes fellegek alakjában. Nem szereti az esőt, mert az tétlenségre kényszeríti, s így a kereset is megcsappan jó néhány százalékkal. Chadima asszonyt csak a véletlen tette férje munkatársává, aki már kerek húsz éve ül az öntözőgép kormánya mögött. Öt évvel ezelőtt történt, hogy férjének munkatársé váratlanul megbetegedett. Hirtelen helyettesre volt szükség. Chadima asszony vállalkozott erre a feladatra. Megtetszett neki a munkakör s így csakhamar a főváros rendes alkalmazottjává vált. Ma már megkeresi a havi ezer koronát. Megtanulta, hogyan kell megtölteni az öntözöautó tartályát, szabályozni a vizsugarakat. Ha esténként lemossa az öntözöautót, a jól elvégzett munka örömével tér vissza családja körébe. L. Tomsu Kellemes látogatók A korláti CSEMADOK kultúrbrigádja egész nyáron át azon igyekezett, hogy a munkában elfáradt szövetkezeti tagoknak kellemes felüdülést nyújtson kultúrelőadásaival. Tagjai ezért faluról falura vándoroltak vidám programjukkal. Első útuk Egyházasbást volt, ahol nagy örömmel fogadták őket. A kultúrház tömve volt. Az ajtón és a nyitott ablakon keresztül lábujjhegyen állva nézték a kintrekedtek az előadást. Az ilyen érdeklődés színvonalasabb, jobb munkára serkenti a kultúrbrigád szereplőit. Zsibrita Gizella Az első év a közösben A feledi szövetkezeti tagok már az else évben nagy bizalommal néznek a jövő elé. Szép termést hozott a gaboha. Szép a dohány is. A kukoricából pedig alig látszik ki az ember. A nőbizottság tagjai is kiveszik részüket a munkából, maguk járnak a munka élén. Az aratás alatt az asszonyok naponta két munkaegységet szereztek. A cséplőgépnél is ott voltak, s naponta 100 q gabonát csépeltek ki. A tarlóhántást idejében elvégezték. A tejbeadást már 100%-ra, a tojásbeadást pedig 90 %-ra teljesítették. Nagy lelkesedéssel dolgoznak új szövetkezetükben a feledi asszonyok. Ez a titka annak, hogy már az első évben ilyen szép eredményeket tudnak elérni. A jövőben ehhez a lelkesedéshez már egy kis tapasztalat is járul. Reméljük, hogy még szebb eredményt tudnak majd elérni. Pólós Matild leveléből A diákok a határozatok teljesítéséért A XI. pártkongresszus alapján a királyhelmeci tizenegyéves iskolában 64 tagot toboroztak a CSISZ-szervezetbe. A CSISZ tagjai versenyre hívták a járás valamennyi szervezetét, ki szerez több tagot az év végéig a CSISZ-be. Molnár János leveléből Lányok a gáton A tornaijai járás területén az Ipoly és a Sajó áradása a nyár folyamán hét és félmilliós kárt okozott. A folyók szabályozását már megkezdték. Az egész szünidő alatt itt dolgoztak az Iskolák CSISZ-brigádjai. Természetesen nemcsak a fiúk, hanem a fiatal lányok is dolgoztak, mégpedig nagyon ügyesen. A munkálatokat vezető technikus is ezen a véleményen van. A brigádmunka értékelésekor Herceg Erzsébetet és Szalai elvtársnőt a CSISZ járási vezetősége a becsület jelvényével tüntette ki. Pál Marika, Strpka Magda, Lehotai Ilona, Boros, Cipka és Sárkány elvtársnők pedig könyvjutalomban részesültek. Együtt dolgoztak itt a magyarok, szlovákok. Újabb barátságok születtek. A viszontlátásra, - búcsúztak. — Találkozunk még a Túrócnál, vagy Podbrezován. xxx Képünkön a tornaijai tizenegyéves iskola tanulói munka közben. Német János
