Dolgozó Nő, 1958 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1958-09-10 / 17. szám

Annelie és Andrew Thorndike „A Teuton­­kard-akció“ államdijas alkotói A „Jókedély hajója" című angol filmből. A kapitány Alec Guiness A Marianské-Lázne-í kiránduláson. Balról jobbra: R. Pigaute francia rendező, G. de Santis, Elena Bisztrickaja, Sa Li és Liu Chuej kínai művésznők, S. Geraszimov, a „Csendes Don" rendezője és J. Marek |)elenet Solohov a „Csendes Don“ című regényének filmváltozatából. Akszena — E. Bisztrickaja, Grigorij - P. Glebov (Folytatás) К arlovy Vary-i őslakók állítása szerint emberemlékezet óta nem volt itt egyfolytában ilyen egyen­letesen napsugaras idő mint most, a fesztiválon. A fesztiválon oz a jelző, hogy a filmek „peregnek", valóban jogosult. Nemcsak a fesztivál-mozikban, hanem három szálloda magánmozijában is forgatták a filmeket, melyeket a filmgyárak megbízottai verse­nyen kívül, eladás szempontjából mutattak be. így, ha ehhez idő lett volna, akár ti­zenkét filmet is végignézhetett volna az ember. Megmondom őszintén, „pendliz­tem". Ha egy film nem tetszett, félidőben átmentem egy másikra. Itt természetesen csak a legfontosabb filmekről emlékezhetek meg, amelyekről a megfigyelő már eleve láthatta, hogy díj­nyertesek lesznek. A fesztivál anyaga nem mondható a legjobbnak, ezt maga a bí­ráló bizottság is megállapította és e tény­nek azzal is kifejezést adott, hogy a díjak egy részét nem is osztotta ki. Néhány nagyfilm kivételével az igazi va­lóban jó filmek a rövidfilmek közül kerül­tek ki, így a holland „Rembrand"-film, a nyugatnémet „Kagylók tánca", a csehszlo­vák „A gondolkozás titkai“ (I. díjat nyert), a „Szergej Ejzenstein" című film és a fó­kákról szóló szovjet remekmű, a francia „Alkimista" (I. díjat nyert), vagy a magyar „Tiszavirág” című gyönyörű tudományos film, hogy csak a legkülönbekről szóljak. Az első nagy siker a „Mostohabátyák" című japán film bemutatóján született (a megosztott nagydíjban részesedett a szov­jet „Csendes Don" című filmmel együtt). Miodsi leki, a japán rendező megmutatta, hogyan lehet a filmen egyszerű eszközök­kel olyan légkört teremteni, hogy a japán viszonyokat nem ismerő ember is megértse azt a bigott katonai szellemet, azt az át­hidalhatatlan kasztrendszert, melyet Kanta­­ro Kito kapitány képvisel, aki két feleségé­től született gyermekei között is különbsé­get tesz, anyjuk származása miatt. Mulatságos és ötletes a „Jókedély hajója" А XI filmfes: KARLO című angol film, Alec Guinesszel a fősze­repben. Charles Frend rendező megjelent a bemutatón és az utána megtartott sajtó­­értekezleten. A film nagy értékének azt a tényt tartom, amit angol filmeknél gyakran tapasztalhatunk, hogy merészkednek kigú­nyolni önmagukat, anélkül, hogy félnének a nevetségességtől. A legnagyobb hatást az NDK államdíjas házaspáFa, Annelie és Andrew Thorndike, a „Teutonkard-akció" című dokumentum­filmje tette. Anyagát a volt birodalmi titkos filmarchívokban megtalált hatvan millió méter filmszalag anyagából válogatták ösz­­sze. Speidel, volt náci, katonakarrierjének útját leplezi le a film, aki sem politikai, sem egyéb gyilkosságoktól nem riadt visz­­sza és a Szovjetunióban bevezette az úgy­nevezett felperzselt föld taktikáját. A fran­ciaországi német megszállás alatt élet és halál ura volt, most ugyanott a NATO eu­rópai hadseregének főparancsnoka. Az államdíjas házaspár két sajtóértekez­letet is tartott, óriási látogatottság mellett. Több nyugatnémet újságíró is megjelent a hallgatóság között. Itt többek között meg­tudtuk, hogy kompromittáló témája ellené­re huszonhét nyugati állam is megvette a filmet, annyira átütő erejű és igaz a mon­danivalója, leleplező ereje. A bíráló bizott­ság egyöntetűen e filmnek ítélte az első díjat. Figyelemre méltó a nyugatnémet „Éjjel, amikor az ördög jött..." című film, mely­ben Róbert Siodmak rendező (ki e rende­zésért díjat kapott) egy terhelt tömeggyil­kos alakjának hátterében bemutatja a hit­leri igazságszolgáltatás erkölcstelen voltát. Az érdeklődés a csúcsra hágott a „Csen­des Don", Solohov hasonnevű regényéből készült film harmadik részének bemutatója alkalmával. A szovjet művészek, Bisztricka­ja, Glebov, Geraszimov, a rendező, Strauch, a Lenin-szerepek kiváló alakítója Karlovy- Varyban már a bemutató előtt is nagy népszerűségnek örvendtek, amit egyszerű, mindenkihez kedves modorukkal teljes mértéktjen ki is érdemeltek. A bemutatón megjelent A. Novotny elv­társ, köztársasági elnökünk is a kormány néhány tagjával és együtt tapsolt a közön­séggel. A magyar filmgyártás a „Sóbálvány" cí­mű darabbal szerepelt a filmfesztiválon, mely az ostrom alatti és utáni Budapesten játszódik le. Tulajdonképpen egy nagy sze­rep az egész. Mohai főorvos csak hivatásá­nak él, nem akar tudomást venni a körü­lötte folyó életről, de a végén önmaga is belátja, hogy nem lehet így élni, mert aka­ratlanul is olyan hibáknak lehet segítője, mint egy tudatosan rosszindulatú ember. Páger Antal játssza a főorvos szerepét, ki­tünően, mellette Ruttkay Éva, Gábor Mik­lós, Tőkés Anna, Pszota Irén viszik sikerre a darabot, mely már kissé túl van telítve lélektani motívumokkal, de híven és kitű­nően tükrözi vissza az alapjában tisztessé­ges idősebb nemzedék félelmét az új élet­től, mindaddig, amíg a félelem alaptalan­ságáról maga meg nem győződik. A ren­r / I

Next

/
Oldalképek
Tartalom