Dolgozó Nő, 1958 (7. évfolyam, 1-24. szám)
1958-06-01 / 11. szám
Orvos: A bölcsődében elvégezzük о .eoooltásokat, amelyekkel megóvjuk a gyermekeket a legveszedelmesebb fertőző betegségektől. Most a himlő és torokgyík elleni védőoltásra készülünk. Azokat a gyermekeket, akik nem járnak bölcsődébe, az anya- és csecsemőgondozóban oltják. Anya: A ragályos betegségek már csecsemőkorban is fenyegetik a gyermeket? Orvos: A fertőző betegségekről tudni kell, hogy különféle kórokozó csírák okozzák őket, amelyek a beteg emberről terjednek ót az egészségesre. A ragályos betegségek nagyrészét csak egyszer kaphatjuk meg, mert vérünkben védőanyagok maradnak vissza az átélt betegség ellen. Egyes ilyen anyagok a terhesség alatt átmennek az anya véréből a gyermek vérébe s ezért az újszülött átmenetileg ellenálló bizonyos betegségekkel szemben. Ez azonban csak néhány hónapig tart és a második félévben, illetve az első év vége felé a gyermek elveszti védettségét ezekkel a betegségekkel szemben Vannak olyan ragályos betegségek is, amelyek iránt a gyermek mór születésétől kezdve fogékony, mint a szamárköhögés és a bárányhimlő. Zsenge gyerekkorban a fertőző betegségek veszedelmesek, de hála az orvostudománynak, némelyiküket védőoltással már el tudjuk hárítani. Anya: Mi tulajdonképpen о védőoltás? Orvos: A védőoltás a szervezetet védőanyagok termelésére ösztönzi, amelyek fertőzés esetén megakadályozzák a betegség kitörését vagy legalább is lényegesen mérséklik a lefolyását. Például a hólyagos himlő elleni kötelező védőoltás — amelyet minden kultúrállom bevezetett - a hólyagos himlőben való megbetegedéstől véd. Anya: Aggódom, hogyan viseli majd a kisleányom a himlő elleni védőoltást. Orvos: Emiatt ne legyenek gondjai, hiszen a himlőoltásnál mesterségesen előidézeti enyhe megbetegedésről van szó, amely csak rövid ideig tart, viszont biztonságosan véd az igazi, hosszú és életveszélyes betegség ellen. Kívánatos azonban, hogy az anyák о himlőoltásnak is keliő figyelmet szenteljenek. Oltásra a gyermeket fürdetés után vigyék, tiszta fehérneműben. Csakis egészséges gyermeket oltunk, akinek bőrén semmiféle kiütés sincs. Jelenteni kell az orvosnak nemcsak a kiütéseket, hanem más esetleges elváltozásokat is a gyermek egészségi állapotában, például köhögést vagy hasmenést. Ilyen esetekben az oltást elhalasztjuk a gyermek teljes gyógyulásáig. Anya: Es miből láthatom majd, hogy a himlő elleni védőoltás megfogamzott-e? Orvos: Az oltás helye 3-5 nap múlva megpirosodik és hólyag képződik rajta. Kb. a 7-8-ik napon a hólyag tartalma gennyessé válik, körülötte a bőr gyulladt lesz és rendszerint mérsékelt láz lép föl. A 10-12- ik napon a lobosodás eltűnik, a hólyag pörkké alakul át, amely után kis heg, himlőhely morad vissza. Amíg a pörk le nem esik, oz oltás helyét óvjuk a víztől és vigyázzunk, hogy a gyermek ne kaparja fel a hólyagokat, legalkalmasabb öltözék ilyenkor a hosszúujjú fehér kising. Anya: Hogy folyik le a többi védőoltás? Orvos: Megnyugtathatom, hogy azok rendszerint nem váltanak ki semmiféle betegségi tünetet. A diftéria elleni védőoltásnak sincs kihatása a gyermek általános állapotára, mégis védi attól a betegségtől, amely ebben a zsenge korban a legrettegettebb betegségek közé tartozik. Anya: Már csecsemőkorban is hajlamos a gyermek a torokgyíkra? Orvos: Az első félévben a torokgyík elég ritka megbetegedés és legtöbbször az orrban fordul elő, ohol úgynevezett diftériás náthát idéz elő, gennyes orrvóladékkal. Fontos, hogy a betegséget idejében felismerjük, tehát komolyan kell venni a csecsemő minden nátháját. A második félévben a torokgyík gyakoribb és életveszélyes megbetegedéssé válik. A diftériás álhártyák a garatmandulákon képződnek, de még gyakrabban közvetlenül a gégében. Ez utóbbi a diftéria legfélelmetesebb formája, az úgynevezett krup, amelynél a diftériás álhártyák a gége vagy a légcső eltömésével elzárják a levegő útját és fuldoklást okoznak. Ha a szülők észreveszik a betegség első tüneteit - hőemelkedést, berekedést, amely a hang elvesztéséig fokozódhat, köhögést, nehéz légzést — azonnal forduljanak orvoshoz. Az orvos haladéktalanul diftéria elleni gyógysavót (szérumot) ad a gyermeknek és kórházba utalja további gyógykezelésre. Anya: És ha a gyermek oltva van torokgyík ellen? Orvos: Akkor nem kap torokgyíkot, mert a védőoltással majdnem minden gyermeknél 100%-os védettséget érünk el a diftériával szemben. Ezek a gyerekek tehát egyáltalában nem betegszenek meg torokgyíkban. A fennmaradó elenyészően csekély százaléknál a védőoltás mérsékli az esetleges diftériás megbetegedés súlyosságát és elejét veszi a szövődményeknek, amelyeket a diftériabacilus okoz méreganyog, úgynevezett diftéría-toxin termelésével a gyermek szervezetében. Tudjuk, hogy az utolsó évek folyamán egyetlen diftéria ellen beoltott gyermek sem halt meg torokgyíkban, ezzel szemben a be nem oltott gyermekek 100 %-a megbetegszik diftériában és ezeknek egytizede belehal. A gyermeket még első életévének betöltése előtt kell diftéria ellen beoltani. Az első oltás egymagában azonban nem nyújt teljes védettséget a torokgyík ellen, csők a második oltással együtt, amely az első után hat hétre következik. A harmadik életévben az oltást megismételjük - ez az úgynevezett újraoltás - és mégegyszer újraoltjuk az ötéves gyermekeket. Sőt, legújabban az évenkénti újraoltást ajánlják egy-egy injekcióval, különösen az iskolaelőtti korban, ami jelentősen fokozott védettséget biztosít a diftéria ellen. A diftéria elleni védőoltást újabban a szamárköhögés elleni védőoltással együtt alkalmazzuk. Dr. Ryl': „Beszélgetés az anyával" című könyvéből. dően a mezőgazdasági iskolákba is csak záróvizsgával rendelkező tanoncok kerülhetnek majd. Ezzel elérik azt, hogy a felsőbb mezőgazdasági iskolákon olyanok fognak tanulni, akik a szakmához már értenek, nem pedig esetleg olyanok, akik csak épp azért iratkoztak be ezekbe az iskolákba, mert máshová nem vették fel őket. Az emlitett időtől bevezetendő tanulmányi rendszer helyességéről és alaposságáról a Német Demokratikus Köztársaságban győződtem meg. Ott ezt már évek óta így csinálják. A tények bizonyítják, hogy a húsz évnél idősebb, kellő tapasztalattal bíró és szakiskolát végzett szakemberek jól megállják helyüket. A Német Demokratikus Köztársaságban sokszor rosszabb minőségű talajon jobb eredményeket érnek el, mint másutt jobb talajon, ami az ottani szakszerű és belterjes gazdálkodás eredménye. A földnek, a természetnek külön varázsa van. A természetet megismerni és uralkodni felette - az emberiség évszázados vágya. A szülők bölcsességétől, gyermekeik jövőjébe vetett hitétől fog nagy mértékben függni, hogy ifjúságunk legjobbjai milyen mértékben vállalják az egyik legszebb és legtiszteletreméltóbb munkát, a mezőgazdaságot. Szigeti György. 17
