Dolgozó Nő, 1958 (7. évfolyam, 1-24. szám)
1958-05-15 / 10. szám
i ~ЧI ' l~ ( Jltéau/MJHVL, ''frhZ Emlékszem rád még abból az időből, amikor Palival jártál. Mindig olyan voltál, mint egy baba, s Palitól tudom, hogy azért szeretett beléd, ahogy mondani szokás nyakig, az első látásra. Nem megy a fejembe, hogy az alatt a néhány év alatt, amióta férjnél vagy, így megváltoztál. Nézz a tükörbe, s magad is láthatod, olyan vagy, mint egy madárijesztő. Ki tudja, mikor voltál utoljára fodrásznál. Blúz helyett Pali viselt ingét hordod, melybe kétszer is beleférnél. Szoknyádból viszont annyira kihíztál, hogy be se tudod kapcsolni. S mi van a lábadon? öreg, kitaposott papucs, csoda, hogy a lábujjad nem lóg ki belőle. Azt mondod, hogy otthon így is jó. De hiszen nem remete módjára egyedül, de férjeddel és gyermekeiddel élsz. Nem akarsz nekik tetszeni? A múltkor panaszkodtál, hogy keveset vagytok Palival együtt. Reggel egy félórácskát, mielőtt munkába megy, (s bizonyára még szörnyűbben festesz, mint most) és este 2—3 órát. Ezt se minden este. Ne feledkezz meg róla, hogy férjed egész nap jól öltözött nőket lát maga körül. Hiszen ez nem is képzelhető el másképpen. S ha hazajön, mit lát? Gondolod, ha Pali semmit sem szól erről, hogy ez számára közömbös? Csak próbáid meg,, járj otthon is rendesen felöltözve, s ha nem is új ruhákban, de az ruha legyen és nem egy ószeres kirakatát képviseld. Meglátod, mennyire meglepődik, s hogyan felfigyel erre. Lehet, hogy meg is kérdi, hová készülsz. Mert hiszen Te csak akkor csinosítod magad, ha „emberek közé" mész. Hányszor mondta, hogy még a gyermekeidnek is feltűnik, megcsodálnak és megjegyzik: „Anyu, milyen szép vagy ma!" Miért nem lehetnél naponta szép? A valóságban szép vagy, de úgy, ahogy otthon „kinézel”, senki sem mondaná, hogy csinos vagy. Ezt ezért mondom így, minden kertelés nélkül, mert szeretlek és meg akarlak óvni attól, hogy egy szép napon ne Pali mondja ezt neked. Nekem ugyanis a férjem mondta ezt egyszer, amikor én sem adtam magamra. Sokat sírtam emiatt, de ma belátom, hogy igaza volt! Bizonyára Te is! Szeretettel üdvözöl 12 c&ehazCovák (ßaxdU^äiakl Mély megilletődéssel olvastuk levelüket, melyben arról értesítenek bennünket, hogy az NDNSZ IV. kongresszusa alkalmából ajándékokat készítettek részünkre. Nagyra becsüljük szolidaritásukat, mellyel könnyebben sikerül majd elhárítanunk azon nehézségeket, melyek küldöttségünk előtt tornyosulnak. Ui. sok éves félig illegális működésünk után csak most kezdünk nyíltan dolgozni. Ajándékaiknak felbecsülhetetlen az értéke és dupla az érdeme. Mint műértékek is sokat érők, de ezenfelül a csehszlovák asszonyok, leányok érzéséről, megértéséről, barátságáról tanúskodnak az Önöktől nagyon távol eső országok asszonyai iránt, akik nehéz, kemény feltételek közepette küzdenek a boldogságért, a békéért és a nemzetek békés egymás mellett éléséért. Nagyon köszönjük figyelmüket és előrelátásukat. A küldöttek utazása körül - sajnos - nehézségeink lesznek. Biztosítsuk Önöket őszinte hálánkról és igaz szeretetünkröl! Az Argentin Nők Szövetsége. Elmúltak a hosszú téli esték, s a mi aszszonyaink, leányaink bátran mondhatják, hogy alaposan kihasználták ezt az időt. Tanultak és szórakoztak, befejezték a szabászati és varrótanfolyamot, melyet Kosztyensky Irénke nagy szakértelemmel és türelemmel vezetett. Kultúrmunkájuk is dicséretet érdemel Zsigrai Erzsébet tanítónő állította össze és tanította be a műsort. A szűnni nem akaró taps elismerést jelentett úgy a szereplők, mint a tanítónő számára. Most, a tavaszi munkálatok idején nagy szükség van asszonyainkra, leányainkra. Jó termést biztosítanak szorgalmas, becsületes íunkájukkal. ОШму-Шу példa Kovács N. Két négy-öt év körüli gyermek, kisleány és kisfiú, igyekezett az élelmiszerbolt felé. Tanakodtak, s erre lettem figyelmes. Hiszen ez Erzsiké és Józsika — a szomszédék gyermekei. — Add ide a pénzt, amit anyu adott! — mondotta Erzsiké. — Minek ez neked? Mindketten csokira kaptuk! - feleli Józsika. — Csak úgy! — válaszol Erzsi. Megegyeztek és tovább mentek. A pénz most már a kis leányka kezében volt. Az utcasarkon egy virágárus nénike ibolyát kínálgatott. Erzsi hirtelen megállt előtte, elővette a pénzt és vett egy csokor ibolyát. A kis Józsi megbotránkozva nézett húgocskájára. Tekintete csupa szemrehányás. Szólni nem tudott. Az ijedségtől elhalt a szó az ajkán. Vajon most miből veszik meg a csokoládét?! Erzsiké huncut mosollyal meghajolt bátyja előtt, átnyújtotta a virágot és gratulált. Megható jelenet volt, amikor Józsi hol a virágra, hcl Erzsikére nézett, majd örömtől sugárzó arccal ezt mondotta: — Köszönöm szépen! Megcsókolta húgát., majd folytatta:- Maid én is veszek neked virágot, no meg csokit is a neved napjára! — így hat a jó példa, a jó csalódj nevelés. Ma testvérkéjének szerzett örömet, később a társadalom részére sem lesz nehéz lemondani a sajátjáról, hogy önzetlenül másnak juttasson. Csordás B. Nem mindenkinek van annyi alkalma, mint Róza néninek, hogy hol az egyik, hol a másik gyermekében gyönyörködhessen. Bizony nem mindenki hallhatja tizenhat szájból a legdrágább szót: édesanyám. Seres Béláné sok nehézséggel nevelte fel ezt a sok gyermeket mindaddig, míg nem volt meg mindaz, ami megvan ma. Elbeszélése alapján regényt lehetne írni életéről.- Nagyon sok gondom volt, rengeteget dolgoztam, kivált akkor, amikor férjem munka nélkül volt. Ma már más az életünk. Férjemnek ma rendes állása van. A járási építkezés állami vállalatnál dolgozik. Legnagyobb fiam, Laci, az állami gazdaság alkalmazottja. Béla és Lénárt kőművesek. Gyula traktorista, Karcsi katona. Ezekkel már nincsen baj, inkább ők segítenek nekem. A többi gyerek iskolába jár, de az ő nevelésük már egészen más, mint a nagyobbaké volt. Felszabadulásunk után megszűntek a gondok. A gyermekek rendesen járnak felöltözve, van mit enniök, van foglalkozásuk, járhatnak iskolába, Ha néha elbeszélem gyermekeimnek régi életünket, szinte el sem akarják hinni. De már én is csak mint valami rossz álomra emlékezem ezekre az időkre. A nemzetközi nőnap alkalmával a helyi nemzeti bizottság tüntetett ki. Az ünnepségen legkisebb fiam, Jóska is szerepelt. Sohasem fogják gyermekeim elfelejteni azt az örömet, amit ezen alkalomkor én és ők is éreztek. Odahaza sokat beszélgettünk mindazokról a szép dolgokról és lehetőségekről, melyekben ma a dolgozók részesülnek. Gyermekeim ezt meg is fogják hálálni és mindig szeretettel fognak gondolni kormányunkra és pártunkra, mindazokra, akiknek ezt a szép életet köszönhetik. Tamás Ferenc А ъ<У!лища1 ao-wanyo-k teljmUik, amit váltattak A tavasz első szép napjaiban parkuk rendbehozásához láttak. A nőbizottság múlt évi jó munkájáért elismerő oklevelet kapott a Kerületi Nemzeti Bizottságtól. Reméljük, hogy ez idén már zászlót nyernek. Kccor Gizella
