Dolgozó Nő, 1957 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1957-02-15 / 4. szám
w .ш Dr. Rudy Sándor: (Folytatás) A házastársak jogai és kötelességei Ha az elválásban mindkét házastárs vétkes, a bíróság bármelyikük kérelmére úgy rendezi részeiket, hogy megfeleljenek annak, ahogyan a közös vagyon megszerzéséhez hozzájárulhat. A hozzájárulás mér. tékének megállapításakor tekintettel kell lenni arra is, hogy a házastársak valamelyike személyesen gondoskodott-e a gyermekekről és a közös háztartásról. A házastársak bírósági jegyzőkönyvben megegyezhetnek abban, hogy közös vagyonuk terjedelme másmilyen lesz, mint amilyen a törvényes vagyonközösségben van. A házasság megszűnése A házasság rendszerint az egyik házastárs haláléval szűnik meg. A házastérs halálát anyakönyvi kivonattal, holtnak - nyilvánító végzéssel, vagy a halál tényét megállapító bírói határozattal lehet igazolni. Holtnak nyilvánítani lehet olyan személyt, akiről már öt esztendeje semmi hír, vagy veszélyes körülmények (háború, árvíz, elsüllyedt hajó) között tűnt el és annak már több mint egy esztendeje. Mind a három esetben — de különösen holtnaknyilvánítás esetében — lehetséges, hogy a halottnak tartott házastárs él és akkor kerül elő, amikor a másik házastárs már újabb házasságot kötött. Ez esetben a korábbi házasságot megszűntnek kell tekinteni, ha az újabb házasság megkötésénél a házastársak jóhiszeműek voltak, vagyis egyikük sem tudta, hogy az okirati bizonyíték ellenére a korábbi házasságbeli második házastárs életben van. Úgy az első, mint a második világháború után több holtnaknyilvánított férj akkor jött haza, amikor a felesége már újból házasságot kötött. A házassági együttélés gyakran megszűnik a házastársak életében is. A mi társadalmi rendszerünkben sem olyan még minden házasság, amint azt a társadalom megkívánja. A család nem alkot mindig szilárd egységet és nem képezi így alapkövét a nemzeti egységnek. Nem mindegyik házasság sikerül és így nem is teljesíti társadalmi feladatát. A házastársak nem nyújtanak egymásnak sem anyagi, sem erkölcsi támaszt és esetleg gyermekükkel szemben sem teljesítik kötelességüket, nem nevelik őt a társadalom rendes, értékes tagjává. Már előbbi cikkeinkben rámutattunk arra, hogy mennyire nem elégséges a jegyesek nyilatkozata a házasság megkötésekor az egészségi állapotuk ismerete felől. Most pedig rá akarunk mutatni azokra a további okokra, melyek a rossz házassághoz, annak felbomlásához vezetnek és melyek eltávolíthatók. A házasság felbomlásának gyökere igen gyakran a jegyesek nevelésében és jellemük kialakulásában rejlik. Igazolja ezt a fiatalok házasságának nagyszámú felbomlása. Ezen házasságoknak meg van az anyagi föltétele. Hiszen rendszerint mindkét házastárs dolgozik, jól keresnek, de gyakran nincs meg náluk a kölcsönös tisztelet és hajlam a szocia- 1 ista elveken nyugvó tartós családi együttéléshez. A 18—20 éves férjek és anyák sokkal többször mondanak csődöt, mint a 18—20 éves feleségek és anyák. Különösen, ha közben még bevonul rendes katonai szolgálatra. Ez a tartós távoliét erősebb erkölcsi és jellembeli szilárdságot és érettséget kíván meg. (Folytatjuk.) Сиу мш/ш A Csehszlovák Gyermekvédő Bizottság január 14.4 prágai XI. teljes ülése az ifjú nemzedék nevelésével foglalkozott. Űgy az előadó Dr. Koéková Mária tanárnő, mint a sok felszólaló és az egyhangúlag elfogadott határozat leszögezte, hogy az ifjúság őszinte szocialista hazafiasságra való nevelése, a tanítóság, a család, az egész társadalom összefogásával egyik legfontosabb feladatunk. Sok erőfeszítést és képzettséget követel az élet. Erre kell felkészülnie idejében az ifjúságnak, erre kell előkészítenünk őket-. Meg kell tanítanunk őket arra, hogy az életben nem rövidlejáratú, pillanatnyi könnyű sikereket hajszolunk, hanem maradandó eredmények alkotására törekszünk. Tudniok kell, hogy a becsületes munkán épül fel a nemzet boldog, biztos jövője. Sok szülő úgy véli, hogy gyermeke iskolába lépése levette válláról a nevelés gondját: a felelősség mosrm^r az iskolát terheli. Úgy, ahogy a nevelés nem kezdődik, nem is végződik az iskolában. Az iskola előkészíti a gyermeket a komoly és értelmes, a felelősségteljes, az öntudatos és a közösségi életre. A szülők szerepe a gyermeket kis korától kezdve végigkísérni egész életén. Az iskola munkáját a szülőknek otthon segíteni, alátámasztani kell. Vannak, szülők, akik sok munkájukra, elfoglaltságukra hivatkoznak és semmit vagy keveset tőrödnek azzal, hogy mit csinálnak gyermekeik az iskolában és hogyan töltik idejüket az iskola után. Az ifjúság erkölcsi fejlődésében mutatkozó hibáknak sokszor a családi nevelés elhanyagolása az oka. Meg kell javítani acsalád és iskola kapcsolatát a gyermekek helyes nevelése érdekében. A HNB mellett működő nőbizottságnak segíteni kell ezt összhangba hozni. Az iskola, a család, az ifjúsági szövetség munkája azonban nem lehet eredményes, ha munkájukat nem támogatja az egész társadalom. Valamennyien viselkedésünkkel, egymás iránti őszinte tisztelettel, becsületességünkkel, munkaszeretetünkkel, igazságérzetünkkel nevelünk. A haza, a Szovjetunió és népei iránti széretetet oltsuk be gyermekeink szívébe. Az egyéni érdekek alárendelése a közösség érdekének vezérelje az ifjúságot. Ebben az értelemben folyt a Csehszlovák Gyermekvédő Bizottság ülésén a tapasztalatcsere. 23 felszólaló — pedagógusok, orvosok, anyák, szakszervezeti dolgozók és sok más, az ifjúság sorsát szívén viselő dolgozó — tanácskozott, javasolt és közös, jól megfontolt határozatot hozott. LZ
