Dolgozó Nő, 1957 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1957-02-15 / 4. szám

(JZcitefe.! megadta a beszámoló. Ahnden konferencián■ a já­rási elnök értékelte, a nők munkáját és kitűzte a to­­rabbi feladatokat, azonban eltérően az eddigiektől, alaposan, konkrétan beszélt, úgy, hogy minden részvevő érezte, hogy róla is szó vau. Akik- edd lg már resztvettek a nők összejövetelein, jóleső büszkeség érzetével tapasztalták, hogy asszo­nyaink fejlődnek, nőnek és szívügyük második ötéves tervünk teljesítése, falujuk, járásuk polgá­rainak élet- és kuítúrszínvonaía, gyermekeik haza­fias nevelése és mindent ha jlandók megtenni a béke megvédéséért. Viszont azok a vendégek, akik először hallották asszonyainkat beszélni eredményeikről, vagy épí­tően kritizálni a hiányosságokat, nagy meglepetés­­sd állapították meg:,,jobban beszélnek mint a fér­fiak“' Zitüáková elvtársnő Tallós községből kö­szönteiét fejezte ki az állandó munkaalka­lomért, az óvodákért és az ottani olcsó ellá­tásért, a gyermekek neveléséért, melyek meg­könnyítik a dolgozó nők helyzetét. Javasol­ta a csecsemők — 1 éves korig — teljes tejjel való ellátását, továbbá azt, hogy a részeges, családjáról nem gondoskodó apa helyett az anyának folyósítsák a családi pótlékot. Srejerová elvtársnő, Felsöszeli községből, arról beszélt, hogy az iskolából kikerülő if­júság nagy vésze helytelenül viselkedik. Ezt a problémát csak a CsISz-el karöltve lehet megoldani. Beszámolt arról, hogy a társa­ságbeli viselkedésről, öltözködésről stb. meg­beszéléseket tartanak. Kifogásolta, hogy vezető pozíciókban kevés a nő. A diószeg /’cukorgyár kiküldöttje beszá­molójában elmondja, hogy üzemükben a munka higiénikus elvégzésében nagy részük van a nőknek. Szép eredményeket ért el az üzem, — melynek főleg női alkalmazottai vannak ' — az anyagmegtakarítás terén Korabelnyíkova módszerével. HoAy község kiküldöttje arról szólt, hogy az EFSz-ekben ügyeljünk a minőségi mun­kára, necsak arra törekedjenek a dolgozók, hogy minél több munkaegységet szerezzenek. Benéíková elvtársnő figyelmeztette a jelen­levőket a szövetkezeti iskola látogatásának fontosságára. Mint a közölt felszólalásokból is látjuk, dolgozó nőink tudják, hogy melyik út vezet a boldogabb holnaphoz. Ismerik községük problémáit és rámutatnak a hibákra is. -4 tárgyhoz szóltak és minden felszólaló szavá­ból határozott segíteniakarás csendült ki. E. R Kassa környékén A nők kassai járási konferenciáján a vitufelszólal ásóknál a hangulat tetőfoká­ra hágott. Az 58 .' vés széplaki Ohővan néni így beszélt: — Engem a szövetkezet asszonyai küldtek a konferenciára, hogy elmond­jam büszkén, milyen jó dolgunk van ne­künk szövetkezeti dolgozóknak. Idős asszony létemre egy év alatt tizenkétezer korona készpénzt kerestem a természet­beni járulékon kívül. Az elszámolásnál hatezer koronát kaptam kézhez. Per­sze nem értük el ezt a szép eredményt egyszerre. Mi a szövetkezet asszonyai, ha valami nem ment rendjén, azonnal sar­kunkra álltunk, így aztán közösen min­den hibát kiküszöböltünk. Most Miková elvtársnő következett: — Sajnos, én még nem dicsekedhetem, Viogy a szövetkezet tagja vagvpk, de leszek, az biztos. A férjem idegenkedik a szövetkezeti gondolattól, de majd meg­kedveltetem vele, mert, kedves asszo­nyok, nemcsak olyan eset van, ahol a férfi akar belépni a szövetkezetbe, és a felesége ellenzi, hanem fordítva is meg­történik. Még egy dologról szeretnék beszélni, én tejszedő vagyok községünkben, ahol a beadott tej átlagos zsírtartalma 4 fok. A tejbeadást egynéhány önálló gazda ki­vételével mindenki teljesíti. Ezek ugyan jól fejnek, mégis sertéshússal teljesítik a tejbeadást, ami nagyon helytelen, mert a gyerekeknek és a betegeknek nem ad­hatunk sertéshúst. Ezen változtatni kell — ne felejtsétek el kedves asszonyok. Ilyen és ehhez hasonló felszólalások hangzottak el a járási konferencián, ahol a küldötteknek volt mit jegyez­niük az asszonyok javaslataiból és tapasz­talataiból. L. E. (Bratislava Ó-rUátoé... Egységesen a szocializmusért és béké­ért, egységesen a nemzeti bizottságokba való választások sikeréért“ jelszó fogadta a színültig megtelt Devin-szálló luxus­­termében a küldötteket. Az Ó-Város leg­jobb asszonyainak parádés seregszemléje volt ez a konferencia. Olyan volt az érzé­sünk, mint a gyöngyhalásznak, aki egy­másután hozza felszínre a szebbnél-szebb gyöngyszemeket. A legkülönbözőbb mun­kahelyek öntudatos, harcos asszonyaival ismerkedtünk itt meg, akik becsülettel megállják helyüket, — de akik nyitott szemmel járva látják a hiányosságokat és keresik a kivezető utat. Lássuk, kik ezek az asszonyok! Maxová elvtársnő, a Petrialka-i EFSz­­ben 409 munkaegységet szerzett. Flamingóvá elvtársnő, az eltévelyedett, ifjúság házának vezetője, akiből sugár­zik a szívjóság, — kéri az anyákat, vi­gyázzanak a gyermekeikre, hogy ne kerül­jenek rossz útra. Malichová elvtársnő, a Matadorgyár­­üzemi bizottság tagja, ahol a dolgozók 40 %-át- nők alkotják, kéri, hogy a gyer­mekjóléti intézményeket korábban nyis­sák ki és a gyermekorvosok több időt szenteljenek az anyák panaszainak meg­hallgatására és orvoslására. Példás mun­kát fejtenek ki a gyárban, hogy a szülők­nek segítsenek gyermekeik nevelésénél. Készer hetenként rádión keresztül tarta­nak előadásokat. Az üzemi újság is állan­dóan foglalkozik ezzel a kérdéssel, a taní­tók is állandó előadásokat tartanak és a fiatalokkal, akik most jöttek a gyárba, az idősebb munkások foglalkoznak. Kéri, bogy a nőbizottság teremtse meg a kap­csolatot a gyár dolgozónőivel. Feltűnést keltő fejlett és öntudatos nő­ket ismertünk meg Orosová, VaAeková Anna, Neningerová személyében, akik hivatalukban, mint a Pénzügyi Meg­bízotti Hivatalban, a Központi Nemzeti Bizottságban és az építkezési nemzeti Király helmecen-4 királyhelmeci járási konferencián két­százan vettek részt. A felszólalók többnyire a gyermek és az ifjúság neveléséről vitáztak. Nagy Vilma nagygéresi tanítónő így be­szélt: '— A gyermek második otthona az iskola, ezért nagyon fontos, hogy a gyerek az isko­lában necsak a kötelező tantárgyat tanulja meg, hanem az életben fontos dolgokat és a szocialista világnézetet. Azonban a tanító munkája sok esetben kárba vész, mert a szülők gyermeküket olyan szellemben nevelik, melyben már ók maguk sem hisznek. Ezekkel az elavult nevelési módszerekkel teljesen lerombolják azt a nehezen felépített müvet, melyet a tanítók olyan sok gonddal építenek. A konferencián több kritikai megjegyzés is elhangzott, melyeket a helyi szervei jel jegyeztek és ígéretet tettek a hibák kijavítá­sára. E. L.­vállalatnál fejtenek ki jelentős munkát és nagyszerűen szóltak hozzá a problé­mákhoz. A nemzeti bizottság nőtagjai is mind jelen voltak és a legbarátibb légkörben külön viták folytak a szünetekben. Min­denki érezte, hogy ez az értékes konferen­cia egy új, örömteljesebb, és mélyebb kapcsolat megteremtője lesz. T. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom