Dolgozó Nő, 1957 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1957-02-15 / 4. szám

'cA nhvwL hí) eilte

Heltai Jenő, a darab szerzője a maga nemében egyedülálló a magyar irodalomban. A nagy gondolkodók bölcs derűje párosai benne a művelt író alapos tudásával és amellett, hogy a legt isztább magyar költői nyelv mestere, minden írását átlengi az a megnevezhetetlen báj, amit csak a francia irodalom legjobbjainál találhatunk meg. Finom novellái, színmüvei, versei, de minden kis írása, sőt kabarédalai is az ő tollából, csiszolt drágakövekké nemesedtek és irodalmi remekművekké váltak. Egy mélyen érző ember mindent megértő jóságával szemléli a körülötte folyó életet, alakjai hibákkal, erényekkel teli igazi emberek és rajtuk keresztül ismerjük meg Heltai Jenő okos életszemléletét, elnéző humorát, az élet komorságát fölényesen leküzdő harmonikus életfilozófiáját.

Ma nyolcvanöt éves — és hatvanöt éves korában írta meg ,,A néma levente“ című verses vígjátékát, mellyel egy elhanyagolt irodalmi műfajt keltett életre s melynek örökéletű soraiból soha nem fakuló életigenlés csendül felénk az igazi költő magas színvonalú kifejezésmódján.

1. Zilia, a nemes olasz hölgy = Cséfalvay Kató.

2. Zilia = Cséfalvay Kató elutasítja Agárdy Péter = Tóth László kérését.

■3. Oianetta = Lőrincz Margit. Mona Meet = Mihályi Mária, Carlotia — Ferenc zy Anna, Beppo — Kovács Mihály.

I. A szerelmes éjszaka sem bír ja szóra a néma leventét. -.

5. Börtönjelenet. Zilia és Setét Lajos a hóhér.

1481-et írnak. Itáliába, Monceliari városába visz minket az író. Zilia Dúca, a gyönyörű özvegy, büszke magányban tölti napjait és tudni sem akar újabb szerelemről. Agárdi Péter, magyar lovag is feleségül kéri, de a hideg asszony elutasítja öt. A lovag kérésére azonban —- régi olasz szokás szerint — búcsúzóul megcsókolja, de cserébe három évig tartó némaságot követel, mit Agárdi esküvel meg is fogad. A lovag belép Mátyás híres feketeseregébe, hol a király kedvence lesz. A gazdag jutalom reményében, tudósok kísérleteznek a néma levente meggyógyításával, köztük azonban sok a kalandor is és Mátyás kihirdeti, hogy csak az próbálkozzon a lovagot szóra bírni, aki biztos a dolgában, mert ellenkező esetben fejét véteti. Zilia érzi, hogy csak ő tudná megszólaltatni Agárdit és felutazik kíséretével Pannóniába, Mátyás várába. Itt először szép szóval, mikor ez nem segít, minden asszonyi fortéllyal — szépsége vonzóerejében bízva — környékezi meg a lovagot és mikor így setn ér célt, odaadja magát a néma leventének . . .

A szerelmes éjszaka sem bírta rá Agárdit, hogy esküjét megszegje. Zilia börtönében várja és már bele is nyugodna halálába, csak Agárdit szeretné mégegyszer látni. Helyette vöröskámzsás hóhér látogatja meg, kinek Ziiia bevallja, hogy szereti Agárdit, csak büszkeségből titkolta eddig. Már indulnak a vesztőhelyre, amikor a hóhér letépi álarcát és a szerelmes asszony előtt ott áll Agárdi Péter, kit Mátyás bölcs intézkedése küldött Zilia megleckéztetősére. A királyi pár áldásától kísérve, esküsznek egymásnak örök hűséget és így fejeződik be a néma levente szép históriája.

A komáromi Magyar Területi Színház 1952- ben alakult és azóta Fellegi István igazgató kitűnő vezetésével nem egy nagysikerű bemutatót könyvelt el, de amit. ez a lelkes és nagyon tehetséges kollektíva a Néma levente bemutatóján produkált, felülmúlja akármelyik fővárosi színház előadását. Már maga az a tény, hogy megnyerte Lendvay Ferencet, a budapesti József Attila színház főrendezőjét, ki Fellegi igazgatóval együtt méltó keretben hozta ki Heltai Jenő ókesnyelvü költői alkotását. Már a függöny fellebbenésekor elismerő moraj futott végig a közönség körében, mert a kép, mely elénk tárult, akármelyik nagy reneszánsz festő ecsetjének díszére válna. Zilia— Cséfalvay Kató, két nemes barátnője Gianetta — Lőrincz Margit, Mona Mea — Mihályi Mária és komornája Carlotta — Ferenci Anna halálos unalomban, de szorgalmasan dolgoznak egy soha el nem készülő oltárterítőn. A rendezésnek, a díszleteknek és a dekoratív, korhű kosztümöknek ez az összhangja az előadás végéig megmaradt .

Cséfalvay Kató, kinek ez az első igazi főszerepe, nagy meglepetés, komoly tehetség. Kitűnő beszédtechnikája, intelligenciája és nem utolsósorban fejedelmi megjelenése, sok sikert jelez további pályáján.