Dolgozó Nő, 1957 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1957-12-15 / 24. szám
uva/iofá kitűzés ez. A négy év alatt nemcsak az egyetemi ifjúságból, de a műszaki értelmiségből és az üzemi munkásságból is igényesebb közönséget nevelnek. És ez ilyen igyekezet és vezetés mellett, és olyan színészgárdával — mint amilyennek az esti előadáson lelkesen tapsoltunk bizonyára sikerül is majd. Az Egyetemi Könyvtár egyik helyiségében tervrajzokra akadtunk. Az 1900-as években készült rajzok bizonyítják, hogy a kolozsvári egyetemi könyvtár épületére pályázatot hirdettek. A még ma is modern, tűzálló raktárhelyisége, nagy előadótermű egyetemi könyvtára a baseli könyvtár módosított terve alapján épült. Dr. Tóth Kálmán aligaz-L5j gató a több mint egymillió kötetből szívesen előveszi a legszebbeket, legértékesebbeket. Megilletődé88el veszszük kézbe Szilár - di Siralmas krónikájának eredeti példányát, s a kolozsvári dominikánus kolostor kézzel írt leltárának pergamenjéből mintha a kolostor misztikus, hideg levegője áradna. Az 1561-es Heltai-féle Biblia első részét is megnézhetjük és tisztelettel időzünk Coresi: Sbomic slavinec 1568-beli kiadványa előtt. A ritka és művészi könyvek terméből a tágas, világos olvasóterembe megyünk át. Útközben az újonnan érkezett könyvek között ott látjuk Plicka Szlovákiáról készült fényképalbumát, K. Capek Történelmi görbe tükrét. Békés sorrendben sorakozik egymás mellett a legkülönbözőbb országok irodalma, mint ahogy a folyosón is Petőfi képe mellett Avran láncú, az 1848-as román forradalom alakja és Táncsics Mihály mellett Grigorescü festménye, az 1907-es román parasztlázadás egyik alakja őrzi a folyosók csendjét, a könyvtár békés nyugalmát. A Herbák János bőr- és cipőgyári üzembe eredetileg egy irodalmi vita nyomán jutottam el, de sok másért is érdemes volt idelátogatnom. Nem arról akarok most írni, hogy mi minden történik azalatt, amíg a szarvasmarhát behajtják a gyár kapuján és onnan a kész cipő kikerül, hanem arról, hogy' mi minden mást csinál nak ma az emberek a Herbákban. mint tíz évvel ezelőtt. Az üzem olvasótermében feszült a hangulat. Anna Kareninából játszották le a válási jelenetet, s most a hallgatóság, illetve a nézők döntik el, helyesen cselekedett-e Anna. Irodalmi törvényszék ül itt most össze. Nem az a törvényszék, amely valaha a sztrájkoló herbákisták felett ítélkezett, hanem munkásleányok és asszonyok, férfiak és tisztviselők most azon vitáznak, helyesen cselekedett-e Anna. Az irodalmi törvényszék az üzemi könyvtár rendezvénye, melyben 26 000 magyar és román könyv sorakozik a magas polcokon, és ahol a munkások gyermekei részére is könyvismertetéseket rendeznek, ahol népi munkásegyetemek alakulnak a kultúra, politika, orvosi tudomány tárgyköreiből — a dolgozók érdeklődése alapján. Az üzemben nagyon sok nő is dolgozik, és a női műhelyek 1—1 tagja alkotja az üzemi nőbizottságot. Feladatuk a termelési kérdések és a szociális gondoskodás terén felmerülő problémák tisztázása, elintézése. A női műhelyeket természetesen nők vezetik — de szakképzett nők. Első és másodfokú szakmai tanfolyamokat rendeznek részükre, és a nagyobb fizetési osztályok feltétele az érettségi. Aki viszont érettségivel lép be az üzembe, két éves gyakorlat után kapja meg a teljes fizetést. Itt már a szakképzettség ül törvényt és ítéletét elfogadják, mert érzik, hogy igazságos és jót akar, mint ahogy az irodalmi törvényszék is Anna életét, szegény. elrontott életét szeretné jóvátenni. Néhány napot töltöttem csak Kolozsvárott és bár nagyon sok mindent láttam, tudom, mennyi mindent nem volt alkalmam megnézni, sokat mulasztottam még. De ez a néhány nap is elég volt arTá, hogy őszintén és lelkesen én is valljam egy régi mondással: „Sem művészetben, sem emberi erkölcsben, sem tudományban, sem iparban, semmiben sem második Erdélyben Kolozsvár!“ Ujvári M agdoln a ■5. Az Állami Magyar Színház Maridra gora előadásának egyik jelenete, (László Serő és Horváth Béla) ti. .4 Herbák János üzem könyvtáréiban 7. A Bethlen-bástya a restaurátorok keze alatt szépül Я. A Herbák cipőüzem tánccsoportja sok szép sikert aratott már