Dolgozó Nő, 1957 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1957-12-01 / 23. szám
ЯеЮепоЬ évvel ezelőtt, IHS'/ október 22-én szomorú napra ébredt Buda pest, 65 éves korában meghalt Arany János, az elnyomott nép nagy szószólója és az 1848-as forradalom egyik szellemi vezére. Petőfi Sándor eszméinek leghűbb letéteményese. Pályafutása tekintetbe véne az akkori idők társadalmi viszonyait tündöklő volt. 1817-ben született Szalonján egy munkában és szegénységben megrokkant idős paraszt házaspár gyermekeként. Az előtte született testvérei mind korán meghaltak, csak a legidősebb nővére élt. aki már régen férjnél volt és aki Arany János születésével egyidnben szülte gyermekét. Az öreg szülők legféltettebb kincse a későnjött Jánoska volt. Édesapja a tehetséges kisfiút már 3 4 éves korában hamuban írt betűkön megtanította írni és olvasni, úgyhogy mire fi éves korában iskolába adták, nemcsak irniolvasni tudott, hanem már bizonyos olvasottsággal is rendelkezett. Diákévei alatt mindig a legkitűnőbbek közé tartozott. Szülei papot szerettek volna belőle nevelni, ezért a debreceni kollégiumba küldték. A feltűnően okos parasztfiúra tanárai is felfigyeltek és egyikük a gyermeke mellé házitan íróként alkalmazta. Hihetetlen tudományszomjjal és szorgalommal elég rövid időn belül kitűnően megtanult latinul, görögül, németül, franciául és angolul. Éttől kezdve eredetiben olvasta az ókor klasszikusait, valamint Byron. Shakespeare, Mailére, Goethe, Schiller remekműveit. később f>edig ezekből többet lefordított magyarra. 1 zsellérsorba taszított paraszt gyér nie - /1 ke azonban égett a szabadságvágytál /: J és kalandos, szabad életpályáról ábrándozott. 1836 februárjában otthagyta a kollégiumot és a debreceni színtársulathoz beállt színésznek. Később Hubay vándortársulatához szegődött. A rengeteg nélkülözés miatt otthagyta a színészi pályát és visszatért Szalontára. Visszaérkezése után néhány héttel édesanyja hirtelen kolerában meghalt, édesapja pedig elvesztette a szeme világát. Ekkor elhatározta, hogy a vak édesapja mellett marad és a szalontai iskolában segédtanítói állást vállalt, majd néhány ér múlva Szalonta város aljegyzője lett. A szalontai magányban rengeteget olvas, sőt már írogat is. Egyéniségét és az irodalmi stílusát formáló erők közül legjelentőйтму sebb a származása. Paraszti egyénisége és erkölcsi érzéke csodálatosan olvad össze mély műveltségével. Rajongva szerette hozó: jót. népét és a földet, melyet a kizsákmányolt és elnyomott parasztok verejtékezve műveltek. Éles szeme sokat, meglátott a megyei élet visszaéléseiből. Keserű szívvel figyelte a kiváltságos osztályok a táblabíró-világ szörnyű elmaradottságát és züllöttségét. о megyei tisztújítások népbolondító szájhőseit. Hazafias elkeseredettsége adta kézébe a tollat nagy szatírájának megírásához. ,,Az elveszett alkotmányban'' a forradalmi hevű ifjú gúnyos szavakkal ostorozza a pusztulásra érett, tudatlan megyei nemesség kiváltságait,, A Kisfaludy Társaság éppen ekkor hirdetett pályázatot víg eposzra. S a díjat Arany ezen műve nyerte el. Г jobb pályázatot hirdettek valamely. a nép ajkán élő történeti személyről készítendő költői elbeszélésre népies formában. Arany az első sikertől fellelkesítve neki fogott a ,,Toldi" megírásának. Ebben vers forma, stílus és tárgy tekintetében is egy uránt újat és kiválót alkotott, A száztíz évvel ezelőtt zamatos népi nyelven megírt mii még ma sem veszített semmit zengzetességéből, alakjai mintha a jelenben élnének, ezért egyik iegkedvesebh olvasmánya még ma is a népnek . л Toldi hangulata csodálatosan illett /I a korhoz. A mellőzött és elnyomott / testvér Miklós becsületesen felküzdi magát és ezzel az elnyomott nép politikai vágyainak megtestesítőjévé vált. A bírálók 1847-ben egyhangúan a Toldi szerzőjének ítélték oda a dijat. Petőfi a hír hallatára, és a rnü elolvasása után azonnal levéllel és verssel kereste fel az akkor még alig ismert költőtársát és elragadtatással írt A rang munkájáról: „Ki és mi vagy? hogy ily tűzokádás gyanánt Tenger mélységéből egyszerre bukkansz ki. Más csak levelenként kapja a babért, S neked rögtön egész koszorút kell adni." kérdi versében Aranyt. Arany válaszában büszkén vallja magát népi sarjadéknak: „S mi vagyok én. kérded? Egy népi sarj ailék. Ki törzsömnek élek, érette, általa! Sorsa az én sorsom, s ha dalra olvadék. Otthon leli magát ajkaimon dala.“ Ettől kézi Ive, a kél költő barátsága mindjobban elmélyült. Petőfi többször megfordult Arany szalontai otthonában. Mindketten az új. népi költői irányzat hívei voltak. A haza iránti féltő aggodalmuk és az osztrák zsarnokság ellen i gyűlöletük sz in te eggyé - kovácsolta a nép e két hatalmas fiát. I forradalom mindkettőjüket fegyverbe / I szólította. Arany a szalontai nemzet/ J őr sereggel több hétig ott volt A rad ostrománál, majd Petőfi ajánlatára a pesti forradalmi beliigyminisztérium fogalmazója lett. Mikor megtudta, hogy az ellenség otthona felé közeledik, állását otthagyva Szalontára ment. A szabadságharc le veretesének és Petőfi halálának a híre mélyen lesújtotta. Heteken át felöltözve virrasztóit, rettegve a katonai őrjárattól, hogy mikor fogják majd el. mint a Néplap volt szerkesztőjét. A forradalom letörése után az elnyomatás ellen talán senki sem emelte fel szavát bátrabban mint ő. Verseiben új alakok jelennek meg. mint pl. a szabadságharc, rokkant bujdosói. Petőfihez és a forradalom eszméihez mindig hű maradt. Az 1879-ben írt ,,Harminc év múlva“ című versében így emlékezik meg Petőfiről: „De így is. az évek haladó terhével, Mely minket elaggít, te gyarapulsz névvel, Amit adtál, abból semmi sincs elveszve: Firól-fíra szállsz te. mint egy közös eszme." Fűzfői, Pál Valóban én nem látom át Minek űznek filozófiát. Olyan unalmas, a szív elfásul. És istentelen is ráadásul. Csak kétkedel. csak éhezel. A végén aztán az ördög visz el. Xantippéd biztos telesírta A vizes levest. Sehogy sem bírta Hogy soha. egy szem zsír, ha evett Vigasztalón rá nem nevetett. Nos légy nyugodt, te szegény árva. Bár szigorú parancsom van rája. Hogy azokat, kik életükben Filozófiát forgattak fejükben. Hitetlen németeket főként. Korbácsoljam ki csúfosan ínnént. De, mert névnapom mint mondtam, Szerencsédre éppen ma van, El nem kergetlek, s mint égi kapus Beeresztlek. És mostan fuss Gyorsan beljebb . . . Itt meg vagy már mentve! Az egész nap. reggelre kelve Késő estig sétálni járhatsz Körül az égben, és elkószálhatsz Az ékkövekkel kirakott utcán. De tudd meg, itt nem szabad aztán Filozofálni édesem! К ora prom itt á1 n á I rémesen. Ha énekel egy angyal, úgy vágjál Egy kajla arcot s ámulva állják Még hozzá ha egy arkangyal hangja. Akkor légy végképp elragadtatva. És mondd azt, hogy a Malihrán Sose volt ilyen tiszta szoprán. És tapsold meg, ha Cherubim Énekel vagy egy Seraphim. Mondd, hogy így a signor Rubini Sem énekel, sem Tamburini. Fenségnek címezd, ha szóltok egymással. S ne légy fukar a hajbókolással. Mert mind a földön mind a mennyben Énekesnél csak hízelgő van kegyben. A vifágkarniester, az égi Is szereti, ha sorba dicséri Mindenki a müvét, várja is fent Hogy magasztalják az Úristent S üdvére a zsolozsma ezüstje Száll hozzá sűrű tömjénfüstbe. Ne felejts el. Ha megunnád Egyszer a fényes égi pompát Ügy jöjj hozzám. Majd játszunk mi kártyát, Én jól játszom minden fajtáját. Még hazardot is tud Péter apó. Majd iszunk is de apropos! Találkoznál az égi honban Az Istennel és kérdi honnan Való vagy, úgy ne mondj Berlint, Mondj inkább Münchent avagy Wient. Fordította: Sirnkó Margit If,
