Dolgozó Nő, 1957 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1957-11-15 / 22. szám

1 9 1 7 -1 9 5 7^ Nehéz köszöntőt írni a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójára. Az ember ezernyi gondolatot és tényt sze­retne kifejezni. Negyven év. Az emberiség történetében rövid idő. A nagy társadalmi változásokat a múltban évszázadokban számították. Hisz a kapitalizmusnak is néhány száz év­re volt szüksége, amíg világrendszerré vált. A szocializmus ezen idő nem egészen tizedrésze alatt lett világrendszerré. A va­lóságban az 1917-i Nagy Október nyitotta meg az emberiség előtt az új korszakot: a kapitalizmus bomlásának és a szocializ­mus kialakulásának időszakát. A NVigy Október teljesítette a dolgozó tömegek leg­­dicsőbb törekvéseit és ábrándjait, mely tömegek évszázadokig harcoltak a jobb életért. Megtört az imperializmus arc­­vonala és kialakult a világforradalom to­vábbi fejlesztésének hatalmas alapja. 1917 októbere az emberiség történelmében világviszonylatban is a legnagyobb szocia­lista forradalom volt. A kapitalizmus bomlásának és a szocia­lizmus kialakulásának időszaka. Milyen különbözők ezek az idők! A kapitalizmus térhódításával párhuzamosan haladt a kis nemzetek elnyomása. Az „ember az em­ber farkasa“ jelszó érvényesült az embe­rek és nemzetek kapcsolataiban egyaránt. Az Októberi Forradalom új. ismeretlen korszakot nyit meg az emberiség előtt: az ember felszabadult a kizsákmányolás, a nemzetek az elnyomás alól. A kapitalista demokrácia helyett a szo­cialista demokrácia hódít teret, amely át­formálja a kapitalista rendszer által üldö­zött és kínzott embert, hazája valódi gaz­dáját teremti meg. Hogyan gazdálkodott a kapitalisták ál­tal kigúnyolt és rágalmazott szovjet ember a Nagy Október utáni A Szovjetunió ipari terméiese negyven év alatt 88-szorosára emelkedett és I95fi-ban a nemzeti jövede­lem 1918-hoz viszonyítva 19-szer volt nagyobb. Joggal lehetnek büszkék mun­kájuk eredményére a szovjet munkások, kolhozparasztok és értelmiségiek, mert ők építették fel.a világ első szocialista orszá­gát. Ez jelentette Marx és Engels 1848-as kiáltványának beteljesülését, az 1871-es francia forradalom proletariátusa eszméi­nek megvalósulását, amely a világon elő­ször kísérelte meg megteremteni a prole­tárdiktatúrát. A világ első szocialista álla­ma törvényszerű eredménye volt az orosz proletariátus 190ő-ben és 1917 feb­ruárjában vívott harcának, amikor a bur­­zsoá-demokrata forradalom emlékezetes napjaiban hozzájárult a gyűlölt cári ura­lom megdöntéséhez. A néptömegek összes forradalmi megmozdulása, kezdve az ókori rabszolgák felkelésétől a különféle orszá­gok munkásainak forradalmi harcáig, az Októberi Forradalomban érte el csúcs­pontját. A szovjet nép és a világ minden dolgo­zója bizalommal és szeretettel gondol ezekben a napokban a kommunista párt­ra. az Októberi Forradalom, a szocializ­mus és a kommunizmus felépítésének ve­zetőjére és szervezőjére. Az elmúlt negyven év nehéz, de öröm­teli munka negyven éve volt. Olyan évek ezek. melyekben az új szocialista társadal­mi rend megállta helyét. A szocializmus bebizonyította fölényét a kapitalizmus fö­lött. Bebizonyosodott, hogy a kapitaliz­musnak szocializmussal való felcserélése az emberiség fejlődésének törvényszerű következménye. Az Októberi Forradalom megnyitotta az elnyomott nemzetek fel­szabadulásának és megújhodásának idő­szakát. Az Októberi Forradalom Itatására és következményeként az emberiség egy­­harinada már felszabadult a kapitalizmus alól. Nem segít az imperializmuson a bur­zsoázia fenyegetőzése és ígéretei sem. A nemzetek szétzúzzák bilincseiket és har­colnak függetlenségükért. A szocializmus tábora országainak sikerei mutatják, hogy miért harcolnak. Nehéz lenne a Nagy Októberi Szocialista Forradalom negyvenedik évfordulójának méltóbb megünneplését elképzelni a Föld első és második mesterséges holdjának ki­lövésénél, melyek közül az első már he­tek óta kering pályáján, leleplezve alkotói előtt a világmindenség titkait. Hány lángeszű feltaláló halt meg isme­retlenül vagy elfeledve a cári Oroszország­ban, vagy bárhol máshol a kapitalista vi­lágban. A szovjet rendszer megszabadí­totta az embert a kizsákmányolástól és megnyitotta előtte a tudomány világát, így történt, hogy a Föld első mesterséges holdját, amely új korszakot nyit a világ tudományában, a világ első szocialista államában alkották és engedték útjára. Beteljesült a forradalom legnagyobb köl­tőjének. Majakovszkinak szava: „Egy­szer meggyújtjuk az eget a világ felett.“ Egyöntetű és találó álláspontot foglalt el a mesterséges hold kibocsátásához a Szak­szervezeti Világszövetség kongresszusa is, mely a múlt napokban folyt le. Az elhunyt Ili Vittorio, a Szakszervezeti Világszövet­ség elnöke mondotta: A Föld mes­terséges holdja, amely az emberi gondol­kodás és munka eredménye, mutatja, hogy milyen sikereket érhet el a szocializ­mus. A mesterséges hold minden nemzet győzelme, a béke és a haladás küldötte. Elérzékenyülve gondolok vissza arra a szmolniji szerény szobára, melyet nekünk, a Szovjetunióban járó küldöttségnek meg­mutattak. Egyszerű íróasztalon villany- és petróleumlámpa áll nem mindig volt villanyáram spanyolfal mögött vas­ágy. innen irányította Vlagyimir Iljics Le­nin a forradalmat és a szabad munkások és parasztok államának első lépéseit. 1920 decemberében tartották a Szovje­tek Összoroszországi Kongresszusát. Az öt­emeletes Nagyszínházban olyan hideg van, mint a jégveremben. A hatalmas szín­padon kis ember áll és beszámolót tart. Beszámol a villamosítás tervéről. A hatal­mas nézőtéren olyan emberek hallgatják, akiknek zsebében maroknyi zab van. mert aznap zabot osztottak kenyér helyett . . . így kezdődött a szocializmus építése a Szovjetunióban. Ilyen körülmények között alkották a nagy és merész terveket a szo­cializmus felépítésére. Helyénvaló ezt ép­pen most megemlíteni, amikor a Nagy Ok­tóberi Forradalom és a Nagy Honvédő Há­ború hatására felszabadult népünk meg­kezdheti országos vitáját a szocializmus építésének befejezéséről hazánkban. Egye­dül a Nagy Októberi Forradalom győzel­mének köszönhetjük, hogy ilyen tervekkel reális alapon foglalkozhatunk. A vitában megnyilvánul a dolgozó tömegek kezde­ményezése és tekintélye Fsehszlovákia Kommunista Pártja XI. kongresszusának előkészítésében. Segíteniük kell a konkrét feladatok megoldásában, mint amilyen a szocializmus betetőzése hazánkban. Az Októberi Forradalom 40. évfordulója alkalmából helyénvaló megemlíteni azt is, milyen körülmények között kezdtek dol­gozni a szovjet emberek és milyen sike­reket értek él. Ez erőt ad. türelemre és szerénységre tanít. Nem szükséges különösen hangsúlyoz­ni. hogy az Októberi Forradalom győzel­me a dolgozó nő életében is gyökeres vál­tozást jelentett. Bizonyítja ezl az a hatal­mas feladat, melyet a szovjet nő a gazda­sági. állami és kulturális életben teljesít. A kapitalista múlt az emberek tudatá­ban évszázadokon át az állam, jog, vallás és burzsoá művészet által belenevelt néze­teket hagyott a nőt illetőleg, mint a termé­szet által a férti alárendeltjére, mint olyan személyre, amely méltatlan a férfival egyenlő helyet elfoglalni. A szocialista rendszer ezt a nézetet alapjában megvál­toztatta. A Szovjetunió alkotmánya a kö­vetkezőket mondja: ,. . . . a nőnek a Szov­jetunióban a gazdasági, állami, kulturá­lis, társadalmi és politikai életben a fér­fiakkal teljesen egyenlő^ jogai vannak.“ A férfi és a nő jogai között nincs különb­ség. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának megemlítése nemcsak ünnepi alkalom, de politikai fejlődésünk­ben a hasznos tanulságoknak állandó for­rása, mert a Nagy Októberi Szocialista For­radalom hagyatéka, a szellem, melyben lefolyt, iránytű számunkra, amely segít a leghelyesebben tájékozódnunk a cseh­szlovák politika mai problémáiban is, iránytű, amely a legmegbízhatóbb utat mutatja egész államunknak és népünk­nek. Piseová Margita, n Csehszlovákiai Nők Szlovákiai Bizottsága elnökségének tagja

Next

/
Oldalképek
Tartalom