Dolgozó Nő, 1955 (4. évfolyam, 13-23. szám)
1955-07-01 / 13. szám
Gömöri Érchegység aljában fekszik Betlér község. A község közepén árnyas fák között ékeskedik a közismert Andrássy-kastély 70 ha területen elterülő parkjával, a legnagyobb pompával és drágaságokkal berendezve. E természeti, és az emberi munkából eredt szépségeket, ma büszke öntudattal szemléli a felszabadult ember. Ma tíz év után, a kastély látogatója megilletődve nézi az emberi kéznek, művészetnek nagyszerű alkotásait, amelyek ma már emlékműveknek számítanak. A kastélyt elhagyva felkerestem Betlér község második nevezetességét, amely nem a kizsákmányolás alapján és az arany jogán, hanem az emberi igyekvés, a dolgozók erejének forrásából, a közös munkából fakadt. A betléri asszony-földművesszövetkezet elnöknőjét, Kokelcsik Emília elvtársnőt, a szövetkezet büszkesége, a feketetarka Mica tehén mellett találjuk. Éppen a tőgymasszázs helyes módját mutatja be a fejőnőnek. — Hány liter tejet ad naponta a Mica ? — ágaskodik bennem a kíváncsiság. — 24 litert naponta, — feleli büszkén az elnöknő és a fejőnő szinte egyszerre. — A többi tehén is olyan sok tejet ad, mint a Mica? — érdeklődöm tovább. — Azokra sem panaszkodhatunk, 8 és fél liter tej a napi fejési átlagunk. 9 darab tehénnél bevezettük a Malinyinova módszert és a jő etetés mellett bizony nagy eredményt hozott a tőgymasszázs is. A fejés befejezése után végighaladunk a szépen rendezett falu utcáján, ahol a nőbizottság tagjai kis brigádot toboroztak mára, hogy a község szépítése alkalmából alakított parkot a gyomtól megtisztítsák. Ahol az asszonyok szövetkeztek! — Látja elvtársnő, nálunk hogy dolgoznak az asszonyok, — mondja Kusnyér Anna, a nőbizottság elnöknője. Az EFSz tagjai mind asszony és a vezetés is az ő kezükben van. A nőbizottság az EFSz-el közösen tárgyal meg minden problémát, amelyeket még eddig minden esetben sikerült is megold aniok. — Hogy jöttek arra a gondolatra, hogy asszony-földművesszövetkezetet alakítsanak? — kérdem. — Nem volt ez mindig asszony-szövetkezet. 1952. évben szövetkezetünk rátért a III. típusú gazdálkodásra. Igaz, voltak kezdeti nehézségek, munkánkért kevés jutalmazást kaptunk. Az évi zárszámadás szerint a termelés értéke alig haladta meg a kifizetendő munkaegységeket. A kezdeti nehézségektől megriadt az EFSz elnöke és lemondott tisztségéről. Amikor a jelölésről volt szó, az asszonyok szinte egyhangúlag az én nevemet kiáltották. Utána meg is választottak az EFSz elnökének. Azután soron következett a szövetkezet vezetőségének a választása, a régieket leváltották és asszonyok léptek a helyükbe. Amikor a férfiak látták, hogy mi, asszonyok, egyedül is elgazdálkodunk a szövetkezetben, elmentek ipari munkára. Ki a bányába, ki pedig üzemekbe. 1953. évtől szépen fejlődik szövetkezetünk, a múlt évben egy munkaegység értéke 38 korona volt. Ez évben 10 korona előleget kapunk. Tervezve van 20 korona pénzben és öt kilogramm termény. Mi hisszük, hogy a tervezett munkaegység értékét nemcsak elérjük, hanem túl is haladjuk. Büszkeség és határozottság csendül ki a női földművesszövetkezet elnöknőjének hangjából, amikor ezeket mondja. — Büszkék vagyunk arra, hogy mi is nagy részben hozzájárulunk ahhoz, hogy családunk bőségben éljen, hogy megengedhesse magának azt, hogy ami megtetszik neki az üzletben, azt meg is vehesse. Szövetkezetünkben minden a legnagyobb rendben megy. A munkafegyelem jó. Spildová Irma könyvelőnőnk is dicséretet kapott, mert a könyvelést kifogástalanul vezeti. Beszéd közben fákkal beültetett pompás kertbe jutottunk, ahol élénk asszonyi hangok jelezték, hogy itt az asszonyszövetkezet tagjai dolgoznak. — A növényápolási munkákat már elvégeztük, így most került sor a tyúkházak felállítására, hogy a tágas világos ólakban tyúkjaink, csirkéink jobban fejlődjenek. Készülődünk az aratási munkákra is, ami az idén bizony késedelmeskedik, a hideg időjárás miatt. Éppen ezért még jobban megszervezzük a munkát, hogy az aratógépet kihasználva azt mihamarabb elvégezzük. 206 ha földünkből 78 ha szántóföld. 21 asszonytagunkból csak 15 az állandó munkás, a többi csak néha jön, mert vagy a kicsi gyerek, vagy pedig a betegség tartja vissza őket. Nagyon büszkék vagyunk rá, hogy ennyi munkaerővel is mindent idejében elvégzünk. ' A beszélgetés után elgondolkozva indultam el az állomás felé. Azt a kérdést latolgattam, milyen különbség van földművesasszony és földműves asszony között. Láttam aszszonyokat, akik dühtől elkékülve bujtogatták férjeiket az ellen, hogy az EFSz-be belépjenek. Láttam olyanokat is, akik, mikor a gyönge kapásnövény nehezen pihegett a gyomok fojtogatása alatt, vagy amikor az aratógép után kévébe kötött szőke kalászok hívták a munkáskezeket, akkor ők párnás kezükkel csipketerítőt horgoltak a hűvös szobában. Ha munkába hívták őket asszonytársaik, azt felelték: — Nem én írtam alá a belépési ívet, hanem a férjem. Menjen ő dolgozni az,EFSz-be. Betlérben pedig olyan asszonyokkal találkoztam, akiknek arcát a nap barnára égette, kezük serény, az eszük gyorsjárású. Ilyen asszonyok a betléri EFSz tagjai. A nap lebukó sugarai megaranyozták a gömöri hegyek fölött tornyosuló esőfelhőket, majd megererlt a növényttápláló langyos nyári eső. L. E 1. Kokelcsik Emília, az EFSz elnöknője, Kusnyér Anna, a nőbizottság elnöknője, kiértékelik a napi munkát. Spildová Irma, az EFSz könyvelője, beírja a munkaegységeket. 2. A Mica tehén békésen tűri a tőgymaszszázst. A gondos ápolást napi 24 liter tejjel fizeti vissza.
