Dolgozó Nő, 1955 (4. évfolyam, 13-23. szám)

1955-09-01 / 17. szám

A b-cuáUáfy is- bike- йЦан! Jugoszlávia az első világháború után jött létre a nyelvileg egymáshoz igen közelálló legdélebb vidéken letelepedett szláv nemzetek egyesülése útján. Szerbek, horvátok, szlovének és macedónok az egyenjogú magyar, román és albán nem­zetiségi kisebbségekkel élnek együtt Ju­goszláviában. Az itt egyesített országok népének régi forradalmi hagyományai vannak, akik évszázadokon át harcoltak nemzeti függetlenségükért. Az oroszországi Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom nagy hatással volt a nemzeti felszabadító harcok és a ju­goszláv munkások és parasztok köve­telményeiért vívott küzdelem fokozására. 1933 után, amikor Németországban uralomra került a fasiszta diktatúra, Jugoszlávia függetlensége veszélyben for­gott nemcsak a fasiszta Olaszország, hanem a fasiszta Németország részéről is. Azért az ígéretért, hogy a jugoszláv királyság megkapja az 1940 októberében a fasiszta Olaszország által megtámadt Görögországból Szalonikit, 1941. már­cius 24-én aláírta Jugoszlávia csatlako­zását a német-olasz fasiszta tömbhöz. A jugoszláv nép határozottan tiltakozott ez ellen az árulás ellen. Jugoszláviában a helyzet rohamosan nemzeti felkelés irányában fejlődött. A kormánytól el­árult nép nem adta fel a harcot. Bel­­grádban kitűzték a vörös zászlót, tün­tetések napirenden voltak a németekkel kötött egyezmény ellen. Megkezdődött a harc. A német fasiszták kihasználták Jugoszláviának ezt к belső helyzetét. 1941. április 6-án támadást indítottak ellene és rövid idő alatt megszállták az országot. Jugoszlávia Kommunista Pártja veze­tésével a jugoszláv nép java az erdőbe húzódott és partizán csapatokat alakí­tott. Sokkal több ember tömörült a kommunisták mögé, mint amennyivel számítottak. Sokan jöttek; jöttek akiknek lőfegyverük, puskájuk vagy akár csak vadászfegyverük volt, jöttek akik vágó és szúróeszközökkel rendelkeztek, de olyanok is, akik csak puszta kezüket és erejüket hozták magukkal. Az egész nép felkelt. — A hitleri megszállás alatt a jugoszláv asszonyok hősiesen harcoltak hazájuk felszabadulásáért a megszállók elnyoma­tása ellen. Ebben a harcban 26 000 nő pusztult el, több mipt 40 000 megsebesült és 3 000 rokkanttá vált. A német fa­siszták ezrével mészárolták a hazafiakat. Jugoszlávia népe e harcban — egymillió­­hétszázezer embert veszített! Végül mégis győzött a jugoszláv nép, A szovjet hadsereg világtörténelmi fel­szabadító útja során Jugoszláviába ért. A partizánok és a szovjet katonák most már vállvetve harcoltak. A jugoszláv nemzeti felszabadító hadsereg és a szovjet hadsereg sok ezer hős áldozat árán sze­rezte meg a nép szebb jövőjét. A felszabadulás után Jugoszlávia népei nagy igyekezettel láttak hozzá a háború okozta óriási károk helyreállításához. A régi Jugoszlávia elmaradt mezőgazda­­sági állam volt, mely külföldi tőkéhez volt láncolva. 1939-ig 86%-a a lakosság­nak mezőgazdasággal foglalkozott. Ter­mészeti kincseit potom árért volt kény­telen külföldre szállítani. A fasiszta meg­szállás nyomorúságos örökséget hagyott hátra a jugoszláv népnek. Jugoszlávia Kommunista Pártja el­vesztette háború előtti kádereinek leg­nagyobb részét. A háború előtti tagok 80%-a pusztult el a megszállók elleni harcban. A háború befejezése után a munkásság nekilátott a súlyosan megrongált vagy teljesen megsemmisített gyárak felépí­téséhez. 1946-1954-ig terjedő időben kb 260 új üzem készült el. Olyan gyárak is, melyek azelőtt Jugoszláviában nem lé­teztek; pl. nehézipari, rádiótechnikai, nafta feldolgozó és más üzemek. Az első ötéves tervüket ugyan nem tudták teljesíteni — mert bizonyos nyersanyagokban kizárólag behozatalra, szorultak — mégis túlhaladták a háború előtti termelést . Az utóbbi néhány évben rossz volt a gabona-termés, amiért ezen a téren is behozatalra szorultak. A sok nehézség mellett a dolgozók életszínvonala emelkedő irányzatot vesz; a gyermekekről való gondoskodás jó. „Nekünk is vannak nehézségeink — mondják az ottani dolgozók — de át­hidaljuk őket. Az életet nem lehet küzde­lem nélkül elképzelni“. Jugoszlávia és a Szovjetunió között az utóbbi években kialakult rendellenes, egészségtelen és feszült viszony ellen­ségeink malmára hajtotta a vizet, amit igyekeztek kihasználni. A szovjet kor­mány kezdeményezésére az ez évi május 27-töl június 2-ig folytatott tárgyalások a szovjet kormány és a Jugoszláv - Szövetségi Népköztársaság kormánya kö­zött újra megvetették a baráti kapcsola­tok alapját. Juhász Rózsi ifjú erővel és lendülettel dolgozik a szecsei EFSz-ben Sobotka, Majevskyj cikkei alapján LZ.

Next

/
Oldalképek
Tartalom