Dolgozó Nő, 1955 (4. évfolyam, 13-23. szám)
1955-09-01 / 17. szám
— Nincs bizony. Egyszer hozott csak haza a fiam. de akkor is eltüzeltem. Elég mérgem volt nekem miatta, minek őrizgessem, dédelgessem azt a haszontalan játékot. — Kitől kérjek? — kérdezte csüggedten a fiatalasszony. — Senkitől! Ha úgyis játszani akartok majd esténként, szaladj a boltba és vegyél egy paklit. Kell az otthon, — bíztatta az öreg. — Megyek édesapám, azonnal itt leszek — szaladt ki a kapun Marika. És alig telt bele egy-két óra, Marika úgy verte az apósát, ahogy akarta. — Te csudálatos kártyatehetség vagy, te lány — évődött vele az öreg, Pétert is meg fogod verni. Elnyersz tőle minden fillért majd. — Nem kell nekem a pénz, csak a békesség, édesapám. — Na, akkor én megyek is forgatni állt fél az öreg. — Én is megyek édesapám — ajánlkozott Marika. — Sose gyere. Megbirkózom azzal magam is. Inkább szaladj haza és főzz annak az akasztófáravalóuak olyan vacsorát, hogy a füle is kétfelé álljon tőle. Lakasd jól úgy, hogy ne legyen kedve megmozdulni sem. Na, menj csak, én is örülnék, ha sikerülne megjavítani azt a lókötőt. — Isten megáldja, édesapám —köszönt el Marika és a kártyákat keblére szorítva hazasietett. Otthon azután egész nap vidáman dalolt. Nézegette, rakosgatta a lapokat. Nehogy elfelejtse, melyik milyen. Próbálgatta a játékot, de ment az úgy, mint a karikacsapás. Csirkét vágott. Paprikásán nagyon szereti Péter. Apró nokkedlit szaggatott hozzá. Cseresznyés rétest sütött, — a bort pedig hideg vízbe állította, hadd hűsítse le a torkukat a jó falat után. És eljött az este. Az asztalt gyönyörűen megterítette és izgatottan várta az urát. Péter már akkor észrevette a gyönyörűen terített asztalt, amikor belépett az ajtón. Nagyon meglepődött. Mi készül itt? Kicsit mosolygott is a bajusza alatt, de nem szólt semmit. Ügy tett, mintha semmi sem történt volna. Megmosakodott. Leültek. Egyik sem szólt. Péter anyit evett, amennyi csak belefért. Egyszerre Marika elmosolyodott. Péter ránevetett, összeültek. Ekkor már elfogyott a liter bor. Péter úgy elbágyadt, hogy még a megmozdulás sem esett jól neki. Egyszerre azonban Marika megszólította: — Nem méssz még ? Már kilenc óra. Biztosan várnak rád! Péter nem felelt azonnal. Küld? Mi ütött ebbe? Azt hiszi, így majd itthon maradok? Hát téved! Mondja azt, hogy: kedves férjem, ne menj ma kártyázni, akkor igen, de így! Felállott. Odalépett a tükör elé. Fésülködött. Húzta az időt, hátha meggondolja magát Marika. De jó is lenne. Am az nem szólt. Sürgött, forgott. Egykettőre leszedte az asztalt. Leterítette patyolatfehér abrosszal, a rétest és egy tele üveg bort a közepére állította. Letett két poharat és megállt. Péter mindezt a tükörből nézte. — De szép akarsz lenni ma este — mosolygott Marika. — Kinek akarsz tetszeni? — Senkinek, — felelt Péter kicsit paprikásán. — Mit ugrat az engem — gondolta magában. — Péter! És ha azt mondanám, hogy hogy ne menj el! Péter olyan hirtelen fordult meg, mintha áram ütött volna belé. — Azt mondanád ? — kérdezte szinte könyörgően. — Igen! Azt mondanám, hogy maradj itthon és kártyázz velem! — Veled? Hiszen te azt sem tudod, hogy néz ki a kártya! Marika kihúzta az asztal fiókját és az asztalra tette a pakli vadonatúj kártyát. — Nem tudom? Nézz ide, hát ez mi? — kérdezte hamiskásan az asszony. Osszak? Péter alig tudott magáhos térni a csodálkozástól. — Na ossz, kiváncsi vagyok — felelte és gyorsan leült. És Marika osztott. Egyszer-kétszer, amíg el nem álmosodtak. Péter sokat nevetett Marika ügyetlenségén, mert hiába, kártyázni nem lehet megtanulni egy-két óra alatt, méghozzá olyantól, aki maga sem mestere. De boldogak voltak. Különösen Péter. Nem kellett elmennie. Megkérték, hogy maradjon. És ő milyen szívesen maradt. Amikor lefeküdni készültek, Marika megállt Péter előtt. — Péter! Három-négy év múlva már hárman kártyázhatunk... de persze csak Fekete Péterrel — mondta és lesütötte a szemét. — Marika! — kiáltott az ember és átölelte a szeretett kis asszonykát. — Hát igaz ? — kérdezte újra és újra. Az óra tizenegyet ütött. Feküdtek az ágyban, fáradtan, de megelégedetten és olyan boldogan, hogy mindketten azt képzelték, a földön nincs több olyan boldog ember mint ők. Egymás kezét fogva aludtak el. Az ember nem is sejti a legnagyobb problémák közepette, hogy milyen közel van a boldogság és milyen egyszerű a megoldás. Vigh Rózsa, Kon rádovce I HELYESEK CSELEKEDETT-E MARIKA? Kedves Olvasóink! Nem véletlen, hogy éppen ezt az írást közöljük lapunkban. Meg vagyunk győződve arról, hogy nem egy olvasónk lesz, aki olvasás közben gondolja magában: hiszen nekem is van ilyen gondom és ez a kérdés engem is érint. Valószínűleg vannak olyan asszonytársaink, ahol nem éppen a kártya zavarja a házasélet összhangját és a férjükkel való szép házaséletet, lehet, hogy ital, vagy egy más asszony, barátok, akik rossz befolyással vannak rájuk. Mindezek a zavaró körülmények azt jelentik, hogy a házaséletünk már teljesen tönkrement ? Nem. Példa erre ez a fiatal asszonyka, aki a cikket írja, ő bebizonyítja, hogy nem okvetlenül kell bekövetkeznie a házasélet széjjelesésének. Ma már asszonyaink nem olyan tehetetlenek, mint a múltban voltak és a házaséletükbe beálló problémákat és zavarokat nem fogadják úgy, mint a sors elkerülhetetlen végzetét. Lesznek asszonyok talán köztelek, akik azt hiszik, hogy ez a fiatal asszonyka, Marika, egy kicsit butuska volt, mert az asszonyoknak nem kell engedni és férjeiknek kedvében járni, menjenek a maguk útján. Nem így van ez, kedves Olvasóink. A boldog házasság, a mi új szép életünknek és társadalmunknak alapja és szeretett gyermekeinknek, a jövő nemzedéke lelki fejlődésének biztosítéka. I ‘ ' I ■ •, i wC'l. Köszönjük Marikának, hogy az ö tapasztalatát nekünk megírta. Most pedig szeretnénk megkérni kedves Olvasóinkat, hogyha hasonló gondjuk van és hasonló bánat ül lelkűken, írják meg nekünk, hogy oldották meg, vagy esetleg hogy szeretnék megoldani és általában nyilvánítsák véleményüket Marika esetében. Ha írnak nekünk, akkor segítenek több asszonynak, akik még ma is tanácstalanok és tehetetlenek a házaséletüket ért csalódások következtében és azt hiszik, hogy életük zátonyra jutott. Előre is már nagyon örülünk hozzászólásaitoknak, amelyek közül a legjobbakat jutalmazni fogjuk. Éppen ezért versenyt indítunk a legjobb hozzászólás elnyerésére. A győztesek kiértékelése után 5 jutalmat osztunk ki. 1. mosógép, 2. porszívó, 3. 3 m gyapjúszövet, 4. egy női táska, 5. egy női szilon fehérnemű garnitúra.
