Dolgozó Nő, 1954 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1954-05-01 / 5. szám
A nő helyzete az új Kínában A népi Kínában a nő politikai, gazda sági, kulturális és szociális tekintetben ugyanazt a helyet foglalja el és ugyan olyan jogai vannak, mint a férfiaknak. Amilyen mértékben fejlődik Kínában az ipar, a mezőgazdaság és az ország építése az első ötéves terv végrehajtása következtében, ugyanolyan mértékben nő nap mint nap a termelésben és az építkezésben részvevő nők száma. Kínában számos olyan termelési ág volt, ahol azelőtt egyetlen nő sem dolgozhatott. Ma lelkiismeretes tanulással és nehéz munkával elérték azt, hogy a nők a legkülönbözőbb állásokban töltenek be vezető munkakört és teljesítenek műszaki feladatokat. A falvakon ezer meg ezer asszony vesz részt tevékenyen a mezőgazdasági termelésben. A parasztokkal együtt egymást kölcsönösen segitő mezőgazdasági brigádokat és mezőgazdasági termelőszövetkezeteket létesítenek, hogy ily módon bőséges aratással több terméket biztosítsanak a lakosság ellátására, és több nyersanyagot adjanak a szocialista iparnak. Jelentős azoknak a nőknek a száma, akik a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben igazgatói állást töltenek be, és nem egy asszony dolgozik, mint traktorvezető, az állami birtokon. Ä ti a politikai életet illeti, számos asszonyt választott meg a nép képviselőnek. A nők fontos állásokat töltenek be a különböző fokú állami hivatalokban. Szociális téren az elmúlt feudális ideológia a férfinek a nő feletti uralmát hirdette, a hagyomány és a szokás a nőt alsóbbrendű lénynek tekintette. Mindennek véget vetett az új házassági törvény életbeléptetése, amely számtalan asszonynak tette lehetővé, hogy boldog családi életet élhessen. Hála a munkások és parasztok életszínvonala folytonos emelkedésének, a dolgozók fiai és leányai iskolákat látogatnak. A nőknek ugyanazok a lehetőségei vannak, mint a férfiaknak. Kínában a nép demokratikus ereje nemcsak őrködik a nők jogai felett, hanem ugyanakkor megfelelő feltételeket is teremt a nők egyenjogúságának megvalósítására. Az új Kína asszonya a termelésben értelmességével, tudásával és fáradságos munkájával teljes mértékben megállja helyét a legnehezebb állásokban is. Az ország többi lakosságával együtt mindent megtesz a szocialista iparosítás, a mezőgazdaság kollektivizálása és így a boldog szocialista társadalom kiépítése érdekében. Hu Csicn-hsziv (balról) és Hant/ Pei-lan (jobbról), a modern Kína történetét tanulmányozzák előadás utált. Pei I'en-hszien Kína első női kotrógépvezetője. Az új Tangku-i kikötőben látjuk a hármas számú kotró fedélzetén. Csitt Te-han (balról) és l‘<> Jing-tzu (jobbról), a Huachuan-i mezőgazdasági gépállomás traktorosnői az aratásra készülnek.
