Dolgozó Nő, 1954 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1954-01-01 / 1. szám
Ma jor Ágoston, a CsISz SzKB titkára: Nyújtson nagyobb segítséget a CsISz a nőbizottságoknak-4 fialni nőt generáció, и fiatal a aga к ma már nem nagyon tudják, milyen colt a nők élete, a női jogtalanság és hogy milyen gondot, fájdalmat és fáradságot jelentett a családfenntartás, a gyereknevelés a kapitalista rendszerben. Igaz, hogy ma, amikor mindnyájunknak boldog életet biztosit népidemokratikus köztársaságunk. sokszor úgy érzi az ember, hogy jobb vissza nem gondolni a múltra, fel nem idézni a mait borzalmait, azt a sok fáijtlalnml és nyomort. amit az első Csehszlovák Köztársaságiam átéltünk, amit a mai kapitalista rendszerben szenved az emberiség, csak azért is, hogy ezzel se zavarjuk mai boldog életünket. De hogy a mai fiatal generáció, különösen a nők és anyák jól megértsék, mennyivel szebb lelt mai életünk, fontos, hogy visszatekintsenek ic múltba, hogy azt jól ismerte, értékelni tudják a jelent. A nők milliói vannak munka nélkül a kapitalista országokban. Erről tanúskodik az utóbbi időben letetett olasz film: „Róma tizenegy órakor". A nők milliós munkanélküliségét a kapitalisták a nők lehetetlenségével akarják magyarázni. Másrészt, ha a nők valahol munkához jutottak, könyörtelenül kizsákmányolták őket, mivel ugyanazon munkáért kevesebb bért kaptak, mint a férfiak. dől emlékezem rá. amikor a kapitalista uralom idején Szécsénkcn Somsirs gróf nagybirtokán dolgoztam, a nők a szőlő-munkában, aratásban, vagy bármely más gazdasági munkában átlag mindig nagyobb teljesítményt értek el, wild a férfiak és mégis kevesebb fizetést kaptak ugyanazon munkáért. A nők nemcsak azért szenvedtek a kapitalista rendszerben, mert nem rótt egyenjogúságuk, de mint családanyákra rájuk nehezedett mind az a sok gond és fájdalom, amit a munkanélküliség, a kevés kereset következtében kellett a családi körben átélniük és elszenvedniük. Habár szerette is az anya gyermekét, mégis mennyi szívfájdalmat okozott a gyermeknevelés. A síró, éhes gyermekei nem mit az anyának mivel csillapítania, mivel nem volt kenyérke, nem telt ruhára s nem mondhatta a munkásanya gyermekének, hogy tessék, itt van egy darab kenyér, cukorka vagy tej és ne sírj! Atérezte gyermekének szenvedését, együtt sírt vele. Ha az anya munkába ment, egyik gyermekét a karján, a másikat a hátán kosárban vitte, a harmadik pedig szoknyájába kapaszkodva mellette ment. Míg az anya dolgozott a határban, addig a gyermekek a földtábla végén sírtak. Amikor az anya nem akarta gyermekeit magával vinni a munkába, otthon hagyta őket zárt ajtók mögött, aminek gyakran káros következményéi lettek. Xnocsak az anyának, hanem a fiatal munkás- és jHirasztlányoknak is megpecsételte sorsát a kapitalista rezsim. Olyan ruházkodásra, amilyenre ma telik, a nők valaha nem is gondolhattak. Bizony sok falusi lány csak azt a ruhát hordta, amit nénfélól, anyjától, vagy sokszor nagyanyjától örökölt. Kok esetben azt a lábbelit, amit munkanap hordtak, szombaton kitisztították és rasárnap is felhúzták. A fiatal nőknek sok fájdalmat okozott az is. hogy legtöbb esetben nem köthettek azzal házasságot, akit legjobban szerettek, mivel szüleik a vagyont nézték és ezen keresztül látták lányuk boldogságát. Másrészt a fiatalság tartózkodott a házasságkötéstől, mert a fiatal házaspárnak ez nem örömet, hanem gondot és szenvedést okozott, mivel még a legfontosabbra, bútorra sem telt. Ezzel szemben ma öröm a fiataloknak házasságot■ kötni, mert az államtól nagy segítséget kapnak: házassági kölcsönt, a f iatal anyák szülési segélyt, sót családi házra is ad kölcsönt az állam. .4 nő elnyomatásáról számtalan /sídéit hozhatnánk fel, de leghelyesebb, ha mindazt, amit a kapitalizmus alatt szenvedtek a nők. elmondják fiatalságunknak a kapitalista rendszert éltéit anyák. A mi számunkra nagy öröm az, hogy ma már mindezekre csak gondolatban emlékezünk és örömmel mondhatjuk, hogy ez már csak a múlté. A munkanélküliség helyett ma nagy lehetőségük van a nőknek arra, hogy bebizonyítsák egyenjogúságukat gazdasági életünk bármely szakaszán. Ma már több mint 3-3%-uk az iparban és mezőgazdaságban dolgozik. Nemcsak Л nők, hanem mindnyájunk büszkesége, Magda Pohorelcová, ifjúmunkás, i/xtri dolgozónő, akit jó műnkéi jóért Köztársasági Érdemrendet kapott. Továbbá Sziget Mária traktorosnő, aki példás munkájáért szintén a Köztársaság Érdemrendjével tüntettek ki. De nemcsak az iparban, az EFSz-ekben, az állami birtokokon, a gépállomásokon látjuk ma a nőket. Elárusítóhelyeken, üzletekben, ahol valaha férfiak dolgoztak, ma nők végzik a munkát. Kőt a vasúti forgalomnál, a hadseregnél, a rendőrségnél és más munkaszakaszokon, ahol nők sohasem dolgoztak. ma ezrével találhatók. A nőknek nemcsak munkára van joguk népidemokratikus hazánkban, hanem helyük van az állam vezetésében is. Több olyan példa van erre, mint Mandl Bözsi elvtársnő, a bratislavai járási nemzeti bizottság dolgozója, A nők legközvetleneltb részvétele politikai és gazdasági életünk vezetésében főképpen a nemzeti bizottságok mellett működő nőbizottságok működésében nyilvánul meg. A nőbizottságok legfontosabb feladatainak egyike a falusi asszonyok politikai és kulturális fejlődéséről való gondoskodás. továbbá gondoskodniuk kell arról, hogy minél több nő dolgozzon az iparban és a mezőgazdaságban s beszélgetéseket kell szervezniük asszonyainknak a szovjet nők életéről, A CsISznek, különösen a fiatal lányoknak elsőrendű kötelességük segíteni a nóbizottsc'igok munkáját, inert főként nekünk, fiataloknak építik anyáink és apáink ezt az áj rendszert, .4 CsISz tagságának több mint iO százaléka nő, akiknek jó példával kell elől jármok mindenhol, különösen a nőbizottságok megszervezésénél. Falcainkon még sok fiatal lány van, aki férjhezmenésig nem nagyon hagyja el faluját. A fiatal CsISz-tagok látogassák meg ezeket és személyes beszélgetés során magyarázzák meg nekik, mi az öntudatos nő kötelessége. Világosítsák fel őket a termelési munkában való részvétel szükségességéről. A CsISz-gyűléseken vitassák meg, hogyan teljesítik a nőbizottságokban dolgozó CslSztagok feladataikat. A C'slSz-szervezetek karolják fel azokat a nőket, akik először jönnek faluról üzembe, vagy más munkahelyre dolgozni, segítsenek nekik legyőzni a kezdeti nehézségeket az új munkahelyeken. A CsISz-szervezet jó munkájával nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy népgazdaságunk minél több munkaerőt kapjon. 6 Л t pguzd isiig mik пик és mindnyájunknak nagy kárt okoz az. hogy fiatal nőink, amikor IS—19 éves korukban férjhez mennek, automatikusan otthagyják a munkát azzal az indokkal, hogy ők már anyák, vagy fiatalasszonyok s nem dolgozhatnak. Ilyen esetek előfordulnak a CsISz-tagok között is. Tehát a CsISz feladata, hogy meggyőzze az ilyen fiatalasszonyokat arról, hogy helyük továbbra is a munkahelyen van. Ebben a fiatalemberek segítségét is elvárjuk, mivel sokszor miattuk maradnak otthon a fiatal anyák. Meg kell magyaráznunk, hogy a közös munkával nemcsak a társadalomnak, hanem maguknak is szebb életet biztosítanak .4 CsISzszervezetek nagyban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a családos anyák munkába mehessenek. Ott, ahol még nines napközi otthon, a CsISztagok keressenek a faluban egy épületet, amelyik megfelel erre a célra. Tegyenek ajánlatot a nőbizottságoknak napközi-otthonok felállítására, követeljék ezeknek sürgős megvalósítását, valamint társadalmi munkaival segítsék az ilyen épületek felépítését és tatarozását. Hogy a fiatal anyák gyermekei minél jobb nevelésben és gondoskodásban részesüljenek, a CsISz-yyűléseknek különös gonddal kell foglalkozniuk azokkal a dolgozó nőkkel, akik a napközi-otthonban dolgoznak. Ha valamelyik fiatal anya panaszt emel a napközi-otthon hiányos nevelésével kapcsolatban, felelősségre kell vonni az itt dolgozó CslSz-tagokat munkájukért. De a CsISz elsőrendű feladata egyúttal az, hogy segítse az itt dolgozó nőket munkájukban. A példás dolgozó nőket jó munkájukért dicsérettel kell jutalmazni. Hasonlóan foglalkozni kell a fiatul nők munkájával az elárusítóhelyeken és mindenütt, ahol alkalmazva vannak. Nagy gurulót kell fordítanunk az elárusítónők nevelésére, különösen a CsISz-tagokéra. A CsISz serkentse munkaversenyre és segítse munkájukban az itt dolgozó nőket. Például, ha egy faluban csak egy üzlet van, ahol az elárusító egy fiatal nő; fontos, hogy a CsISz-yyűlés foglalkozzon azzal, hogyan teljesíti ez a fiatal dolgozó nő kötelességét a többi dolgozókkal szemben. Nem /Minaszkodnak-е rá az asszonyok a lassú vagy hiányos kiszolgálásért. A Csí Sz-tagoknak tudniok kell, hogy a fiatal nők az elárusítóhelyeken nagy tömegpolitikai munkát végezhetnek, ha erre fel vannak készülve és ha állandó támogatást kapnak. Ezek a fiatal elárusítónök a legjobb agitátorokká válhatnak. A CsISz-csoportjaink az elkövetkező tavaszi hónapokban nagy segítséget nyújthatnak a női iskolázás megszervezésében, valamint a politikai nevelés terén. Falun különösen fel lehet használni a kukoricamorzsolást, a fonást, valamint a tollfosztást, ahol az idősebb asszonyok beszélnek régi életükről és ezáltal meglátjuk a különbséget a múlt és a ma között. A bőszez ú téli estéket kihasználhat juk könyvek közös felolvasására és megbeszélésére az asszonyok között. ACsISz-tagok elsőrendű kötelessége, hogy a fiatal nőket és anyákat segítsék abban, hogy jogaikkal — melyeke t népidemokratikus rendszerünktől kaptak, — a legnagyobb mértékben éljenek.
