Dolgozó Nő, 1954 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1954-08-01 / 8. szám
MUDr. Kyi Ernő: ^ I “ífabb a cádfődoffart éó a munkafűzben Ha a higiénia szót halljuk, elsősorban tisztaságra gondolunk. Ez helyes is, de valójában a higiénia sokkal többet jelent. Az egészség megőrzéséről szóló tudományt jelenti, annak az életmódnak ismeretét, amellyel elejét vehetjük a betegségeknek. Maga a szó görög eredetű. Ä régi görögöknél Higieia f z egészség istennője volt a hitregék (mitológia) képzeletvilágában. Mai jelentését persze sokkal később kapta. Ha az elmúlt évszázadokra visszatekintünk, látjuk, hogy a higiénia elvei és gyakorlati alkalmazása nem régi eredetűek. Kétszáz évvel ezelőtt még az előkelő francia rokokó dámák erkölcstelenségnek tartották a fürdést, hogy ne is beszéljünk a középkori városokról, ahol szennyvíz folyt az utcákon, tetőtől patkányig az élősködők tömege terjesztette a ragályt és a fertőzött kutakból akárhányszor a halált itta a szomjas vándor. A higiénia-mentes viszonyok következtében pusztították az emberiséget olyan nagy mértékben a kolera, pestis, tífusz és egyéb járványok s az ezek elleni védekezés kényszerít ette az embereket az első higiénikus intézkedésekre, mint amilyenek a csatornázás, kutak ellenőrzése, stb. Azonban a higiénia szempontjából is nemrégen még kettős mértékkel mértek nálunk s mérnek még most is a kapitalista államokban. Az uralkodó osztály megszerezte magának mindazt, ami higiénikus; napos, száraz lakásokat építettek maguknak, fényűző fürdőszobákban tisztálkodtak, jól táplálkoztak, sportoltak - De a nép számára mindezt fényűzésnek tekintették s a dolgozók olyan körülmények között éltek,• ahol a higiénia követelményei úgyszólván megvalósíthatatlanok voltak. A világ első szocialista államában, a Szovjetunióban lett először a higiénia is közüggyé, minden polgár kötelességévé és jogává. A-Szovjetunió nyomába lépve lett nálunk is a higiénia, a betegségek megelőzése az állam ügye. Minden járásban van higiéniai-járványellenes állomásunk külön kiképzett higiénikus orvosok vezetése alatt. Igen sok a tennivalónk ezen a téren, mert nálunk még léptennyomon találkozunk komoly és súlyos higiéniai hiányokkal. A higiénia gyakorlati megvalósítása a családokban kezdődik s legfőbb őrei a családanyák. Rajtuk múlik, hogy a múlt örökségeképen ma is ,,fényűzésnek'1 tartják-e az esti fogmosást vagypedig éppen abban lát ják életszínvonalunk emelkedését, hogy a higiénia alapszabályait betartják és betartatják családokkal — Nálam megnézhetitek, milyen tisztaság van — vallja öntudatosan a legtöbb háziasszony. De ha vizsgálatot tartanánk a "szekrények alatt és mögött, a mellékhelyiségekről nem is beszélve, sok helyen nem bizonyulna jogosnak a dicsekvés. A takarítás ne csak a háziasszonyi becsület dolga legyen, hanem tudatos harc a betegségeket okozó parányi élőlények, a mikrobák ellen, amelyek olyan nagyszerűen el tudnak sokasodni a rejtett és sötét, poros zugokban. Persze, vannak lakások, ahol az ember önkéntelenül is azt gondolja: — Itt sem szeretnék takarítani. Sötét, nehéz függönyök, nagy szőnyegek fogják a port s mindenütt sok-sok fölösleges értéktelen csecse-becse. A korszerű sima bútorok, könnyen mosható félfüggönyök (vitrázs), kis szőnyegek örömmé teszik, a takarítást és helyes időbeosztás mellett a dolgozó nő is megtalálja a módját, hogy kis otthonát ragyogóan tisztán tartsa, főként, ha a takarításba ügyesen bevonja a többi családtagot is. A személyes tisztaság terén is az anyákra vár a legfontosabb feladat. Nekik kell a helyes higiéniai szokásokat a gyermekekbe oltani már legkisebb koruktól kezdve, ők irányítják és ellenőrzik az egész család higiéniai színvonalát. Vannak alapvető higiéniai szokások, amelyeknek természetessé kell válniok és következetes gyakorlásukért a családanya felelős. Elsősorban a kézmosásra gondolunk, evés előtt, az árnyékszék használata után és minden alkalommal, ha munkából, iskolából vagy bárhonnan hazajövünk. Nem is hinnénk, mennyi betegséget előzhetünk meg ezzel. Elsősorban a'szülők példaadásán múlik, hogy a gyermeknél idejében szokássá válik-e a gyakori kézmosás. A dolgozó nő nemcsak otthonában gondoskodik a higiéniáról, hanem munkahelyén is. Már sok üzemünkben létesült zuhanyozó, csak még a dolgozók nem használják ki azokat eléggé. Pedig milyen jó érzés munka után zuhanyozni, ruhát váltani és üdén, frissen menni haza. Nagy előnyt jelent a „női higiénia szobája“ is az üzemben, ahol a női dolgozók rendbehozhatják magukat és kisebb panaszaikkal tapasztalt ápolónőkhöz fordulhatnak. De ahol ezek a vívmányok eddig még nincsenek meg, ott legalább a munkahely tisztaságáról, szellőztetéséről és kézmosási lehetőségről gondoskodjanak az asszonyok. Sokáig tartana felsorolni, mi mindent tehetnek a nők annak érdekében, hogy tisztábbak legyenek az udvarok és utcák, vonatok és éttermek, higiénikusabb legyen az élelmiszer elosztása, gyorsabban haladjon a higiénia felé a szocializált falu, ahol a közös istállók messzebb vándorolnak a lakásoktól és kutaktól. De elkezdeni saját magunkon és családunkon kell. (hádjiik meg tezméáunket Fontos feladat, hogy az (íratás és csépié# ideje alatt asszonyaink és leányaink segítségére legyenek a termés betakarításának biztosításában olyképpen is, hogy megvédjék a termést a tűzvészé delem tói. Ezért a falvakban azok a leányok és asszonyok, akik a hadsereggel Váló Együttműködés Szövetsége (Svdzarm) tagjai és ott megjelel 6 képesítést kaptak, őrszolgálatot teljesítsenek, hogy idejében elnyomhassanak minden esetleges tűzveszélyt. Gyakran láttunk már a falvakon tűzoltóegyenruháit viselő leányokat és asszonyokat, sőt a bratislavai hivatásos tűzoltók között is egész sor nő működik. Asszonyaink a Vöröskereszt soraiban is dolgoznak, miután elsajátították az első segélynyújtás alapismereteit és állandó szolgálatot tartanak az aratás és cséplés ideje alatt. Ezen szakmák gyakorlati elsajátítására legjobb lehetőség nyílik a Svdzarm helyi szervezetében, ahol módjukban van ,,A polgári védelemre kész“ — jelvény megszerzésért, amelynek feltétele az elsősegély és a tűzvédelem alapvető ismerete. A Svdzarm kötelékében más sportágakat is el,saját,íthatпак, úepj mint úszást, céllövészetet és így résztv ehetnek a duklai honvédelmi versenyben is. A Svdzarmban még megtanulhatják a telefonszer el és és a távírás 14 alapismereteit és magasabb fokon a televízió szakmáját. Bratislavai kerületben több mint 8000 asszony és leány vett részt a duklai honvédelmi versenyben, a kerületi céllövő bajnokságba ő női résztvevő került be. Az ejtőernyős országos bajnokságok, alkalmából kitűntek Runilerová, Rakovská és Kritikává versenyzők, akik 000 m magasságból 00 méteres átmérőjű körbe ugrottak le. Mindezen lehetőségeket mérlegelve, most a csúcsmunkák idején a legfontosabb feladatuk az asszonyoknak, hogy megakadályozzák a tűz keletkezését és hogy főleg a gyermekek ne okozzanak tűzkárokat. Nem engedhető meg. hogy a gyerekek gyufával játszanak és hogy egyedül maradjanak a konyhában, ahol tűz ég, stb. Rengeteg tűzkárt okoztak gondatlanságból azok a szülők, akiknek gyermekei a szalmakazlak гаду a gabonaasztagok tövében gyufával játszadoztak. A nőbizottságok népszerűsítsék az aszszonyok és leányok körében a Svdzarm munkáját és ezzel legyenek a helyi szervezetek segítségére. Nem az a fél, hogy női katonákat neveljünk, hanem az, hogy a lakosság zömét kioktassuk az elemi károk, mint például árvíz, tűzvész elleni, védelemre. Rzen a téren is például álljon előttünk a szovjet nők helytállása a polgári védelem terén. Moraeiiz László
