Dolgozó Nő, 1954 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1954-07-01 / 7. szám
I.YvC ^ e V (3 nX>‘*e- Y f t a_ y Y-^S'/ /,4'/,,'« i / /• ,<a '.0*i (О/ -f / .' ' /^c+4 b-ct' A/.-idei „Zenei nyár" alkalmából a zenekedvelőknek felejthetetlen élményben volt részük. Nemcsak Prágát, Bratislavát érte az a megtiszteltetés, hogy világhírű művészek játékát élvezhették. hanem a vidéki kultúrközpontnkat, mint pl. Xyitrát is meglátogatták a zenei «Met kiválóságai. A szovjet művészek nyitrai fellépte, most a X. pártkongreszszns előkészítésének lelkes légkörében a csehszlovák-szovjet barátság spontán ünnepévé alakult. Amikor az előadás befejeztével az előadás egyik védnöke, a Csehszlovák - Szovjetbarátsági Szövetség nyitrai kerületi választmánya a szovjet művészeknek átnyújtotta a piros szekffi csokrot a színültig megtelt színház olyan hatalmas tapsorkánba és éljenzésbe tört ki, mely csak a szív mélyéből törhet elő ilyen őszintén. Az egyik leggyönyörűbb hangverseny ti szovjet művészek nyitrai estje volt, amelynek kimagasló alakja <inline Barinova hegédűművésznő, akit Naum Walter világhírű zongoravirtuóz kísért. Barinova játékát mély átérzés. energikus vonókezelés, tiszta tónusok és technikai könnyedség jellemezték, kísérőjének pedig egyenesen lenyűgöző volt a technikája. Barinova atyja zeneszerző, anyja zongoraművésznő volt. ő maga pedig zenei őstehetség, amelyet a szülők adottságai csak fokoztak. Már 10 éves korában önálló koncertet adott Bach, Mendelssohn és Grieg műveiből. A leningrádi konzervatóriumot 1027-ben végezte el. majd Párizsban tanult laqnes Thibiiuthnál. 194N-ban kapta meg a Vörös munkazászló rendjét, majd egy évvel később, 1040-ben, a Sztálin-díjat. Közvetlen, őszinte ember. aki öt nyelvet beszél. Szívesen játszottam Nyitrán Bartókot, mondta el nekünk Barinova elvtársnő, mert Bartóknak. Kodálynak is nagyon jó csengésű nevük van a szovjet kultúrában, s már akkor is egyik kedvenc szerzőm volt Bartók, amikor még nem ismertem a magyarokat. Közben azonban már én is sokszor felléptem Magyarországon, s most, hogy a magyarokat közvetlenül megismertem, még jobban kedvelem. Felléptem Budapesten. Debrecenben, Szolnokon, a Balatonnál. no és még egy furcsa nevű magyar városban, majd kitörik mindig a nyeltem, amikor kimondom a nevét, ejnye hogy is hívják, meg van: Székesfehérvárt. Személyesen ismerem a magyar zenei élet sok kiválóságait, így a nemrégiben önöknél járt Ferenesík karmestert is. Azt azonban csak Szlovákiában tudtam meg, hogy Bartók szlovák népdalokat is gyűjtött, melyeket a Slovenská Matica őriz. így a nyitrai Bartók szám tulajdonképpen három népi kultúra:a magyar, szlovák és román találkozásának .szimbóluma volt. Nyitrán tetszett a közönség fegyelmezett, műértö v iselkedése és meglepett a város természeti fekvése. Nem egy főváros venné át önöktől a várat és a Zobort! Sajnos, már az éjszaka tovább kell utaznom, mert másnap Pozsonyban egy kedves feladat vár, több más szovjet művésszel együtt a Nemzeti zenei fesztiválon lépek fel. Szeretettel búcsúzok minden hallgatótól, nem tudok mást nekik emlékül adni, csak egyetlen nálam lévő fényképemet, mely történetesen épp Budapesten készült. A magyar dolgozó nőknek pedig azt üzenem, hogy vállvetve dolgozzanak a békéért, a nyugodt, boldog jövőért. Testvéri szeretettel köszöntőm a dolgozó nőket! Le is tudná ezt írni? szakítottuk meg tréfásan a szovjet művésznőt. — persze magyarul... Szívesen. nevetett Barma elvtársnő, persze, ha egy kicsit maga is segít ... A szót tett követte, előkerült a notesz meg a töltőtoll s csakhamar ott feketéllett a papíron latin betűkkel írva a magyarnyelvű szöveg: „Testvéri szeretettel köszöntőm a dolgozó nőket I Nyitra, 1054 június 1. G: Barinova“ M árton völgyi László, Nitre / ’.4 Hl А) „V E /<* I "PA. tikit a Béke Hírei II. Varsói Világkongresszusa, a béke nyolcszázmilliós hadserege nevében, az Irodalmi Bikevilágdíjjal tüntetett ki, a patagoniai (Argentína legdélibb résién, a Tiízföldön ) vasutas fia, aki Temurában született 1904-ben. pályáin kezdetén a huszas években, ama költők egyikének in lull, akik. Európában és Amerikában egyaránt, a költészet .,forradalmasításában" kerestek kiutat a gyűlölt polgári világ és polgári irodalom válságából. A harmincas évek e.lején Xerada bejárta Közel- és Távol-Keletet, Indiát és a szigete Hágót. Xeruda a gyarmati kizsákmányolás ismeretét, az elnyomott nép szeleteiét hozta magával, Saigonból éppúgy, mint .lávából. Később Chile nagyköveteként Madridba került, a Spanyol Demokratikus Köztársaságba. amely nem sokkal azután kezdte el dicsőséges karcát a fasizmus aljas orvtámadása ellen. 1936-tól 1939-ig Madrid volt a békéért küzdő antifasiszta front előretolt bástyája. Itt a spanyol nép csodálatos küzdelme közben ismerte jel Xeruda az emberi szenvedésnek, amelyről midig <1 kétségbeesés hangján énekelt. valódi társadalmi okát és ezáltal megszüntetésének reményéi és a nép hu teában megválásuk) lehetőségét. Itt történik az igazi fordulat Xeruda költészetében. A hurcoló Spanyolország találkozik a néppel, amely már nemcsak elnyomott, ile harcid is az elnyomatás ellen, a Várttal, amely szerre,zelten rezeti ezt a harcot: és az osztályharc, a mar.rizmus-lenin izmus el műtétit el, amely ezt a harcot győzelemre is tudja vinni az egész emberiség jel szabadi tó sálért. Azon a nagyszerű úton, amely Xerudat a nemzetközi békeharc egyik mai vezető alakjává és a Teljes Ének világirodalmi méretekkel mérce nagy' költőjévé tette, a harmadik döntő lépés a Vörös Hadseregnek a- fasizmus feletti végső győzelme után történt. Spanyolországban Xeruda •megismerkedett о Tárt erejérel: a háború alatt megismerte a Szovjetunió hős, hurrát az emberiség felszabadításáért. Xegyvenöttől kezdve mint kommunista szenátor a viliiéi parlamentben, mint pártjánnk odaadó és aktív harcosa megismerte mélyen és közelről a saját népét, „a bányászokat, halászokat és költőket": egész Eutin-Amerika elnyomott és harcos népét, amelynek sorsáról, hétköznapjairól és ünnepeiről, mérhetetlen szenvedéséről és felemelő harcáról, mártírjairól és hőseiről, egyszerű embereiről és vezetőiről énekel. ., Részlet Xeruda ,,Ébredj Favágó“ című költeményéből: Szovjet föld! hogyha összegyiijtenénk mind a vért, amit kiontottál a harcban. amit anyaként adtál a világnak. hogy éledjen a haldokló szabadság. egy új óceán támadna belőle. mindegyiknél nagyobb és mindegyiknél sokkalta mélyebb, elsöprő mint a folyamok s kitörő, mint az arankán vulkánok tüze Merítsd meg a tengerben kezedet, minden földek lakója. s aztán fojtsd bele kíméletlenül mindazt, aki felejt és piszkolódik. aki gyalázkodik és hazudik és összefog a nyugati szemétdomb száz koszos csábosával. hogy véred meggyalázza. Minden Szabadok Anyja! 11
