Dolgozó Nő, 1953 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1953-03-01 / 3. szám

Gottwald elvtárs munkaközben.

Gottwald elvtárs szlovákiai útján

Gottwald elvtárs és-felesége szívélyesen beszélgetnek egy sokgyermekes kitüntetett anyával.

Gottwald elvtárs és felesége fogadják a kistapolcsányi földműves asszonyokat.

Gottwald elvtárs unokájával.

Gottwald elvtárs a legkisebbek között., akik üdvözölni iöttek öt születésnapja alkalmából.

Felejthetetlen elnökünk dolgozó szobája.

A bányásztanulók lány-i látogatása Gottwald elvtársnál.

Gyurcsó István

Itt vagy velünk

Még el sem ült az iszonyú döbbenet lelkűnkben még itt a fájdalom.

Az emberiség szivén ütött sebet nem orvosolta még nyugalom:

Már is új csapásra ébredt népem. Nemzetemnek Atyja, gyászolunk! Állunk némán, kínunk tengerében hullámokat ver fel fájdalmunk!

Elmentél Te, nemzetemnek Atyja! Harcos életednek vége bdr: de az Eszme élő diadala, világit a Gottwaldi sugár.

Itt ez úton, melyre elvezettél,

Te jársz elől örökké tovább.

Itt vagy velünk meleg tűzhelyünknél, s harcba viszed pártunk zászlaját.

Elvtársaim pártos, hű szivében általad él kristályakarat: s mint a gyermek atyja erejével, úgy megyünk e szent zászló alatt.

Benne élsz Te munkánk erejében szövetkezet gazdag földjein.

Hű osztályod erős tömegében Tégy őzöl itt, bátor harcain,

milliónyi gyermek mosolyában, békét vágyó anyák kebelén, szabad földön arany szín búzában, üzemeink acél tömegén,

itt vagy velünk, halhatatlan szívvel, itt közöttünk, múlhatatlanul, tanításod diadalmas fénnyel vezérel itt olthatatlanul.

Kétségbeesésnek vak hatalma nem ragadja szét most soraink, bármily éles szivünk nagy fájdalma, erősíted biztos harcaink.

Elbúcsúzunk. — Jó munkabírással

Fogadja e hős Rohambrigád — ,Jtt e poszton, bátor kiállással őrizzük a Gottwaldi hazát.“