Dolgozó Nő, 1953 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1953-01-01 / 1. szám

Hasznot és szép könyv mezőgazdasági dolgozóink számára

8z. I. Stejman

Hogyan keletkezett a karavajevól rekord-csorda

A Szovjetunió állattenyésztése ma első helyen áll a világon. Azokat az eredményeket, amelyeket ezen a téren a Szovjetunió ért el, csakis abban az országban lehetett megvalósítani, ahol a termelőeszközök a dolgozó nép kezében ossz pontosulnak. Ennek a ténynek, ennek az óriási haladásnak a legfényesebb bizonyítéka a „Karavajevo” szovhoz.

A „.Karavajevo” szovhoz 1920-ban keletkezett egy régi nagybirtok maradványain. Eredeti állatállománya 35 tehén volt, amelyek tejelékenysége rendkívül alacsony szín vonalon mozgott. A munka célszerű megszervezése, de főleg a szovhoz munkaközösségének lelkes munkája azonban lehetővé tette, hogy Stejman zootechnikus vezetése alatt olyan törzsállományt neveljenek fel a szovhozban. amely nek hírneve messze világrészekben is ismerté vált. A szovhoz 1940. évi tejkitermelése egy tehénre átszámítva 6130 kg volt. Ennek az a nyitja, hogy az állatállomány takarmányozásában és gondozásában merőben újszerű módszereket, egyebek között a borjak hideg nevelését vezették be. Emellett a tehenek hasznossága egyáltalán nem válik kárára egészségüknek, amit az is bizonyít, hogy 1940-ben a szovhozban istállózott tehenek átlagos élősúlya 649 kg volt.

A Stejman könyvében részlete zett módszerek és elvek minden bizonnyal buzdítást és iránymutatást jelentenek majd egységes földműves szövetkezeteink állattenyész tési dolgozói számára.

Leszállították a „Dolgozó nő“ folyóirat árát

Pártunk és kormányunk legmesszebbmenően igyekszik gondoskodni hazánk dolgozó nőinek kulturális és politikai fejlődéséről, aminek egyik legfontosabb eszköze a sajtó.

Ezt ismét fényesen bizonyítja azzal, hogy lapunk árát leszállította 5 koronáról, 3 korona 50 fillérre Ezzel hozzá akarja segíteni asszonyainkat, hogy még olcsóbban juthassanak lapunkhoz, hogy tanuljanak, szórakozzanak és művelődjenek és többen megértsék a békeharc fontosságát és még jobban bekapcsolódjanak a szocializmus építésének gyönyörű munkájába.

Meg vagyunk győződve arról, hogy pártunknak és kormányunknak ez a gesztusa arra fogja serkenteni a magyar nőket, hogy még többen előfizessék lapunkat és ha olvasótáborunk nőni fog, akkor lapunk még szebb és még tartalmasabb lesz.

Qobb munkantódázez — jobb ezedmény

Éppen úgy mint az iparban, mezőgazdaságunkban is új emberek nőnek fel, új munkaviszonnyal, akik nem elégszenek meg az eddigi eredményekkel és minduntalan keresik az utat, hogyan emelhessék a termelést s ezáltal saját jövedelmüket is. Így a zselizi állami gazdaság állatgondozói sem elégedtek meg a napi 5 literes tejátlaggal egy tehéntől, hanem igyekeztek többet elérni. Mindehhez nem volt szükség másra, mint egy kis akaratra, különösen akkor, amikor olyan kincs áll rendelkezésünkre, mint a szovjet tapasztalatok gazdag tárháza.

Porubszky elvtárs, Fedorkó elvtársnő bizony eleinte még sokat gondolkoztak, vájjon elkezdjék a hírneves szovjet fejőnő, Malinyinova, módszerének alkalmazását, a tőgymasszázst. Eleinte maguk sem hittek benne, de végül mégis hozzáfogtak, még hozzá elég bátortalanul. Porubszky elvtárs például először csak két tehénnél — még csak nem is a legjobbaknál — alkalmazta a tőgymasszázst, nehogy a többit is „elrontsa”. No, hamar beigazolódott, hogy semmi aggodalomra nem volt szükség, mert egy hét alatt

1 literrel emelkedett a tejhozam naponta egy tehénnél s három hét múlva már

2 liter volt a többlet. Most már persze nem tétovázott s az összes gondjaira bízott tehénnél bevezette a szovjet módszer alkalmazását. A sikerek láttára néhány hét múlva már a többi fejő is követte Porubszky és Fedorkó elvtársnő példáját s ennek az lett az eredménye, hogy az ötliteres napi átlag egy tehéntől alig e^vnéh^ny hónap alatt 10—11 literre emelkedett.

Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a termelés emelésének fokozására a szocialista munkaverseny késztette a dolgozókat, akik nem akartak elmaradni a nemes versengésben és ezért honosították meg a szovjet tapasztalatokat, melyek által évente tíz- meg tízezer liter tejjel gazdagították dolgozóink asztalát s természetesen lényegesen emelték saját jövedelmüket is. Amikor pedig Porubszky elvtársat Pásztor fejő megelőzte s Fedorkó elvtársnő s a többiek is veszélyeztették elsőségét, további javításon töprengett, míg végül rájött arra, hogy az első és második íejés között rövid az idő, s ezért reggel 5 óra helyéit 4 órakor fogott a munkához s így a teheneknek a két íejés között több idejük volt a pihenésre. A második és harmadik íejés közötti idő elegendő volt. Azzal, hogy Porubszky gondozó reggel egy órával hamarabb kezdte a munkát, naponta újabb 4—5 dl. tejlel emelte a tejhozamot egy tehénnél. Ámde Pász tor elvtárs s a többiek sem hagyták magukat, Követték Porubszky példáját, ami annyit jelent, hogy a két istálló tejátlaga naponta újabb 60 literrel emelkedett. Ez havonta 1800 literrel, évente pedig 21.600 literrel több tejet jelent dolgo* zóink számára.

A zselizi példa is fényesen bizonyltja, hogy ahol a dolgozók között egészséges munkaverseny fejlődik Ы, ott egyre nagyobb szeretettel nyúlnak a szovjet tapasztalatok alkalmazásához és a termelés eredményei egyre örömteljesebbek.

—miit