Dolgozó Nő, 1953 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1953-06-01 / 6. szám

QCözöá munkával — a áziilÖkkel se Adott szó a családban Édesanyám sokat beszélt nekem arról, hogy gyermekkorában nem volt babája. Csak kira­katüvegen keresztül bámulhatta vágyakozva a kislányok álmát, az igazi babát. Egyszer a nagybácsija, akinél nevelkedett, a városba indult nagy vásárra és így búcsúzott tőle: — Ha sikerül a vásár, hozok neked babát. Piros ruhája lesz. - A kislány boldogan várt és ál­modott a babáról. Árva kis szivének minden szeretetét már előre rápazarolta. Egész nap a kert végében kuporgott és leste az utat, látszik-e már a szekér. A nagybácsi végre megérkezett, -vidáman -és- elégedetten. -Babáról nem beszélt, arról nyilván megfeledkezett. S a kislány a kert végébe bújt vissza, hogy ott elsírja élete első nagy csalódását, megrázkód­tatását, amelynek lelki nyomai aztán egész életére elkísérték. A mi kislányainknak van babájuk, hiszen nálunk már minden dolgozó meg tudja szerez­ni gyermekeinek a játék örömét. Az ilyen megrázkódtatások, csalódások viszont még a mi gyermekeink életében is napirenden van­nak. Az ígéret megtartása, a feltétlen becsü­let és igazmondás valahogyan elvesztik érvé­nyüket, mihelyt a felnőtt átlépi a gyermek­­szoba küszöbét. Ennek pedig nem szabadna így lennie. A hároméves Zsuzsi nagyon szereti a nagy­­nénjét. Ha látogatóba Jön hozzájuk, nem akar­ja őt elengedni, mindig nagy sírást rendez, ha a néni menni készül. — Csak ide megyek a szomszéd üzletbe — vigasztalja a nagynéni — veszek neked cukorkát és mindjárt visszajö­vök. — A kis kezek elengedik a szoknyáját. A néni pedig nyugodtan hazamegy és nem is szégyenkezik az átlátszó hazugságért, csalás­ért A négyéves Pistát fogorvoshoz viszik. — Ez a bácsi csokoládét ad — biztatja az anyja — és ott a fehér szekrényben van a kisvasút, amit szeretnél. — A gyermekéi váratlanul éri a kezelés és az anya nem is tartja szükséges­nek, hogy tovább magyarázzon, hiszen célját elérte, a fog rendben van. A nyolcéves Jancsi egész héten boldogan várja a vasárnapot, mert apukája megígérte, hogy akkor együtt építik fel az Edison-játék­ból a nagy hidat. De az apa nem tartja ezt a megbeszélést feltétlenül kötelezőnek és va­sárnap délutárr elmegy barátjaival, anélkül, hogy fiánál kimentené magát. Mi lehet a gyermek véleménye ezekről a felnőttekről? Talán még nem fogalmazza meg magában szabatosan, hogy itt csalás történt, becsapták, hazudtak neki. De érzi a fájdalmat és csalódást, megrendül a felnőttekbe vetett bizalma és ez később is befolyásolja a hozzá­juk való viszonyát. Akkor sem jobb a helyzet, ha az Ígéret be nem tartása a gyermekre nézve látszólag ked­vező. — Ha nem eszel spenótot, nem kapsz süteményt sem — mondja a kis Katinak a mamája. Kati otthagyja a spenótot, de a sü­teménytől mégsem tartja vissza senki, „hi­szen valamit mégiscsak kell ennie.” Tominak megígérték a vasárnapi mozit arra az esetre, ha egész héten nem lesz rá panasz az iskolában. A gyerek nem teljesítette a fel­tételt, mégis sikerül a mozit kikönyörögnie, mert a szülők nem eléggé következetesek. Mindezek a nevelési hibák arra alkalmasak, hogy a gyermek fogalmait összezavarják és gátolják az erkölcsi jellem kialakulását. Hi­szen az erkölcsi fogalmakat nagyrészt úgy szerzi meg a gyermek, hogy szül^B, követi s hogy nagyobb korában í^B becsületes, megbízható lesz-e, az soH lik azon, mit látott a családi otthonTM előtt. Az erkölcsi törvények általános Я ek, nem mérhetünk tehát a gyermeki mértékkel, mint a felnőttnek. Nem tarl őt alacsonyabbrendü lénynek, akit köv menyek nélkül félrevezethetünk. „Persze, még fokozza a bajt, ha a gyermek azt látja otthon maga előtt, hogy a felnőttek az egymásnak tett ígéreteket sem tartják meg, nem adják vissza a kölcsönkért könyvet, nem intézik el a vállalt dolgot, nem mondanak igazat. A polgári családokban álarcot hordtak az emberek, ú. n. konvenciós hazugságokra tanították a gyermeket, vagyis azt kellett hazudni, amit a társadalmi illemszabály vagy az üzlet kívánt. Mi új embertípust akarunk nevelni, őszinte és becsületes nyílt embert, akire számítani lehet. A szocialista családban a gyermek idejében megtanulja elviselni az igazságot és gyűlölni a hazugságot. A nagy­néni meg meri mondani, ha el kell mennie, az anya megmagyarázza nyíltan a fogkezelés szükségességét, az apa nem (gér vasárnapi programmot, ha nem biztos benne, hogy be­tarthatja és senki sem fenyegeti a gyermeket olyan büntetéssel, amit aztán sajnálnak vég­rehajtani. így nevelünk olyan gyermekeket, mint Pan­­telejev kedves meséjének, a „Becsületszó”­­nak kis hőse, a moszkvai kisfiú, aki nem moz­dult el őrhelyéről, ahová a katonásdi játék állította, még akkor sem, mikor pajtásai ott­felejtették. Becsületszavamat adtam — mon­dotta — és becsületszó nincs kétféle, játékból vagy nem játékból, becsületszó csak egy van. Az ilyen világnézet kialakulásának egyik elő­feltétele az a családi kör, ahol az igazmon­dás mindenekfelett érvényes és az Ígéretet megtartják. Jánoska Flóra + Orvosi tanács adó MUDr. Ryl Emő: Hogyan kerülhető el a csecsemők „nyári hasmenése?" Az anyák már tapasztalatból tudják, hogy a nyári időszakban gyakoribb a csecsemők kö­zött a hasmenéses megbetegedés. A nép nyel­ve „bélhurutot” emleget, ez a kifejezés azon­ban nem egészen helyes, mert itt tulajdon­képpen emésztési és táplálkozási zavarról, a gyermek egész szervezetére kiterjedő beteg­ségről van sző. A betegség kezdetén az anya fokozott nyugtalanságot észlel a csecsemőnél, észreve­szi, hogy a székletes pelenkák száma valami­vel nagobb a szokottnál (egészséges csecsemő­nek napjában egyszer-kétszer, legfeljebb há­romszor van széklete) és a széklet minősége és színe is eltér a rendestől. Ha az anya tisztá­ban van vele, hogy ezek a jelentéktelennek látszó tünetek máris a táplálkozási zavar kez­detét jelentik, nem gondolkozik sokat, hanem gyermekét sürgősen orvoshoz viszi. Az orvos előírja a szükséges gyógyszert és a gyermek pontos étrendjét s ha az anya pontosan be­tartja az orvos utasításait, a csecsemő néhány napon belül meggyógyul. Sajnos, sok esetben ez nem így történik. Az anya a széklet első elváltozásait nem veszi komolyan és azokra hallgat, akik nem tartják szükségesnek, hogy „egy kis hasmenéssel” mindjárt orvoshoz szaladjanak. Elhiszi, hogy az újszülött „tiszul”, a féléves gyermeknek azért van hasmenése, mert „a foga jön”, s h°ay gyermeke meggyógyulásához a tapasz­talt" öreg nénik tanácsai is elegendők. így keletkeznek az elhanyagolt esetek, ame­lyeknél a csecsemőnek egyre gyakoribb és hí­­gabb a széklete, zöldes és nyálkás, néha még véres is. Emelkedik a láz, hányás lép fel, a csecsemő veszít a súlyából és állapota gyor­san romlik. A nagy folyadékveszteség követ­keztében a szervezetben olyan zavarok állhat­nak elő, hogy a gyermeket csak intézeti keze­léssel, kórházban lehet megmenteni. Ma azonban egyáltalában nem kell a gyer­mekeknek ilyen állapotba kerülniök, mert minden anya megtanulhatja az anyáknak rendezett tanfolyamokon és előadásokon, va­lamint az anyák és gyermekek tanácsadójá­ban, hogy mi a csecsemők táplálkozási zava­rainak oka és hogyan lehet ezt a betegséget megelőzni A táplálkozási zavar leggyakoribb okai a csecsemő táplálásában elkövetett hibák. A csecsemő legtökéletesebb tápláléka — az anyatej — egyben a legbiztosabb védelem a hasmenéses megbetegedések ellen. Ezért hibái követ el minden anya, aki gyermekét — rá­beszélésre vagy divatból — időelőtt választja el és az elválasztásnál nem veszi igénybe a tanácsadó útmutatását. Ha már a csecsemőt mesterségesen kell táplálni, nem csak az fon­tos. hogy azt kapja, amit a tanácsadóban az orvos rendelt, hanem pontosan be kell tartani a táplálás órarendjét is és nem szabad túl­lépni az előírt adagokat sem. Minden pontat­lanság túlterhelést jelenthet az emésztőszer­veknek, ez pedig azzal jár együtt, hogy a bak­tériumok, amelyek az egészséges csecsemő­nél csak a vastagbélben vannak jelen, elözön­lik a vékonybelet is és emésztési zavart, has­menést idéznek elő. De az orvos által előírt és pontosan adagolt táplálék is bajt okozhat, ha kórokozó mikro­bákat tartalmaz. Ezért a tejet, rizslevet és egyéb táplálékot hűvös helyen kell tartanunk, mert különben könnyen elszaporodnak benne a mikrobák. (Nyáron jégszekrény híján hideg vízbe állíthatjuk, a vizet azonban gyakran kel) cserélni.) Fokozattan kell ügyelnünk a mes­terséges táplálásnál a tisztaságra. A gyermek edényét külön kell elmosogatnunk, forralt víz­ben és nyomban a használat után. A kórokozó mikrobák nemcsak a tisztátlan vagy romlott táplálék útján juthatnak be a gyermek szervezetébe, hanem például tisztát­lan cuclival, beteg emberek közelsége révén is. Ezért a csecsemőt gondosan kell védenünk minden fertőzéstől. Maga a táplálkozási zavar sem mindig táplálási hibával kapcsolatos, ha­nem lehet másodlagos is, mint bármely más betegség — például az influenza — kísérő­jelensége. Miért gyakoribb a csecsemők hasmenése éppen nyáron? Részben a túlmelegedés miatt, amely csökkenti a gyomor és bélcsatorna munkaképességét és ellenállóképességét és érzékenyebbé teszi a kisebb táplálási hibákra is, részben pedig a bélfertőzések gyakorisága következtében. A nyári melegben a táplálék gyorsan romlik és a legyek nagyban terjesz­tik a tisztatlanságot és a fertőzéseket. Mit tegyen tehát az anya, ha gyermekénél el akarja kerülni a „nyári hasmenést"? Lehe­tőleg ne válassza el csecsemőjét nyáron, ha­nem az elválasztást halassza az őszi hónapok­ra. Látogassa rendszeresen gyermekével a ta­nácsadót és mesterséges táplálásnál fokozott gondot fordítson a pontosságra és tisztaságra, a legyek elleni harcra. A túl melegedéstől meg­védheti a gyermeket, ha a nyári hőségben nem pólyázza, hanem szellőesen öltözteti, ha sokat hagyja a friss levegőn, de nem teszi ki a tűző nppra. Amint a gyermeknél a széklet elváltozását észleli vagy esetleg más betegségi tünetet, haladéktalanul forduljon orvoshoz. A .nyári hasmenés” elleni védekezésben a tanácsadók és a bölcsődék nagy segítséget nyújtanak az anyáknak, rajtuk áll, hogy ez a védekezés már az idei nyáron valóban él­mény es legyen. 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom