Dolgozó Nő, 1952 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1952-03-01 / 3. szám
IlU btU K, Versenyre fel! Bizonyára tudtok már a gyapjú- és fél gyapjúhulladékok gyűjtéséről és részt is vesztek ebben az akcióban. A gyapjúhulladékok rendkívüli gyűjtésével nagy verseny van kapcsolatban, melynek díjai 1 millió koronát tesznek ki. 1.000.— korona jutalmat kap minden járás legjobb üzeme, iskolája és községe. A versenyfeltételek szerint személyenként legalább 20 kg gyapjú és félgyapjúrongyot kell átadni. Ezenkívül összállami méretben további jutalmakat Is állapítottak meg, éspedig; Az első üzem, az első iskola, az első község mindegyike 50.000.— Kés jutalmat kap, a második üzem, a második iskola, a második község mindegyike 30.000.— Kés jutalmat kap, a harmadik üzem, a harmadik iskola, a harmadik község mindegyike 20.000.— Kés jutalmat kap. A gyapjú- és félgyapjúrongyok gyűjtése január 15-től március 15-ig tart, a jutalmakat legkésőbb ez év április 15-ig fizetik ki. E jutalmakon kívül az egyesek és a testületek 5.— Kés is kapnak 1 kg gyapjú — és félgyapjúrongyért. 1 kg egyéb, az nemgyapjú rongyért 1.50 Kős-t fizetnek. Pionírok! Ebben az akcióban is munkálkodjatok a pionír névhez méltóan! Textilliparunknak 1952 első negyedében 1 millió kg gyapjú — és félgyapjúhulladékra van szüksége, hogy ezen a téren is függetlenítsük magunkat a nyugattól. A dunaszorctahelyi gyerkotthon jelszava: „Mi, kicsinyek békét akarunk I“ e Pionír Már gyakran végegztünk mindenféle nyersannyaggyüjtést, mind az iskolában, mind az úttörőknél. Tudtam, hogy ez kötelességünk, tehát megtettem a kötelességemet. Most azonban végighallgattam a rádióban egy előadást és az újságok is gyakrabban Írnak arról, hogy mennyire fontos az ilyen gyűjtés, tehát máskép tekintek a dolgokra. Örömmel fogom szüléimét, iskolatársaimat és ismerőseimet meggyőzni a dolgok fontosságáról. Most, hogy tudom, mennyi nyersanyagot takarítunk meg a gyűjtéssel és mennyivel kevésbbé függök leszünk általa a kapitalista államoktól, még szívesebben és nagyobb lendülettel adom magam a gyűjtésre. Egy vagon ócskavasból pl. 300 m vasúti sínt készítenek, 100 kg csontból 15 kg enyvet, 20 kg szapant, 10 kg műtrágyát és 40 kg takarmányt nyerhetünk. A papírgyűjtéssel pedig szeretett erdőinket védjük, ahová oly szívesen járunk mi, gyerekek, kirándulni. Magam is ültettem már fát, tehát még jobban becsülöm az erdőt, 100 kg régi újságpapírból 95 kg új papírt nyerünk. Mennyi szép új könyvet lehet majd olvasni! Feltettem magamban, hogy ott, ahol látni fogok ízléstelen vasból vagy rézből való dísztárgyakat, meggyőzöm az embereket, hogy a „Sber”-en keresztül küldjék el a kohóba, hogy nehéziparunkkal építhessük a szebb és jobb jövőt: a szocializmust! Lengyel Rudo, ХП1. alsó középiskola, Bratislava Jelentés a Lenin és Sztálin életét tanulmányozó kör munkásságáról A bratislavai pionírpalota egyik legaktívabb köre a Lenin és Sztálin elvtársak életét tanulmányozó kör. Ez a kör mindjárt alapítása után kezdett dolgozni. A pionírok először is tervet készítettek az egész munkáról. A munkát Lenin elvtárs életének tanulmányozásával kezdték. Egyebek közt olvassák Konov Elbeszélések Leninről című müvet. De nemcsak életrajzokat tanulmányoznak, hanem levelezést folytatnak szovjet pionírokkal is, hogy tapasztalatokat nyerhessenek tőlük, amelyek segítségével könnyebben és szebben dolgozhatnak. A kör pionírjai a legközelebbi időben átnézeti térképet kezdenek készíteni azokról a helyekről, ahol Lenin elvtárs forradalmi tevékenységében munkálkodott. A pionírok őszinte szeretettel látogatják körüket. Erről tanúskodik az a tény is, hogy a körben való részvétel száz-százalékos. Egyetlen pionírnak sincs igazolatlan távolmaradása ebből a körből. A kör pionírjai jól tudatosítják magjukban, hogy minden pionírnak, a szocializmus minden öntudatos építőjének kötelessége megismerni Lenin és Sztálin elvtársak életét és az ö példájuk szerint igazodni. Vegyenek példát a pionírpalota összes pionírjai ! körtől munkájukban! Rival Péter, az 1 sz. kör tudósítója. A gyermekek nyomorúsága Tito Jugoszláviában A „Pod zasztavo internacionalizmn", a jugoszláv politikai emigránsok lapja híreket közöl я Tito fasiszta rendszerében sínylődő gyermekek szörnyű életéről. Az Imperializmus szolgálatéba szegődött Títo-banda nemcsak a szabadságszerető jugoszláv dolgozóknak hanem gyermekeiknek Is ádáz ellensége. A legsötétebb gyarmati elnyomást idézi fel ez az állapot, amely ellen egyre nagyobb elszántsággal harcolnak a jugoszláv hazafiak s köztük a békeharcos jugoszláv asszonyok. A fasiszta Tlto-rendszer fizikai és erkölcsi értelemben egyaránt tönkreteszi a jugoszláv dolgozók gyermekeit. A nagy nyomor, az éhség, az általános gazdasági züllött ség és anarchia különösen érezteti hatását a gyermekekre. Jugoszlávia falvaiban és városaiban nagyon sok gyerek járkál lerongyolódva, éhesen, Nagyobbrészt azoknak az áldozatoknak a kisfiái vagy leányai, akiket Tito és fasiszta rendszere bebörtönzött. Ezeket a gyermekeket Ti tóék hajléktalanná tették. A gyermekek, hogy puszta életüket fenntartsák, koldulnak és lopnak. A ti tóisták bírósági tárgyalásokom Ítélik el őket és nem egy esetben IS—16 évnél Is fiatalabb gyermekeket küldenek az ügynevezett javító táborokba éz rabmunkára. Azoknak a szülőknek a gyermekeit, akiket ők maguk semmisítettek meg, vagy bebörtönöztek és azokét is, akik még a felszabadító harcok folyamán estek el, „gondoskodásra" adják ki а városi burzsoáziának és a faluéi kulákoknak Ezeket a gyermekeket a legembertelenebb módon kizsákmányolják. Ma Jugoszláviában több mint 453 ezer gyermek végez nehéz fizikai munkát a városi és falusi burzsoázia szolgálatában. Csak a mosztárl kerületben több mint kétezeregyszáz 14 éven aluli gyermek dolgozik. Az ország sok részén, de különösen Macedóniában és Boszniában ragályos betegségek pusztítanak a gyermekek között. Szásával halnak meg. Egyedül a samad-1 járásban több mint 3000 gyermek trachomáé. Ennek a rettenetes betegségnek következtében as utolsó két és fél—három évben többezer gyermek megvakult. A gyermekhalandóság állandóan növekedik. Az újszülöttek egynegyede születése után pár hónap múlva meghal. A gataeskl járásban az újszülöttek 26 százaléka halt meg a mait év első hat hónapjában. Az úgynevezett „otthonok", amelyekről egyébként a fasiszta „Borba:: c. lap Is elismeri, hogy Inkább büntetőintézetek, mint otthonok — valóságos büntetőtáborok, amelyekben a titóisták a legbrutálisabb eszközökkel akarják kinevelni a gyermekekből politikájuk vak végrehajtóit. Ezekben az „otthonokban" a hivatalosan bevezetett büntetések: naponta egyszeri, vagry többszöri élelem-megvonás, további „nevelőeszközök“: — ütlegelés, bezárás, kopaszra nyírás lányoknál és fiúknál egyaránt. Majdnem mindennapi jelenséggé válik, hogy kiskorúak betöréseket követnek el. A 16 évei Bed ja Bice egymaga 26 zeebtolvajláat követett el ée mintegy 120 ezer dinárt lopott. Hogy a titóista rendszer hogyan „gondoskodik" a gyermekekről, ez abból is kitűnik, hogy' Szerbiában többtízezer árva gyermek közül csak 1600-ról gondoskodnak. De ezeknek az ellátása Is nagyon rossz. Míg a titóista funkcionáriusok gyermekei jól élnek, elsőrangú óvodákban és bölcsődékben vannak, addig a rmmkáscsaládok gyermekeiről semmiféle gondoskodás nem történik. 13
