Dolgozó Nő, 1952 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1952-01-01 / 1. szám

A Szovjetunió külpolitikáját nem lehet elválasztani bel­politikájától, mely a békés építésre és népünk jólétének to­vábbi emelésére irányul. A Szovjetunió óriási kiterjedésű építkezéseket valósít meg' — gigászi csatornákat és vízi­­erőmüveket. A legutóbbi napokban sikeresen befejeztük a Volga—Dom­­osatorna építését, mely egyetlen vízi közlekedési rendszerbe egyesítette a Szovjetunió európai részének valamennyi ten­gerét. A cimljanezki vízierórnü villamosenergiája lehetővé teszi mezőgazdaságunk és iparunk további fejlődését. Közeledik a nap, midőn a Volga és a Dnyeper hatalmas villamos erőmüveinek energiája elindult és Közép-Ázsia és a Káspitó kiégett sivatagjai termékeny kertekké és mezőkké változnak át. A szovjetnők minden erejüket a békés építömunkának szentelik, mert tudják, hogy munkájuk a Szovjetunió meg­szilárdításához vezet és ezáltal a nemzetek közti béke meg­szilárdításához és megóvásához is., A szovjetnők lángoló szeretettel támogatják a Szovjetunió békeszeretö kül- és belpolitikáját, melynek élén a legkövet­kezetesebb, lánglelkü békeharcos, J ősz if Visszarionovics Sztálin áll. A szovjetnők nevében biztosítom Önöket, hogy megtesz­nek mindent, ami erejükben áll, hogy megvalósítsák .a béke védelmét a nemzetek között. Részlet Anezska Hodin»vá-Spurná képviselőnő, a Csehszlovákiai Nöszövetség elnökének, a csehszlovák küldöttség vezetőjének beszédéből. A bonni keretszerződés és az európai Védelmi Közösség­ről szóló szerződés aláírása Párizsban május 25.én és 26-án erélyes ellenvetés hangját váltotta ki országunkban. Még élénk emlékezetünkben van az 1938. esztendőnek az a végzetes napja, midőn Münchenben összegyülekeztek azoknak az országoknak a képviselői, melyeik ma a bonni és párizsi szerződést aláírják, hogy biztosítsák Hitlert, hogy nem fogják gátolni tervei megvalósításában. A Hitlerrel való megegyezésért feláldozták országunk függetlenségét. Akkor, 1938 szeptemberében, Európa sok polgára megköny­­nyebülve lélekzett fel, mert azt hitték, hogy Csehszlovákia feláldozása árán Hitler megnyugszik és hogy a békét hosz­­szú évekre megőrizték. De csakhamar megyözödtek arról, hogy Hitler, ez az éhes farkas, egy konccal nem éri be. Csehszlovákia után a további országok egész sora követke­zett, amelyeknek lakosai azután saját testükön érezték meg a müncheni egyezmény következményeit. A meggyilkol­tak, az árvák és özvegyek milliói, városok romjai, felégetett falvak és rombadöntött otthonok, ezek a következményei annak az útnak, melyre a müncheni egyezmény vezette az emberiséget. Akkor első ízben ismertük meg ezt a szö­vetkező társaságot, mely álszent szemforgatással szóno­kolt a védekezésről, de amely egész tevékenységét új ösz­­szeütközésekre és támadásokra irányította, békében élő és békeszeretö nemzetek ellen. Tegnap Hitler — ma Kidgway vezényli a seregeket, me­lyek a legborzasztóbb eszközökkel hintik szét a halált, hogy biztosítsák a háború értelmi szerzőinek uralmát és profitjait. Nem változtak meg terveik, melyeket a világ meghódítására, egész nemzetek leigázására és kiirtására szőttek, hogy elérhessék céljaikat. De Európa népe nem azonos az 1938-as néppel. Tanult az első és második világháború szörnyű tapasztalataiból és viharos kifejezést ad ellenszegülésének az új háborús vérontás minden előkészülete ellen. A keretszerződés és az Európai Védelmi Közösségről szóló szerződés aláírása fo­kozott ellenállásra serkentette Európa polgárainak millióit. A nyug-ati hatalmak ezekkel az aláírásokkal gyalázatosán megszegték a potsdami szerződési, mely kötelességükké tette a Németországgal való szabályszerű békeszerződés elő­készítését. Az ilyen békeszerződés alapján sikeresen meg lehetne valósítani Németország lefegyverzését és nácit! állí­tását és a német nemzet, mint egységes egész, beléphetne a békeszerető európai nemzetek sorába. A mi köztársaságunk egész nyugati és részben északi határa szomszédos Németországgal. Hosszú évszázadokoa keresztül ez a határ a nyugtalanság' és a félelem kútfője volt nemzetünk számára. Innét zúdult országunkra a há­ború, melyet a feudális vag-y kapitalista Németország kép­viselői idéztek elő, de különösen az utolsó időben a wil­­helmi Németország és azután az erőszak legállatiasabb formái idéztek elő, melyekkel a hitleri fasizmus brutálisan legázolta országunkat. A kettéosztott Németország állandó veszedelme marad Európa békéjének, mert az amerikai imperialisták Nyugat- Németországban feifegyverzip és új háborúra készítik elő az egykori hitlercsordát. A mi hazánk ezért fogadta olyan forró szeretettel a szovjet javaslatot a Németországgal való békeszerződés megkötése érdekében és a gondolatot, hogy meg kell teremteni az egységes, békeszerető, demokratikus Németországot, mely hatalmasan megerősítené a világ bé­­ketáborát és amelyben egyszersmindenkorra le lehetne szá­molni a hitlerrezsim csőké vényeivel. A keretszerződés a háborús veszély kiélesedését jelenti, mert értelmi szerzői feltételezik, hogy ennek alapján visszaélhetnek a német néppel a békés nemzetek ellen. De a német nép — két vi­lágháború tapasztalatain okulva — béke, boldogság ез al­kotó munka után vágyódik és lázongó ellenállást tanú­sít a keretszerződés ellen, amit az utolsó nyugatnémetor­szági események'vis igazolnak. A mélységes szolidaritás ér­zetével kísérjük a nyugatnémetországi nép becsületes küz­delmét, amely olyan fontos tényezője az európai béke meg­őrzésének. A mi országunk sok nyomort és szenvedést élt át, me. lyeket az első és második világháború vont maga után. Kü­lönösen a második világháború, melyet a náci megszállás kí­sért, rontotta meg mindegyikünk életét, mert alig van nálunk család, mely ebben az időben nem szenvedett vol­na valamilyen veszteséget. Hogyan kívánhatnánk mi új háborút, mikor még szemünk előtt lebeg a mi Lidieénk és más, a hitlenszoldateszka által felégetett és kigyil­kolt községek képe ? Hogyan adhatnánk hitelt az ame­rikai propaganda hazugságainak, mintha szükség volna Európa közös védelmére, mikor még szemünk előtt le­beg a mi Prágánknak amerikai repülőgépek áltaí tör­tént bombázása 1945-ben? Hogyne éreznénk forró rokon­­szenvet a koreai nép harcával és hogyne éreznénk gyű­löletet azok ellen, akik áflatiasan gyilkolják a koreai gyer­mekeket, mikor még emlékezetünkben vannak a gázkam­rákban meggyilkoltak, halálra kínzott és elhurcolt gyér. mekeink ezrei, akiknek visszaadását sok esetben még ma is megtagadják Nyugat-Németország megszálló hatóságai a kétségbeesett szülőknek ? Mindezért a mi asszonyaink és a mi egész népünk elveti magától az új világháborúra való előkészületeket, mind­ezért valamennyi európai nemzet dolgozó népének olda­lán élesen tiltakozik Adenauer keretszerződése és min­den más háborús szerződés ellen, melyek háborús össze­ütközést akarnak lehetővé tenni. Ezért baráti kezet nyújtunk minden német, harcolónak, mindenkinek, akik Franciaországban, Olaszországban, Ang­liában és a többi európai országban harcolnak a keret­szerződés ellen és ellenállásuknak a háborús politika ellen hatalmas tüntetésekkel adtak kifejezést Ridgway. pestis, generális országukba való érkezése alkalmával. A leg­élesebb rendőri rendszabályok, a becsületes békeharcosok 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom