Newyorki Figyelő, 1996 (21. évfolyam, 2-8. szám)

1996-08-12 / 7. szám

1996. augusztus 12. NEWYORKI FIGYELŐ 7 DR SÁNDOR LÁSZLÓ (BÉCS): "A VÁLASZ" (DIE ANTWORT) (avagy: Magyarázom a bizonyítványom...) Waldheim, a dicsőmúltú oszt­rák államelnök atyja, a szlovák Vacla­­vekről nevét a dallamos német Waldheim-re(Erdőlak) osztrákosította. NAGY ÜNNEP Ezév májusában, az osztrák Volkspartei rendezésében, politikai előkelőségek jelenlétében, a parlament dísztermében., példa nélkül álló ünnepség keretében ünnepelték Waldheim volt államelnök Die Antwort (A válasz) című könyvének megjelenését. A gyenge minőségű, 300 oldalra terjedő mű ára 295 Schilling, nem más, mint sok év után "a bizonyítvány kimagyarázása." Diákko­romban én is így próbáltam megboldogult Apámnak rossz osztály­­zatimat "megmagyarázni." A VILÁG ZSIDÓSÁGA ÜLDÖZI VACLAVEKOT Ő nem bűnös, nem hibás, nincs miért szégyenkeznie. Hibás a nagyhatalmú amerikai "Zsidó lobby". " Összeesküdtek ellenem, - írja könyvében, ellenségeim lettek, holott 1971-től, ENSZ-főtitkári kinevezésem óta, tíz éven át, minden módomban állt eszközzel támogattam a zsidók ügyét." Többek között kimutatta foga fehérjét az arab országokban tett látogatásai alkalmával, amikor megkérték, vegye le cipőjét a moszkba való belépésekor, - amit megtett, de Izraelben nem volt hajlandó hasonló alkalommal, fejét befedni... VACLAVEK TRAGÉDIÁJA Feledékenység,emberi gyenge­ség, hanyagság folytán felejtette ki ön­életrajzából a náci háborúban eltöltött legfontosabb két évének történetét, mármint azt, hogy a leghírhedtebb, osztrák származású Löhr tábornok összekötő tisztje, - állítólag csak "tolmácsa" volt. Még az sem derült ki, milyen nyelven "tolmácsolt"? Ezt a hírhedt gyilkos tábor­nokot elsőnek akasztották fel háború után a jugoszlávok. A Löhr-hadtest nem harcoló alakulat volt. Főleg partizánokat, ellenállókat, nem utolsó sorban zsidókat gyilkoltak. A VÁ­­LASZ-ban erről nem történik említés. TÉVEDÉSEK SOROZATA Véleményem szrint a nagy tör-, ténelmi hibát az amerikai hatóságok követték el. Naivitások sorozatában próbálják szépíteni, miért is adták beleegyezésüket ENSZ-főtitkári kinevezéséhez. Miért nem vizsgálták a múltját egy 1918-ban született osztrák, háborút viselt tisztnek? MEGINDUL A LAVINA Valójában Waldheim nem volt kevésbé náci, mint sokezer osztrák a német hadseregben. Még háborús bű­nösnek sem mondható, erre bizonyiték nem merült fel. Nemzetközi törté­nészekből állt bizottságnak is ugyanez volt az Ítélete. EREDMÉNY Háború után olyan méretű antiszemita hullámra, mint amilyent ez az ügy kiváltott, még nem került sor. Bécsben ilyen hangosan még nem zsidóztak. azt kérdezték, hogy szólhat bele a világ zsidósága, kit is válasszon elnökül egy hét milliós nép. Hatalmas plakátok jelentek meg: "jetzt erst Recht" (most aztán igazán). A nagy zsi­dóellenes tömegek könnyen hajlottak a múlt légköre felé.Igy, főleg ezért lett 54 százalékkal Waldheim államelnök. Az amerikai hatóságok, azonkívül, hogy "Watchlist"-re tették, - semmit sem értek el. HAZUGSÁGOK HULLÁMAI Waldheim 1938-tól az SA lovaregyletének volt tagja. Ezt is tagadta, de előkerült aláírt belépési nyilatkozata. - Nem emlékszem, hogy ilyent aláírtam volna, talán Apám írta alá? - A szocialisták a parlament ülésén: "Nem Waldheim volt a náci, hanem a lova!" Bécs utcáján falovat ál­lítottak fel az ellenállók, amivel csak a tüzet szították és Waldheim malmára hajtották a vizet. ÁRTATLAN VAGYOK! "Löhr tábornok hadtestjének gyilkos­ságairól most hallok először, semmi közöm hozzá. Csak kötelességemet teljesítettem." Waldheim ennél a hadtestnél szolgált még 1944 tavaszán. Ennek az évnek májusában a görögországi Tessalonikiben állomásoztak, amikor 50 ezer görög zsidót onnan vagoníroztak és deportáltak Auschwitzba, Waldheim a törzstiszti asztalnál étkezett, állandóan tiszttársaival együtt látta el szolgálatát - és még csak hallani sem hallott a deportálásról!?! Az 50 ezres tömeg, öreg, beteg felnőttek és gyermekek deportálása vájjon mennyi időt vehetett igénybe? De a gyáva válasz "Erre nem emlékszem!" FINÁLÉ Sajtóértekezlet az elnöki palotában. TV-felvonulás. 17 ország közvetíti Ausztria szégyenét, az osztrák elnök bemutatkozását. Külföldi újságírók százai Bécsben, szenzáció a világsajtóban. Hosszan­tartó igazoltatások, átvilágítások után beengedik a tömeget, amelynek nyomása alatt az első sorba kerülök. Mellettem egy 40 év körüli külföldi kolléga foglal helyet. Nem várja meg a kérdések sorrendjét. Feláll és hangosan, angolul ezt mondja: "Elnök Úr, az én újságom, a Washington Post azt írja, maga hazug." Meghűlt bennem a vér, elállt a lélegzetem. Nehéz elképzelni, hogy ilyen kérdést egy megválasztott államelnöknek fel lehet tenni. Waldheim elvörösödött, majd elkékült. Idegesen kopogtat tollá­val az előtte levő papíron, majd elhaló hangon csak ennyit mond: "That's a private case. The next one, please..." (Kérem a következőt...) iboeosoocxsoooeooooooöOBOoooapoooooooooooo BENEDEK ISTVÁN GÁBOR: A NÉGY PERZSASZÖNYEG (Folytatás a 4. oldalról) Ide vezényelték anyámat őszi nagytakarításra. Egy deportált, egy végtelenül lerongyolódott, ápolatlan zsidó asszony Magyarországról. A cselédek cselédje. A szolgák szolgája. Hogy jól beszél németül? Hát istenem, mindenki beszél németül. Különben is, itt csak értenie kell, itt nincs visszabeszéd. És akkor mégis történt valami. Anyám azt az uta­sítást kapta, hogy a négy szőnyeget tisztítsa ki bő, ecetes vízzel, s erősen kefélje végig valamennyit. Ő lehajolt, megsimogatta a felületüket, alul meg­nézte a csomózást, és azt mondta:- Asszonyom, engedelmével, csak langyos szap­panos vizet használok. Az ecet kimarja a színüket; kár volna értük. Ezek az ikerszőnyegek ugyanis ani­­linfestésű tebriziek, az ott anatóliai, s ez a gyönyörű futó pedig beludzsisztán. Seidl asszonynak elkerekedett a szeme. Honnan ért maga a szőnyegekhez? Igen? Szóval magának is voltak otthon szőnyegei? Kicsoda tulajdonképpen a maga férje? Anyám megérezte a pillanat nagyszerűségét. Apám ugyanis a tótkomlósi Pipis-malmok cégvezetője volt. S a kiváló sikértartalmú magyar lisztből bőven ju­tott a bécsi Anker cégnek is. Selymes kenyérliszt; így nevezték az osztrák pékek a magyar szállítmá­nyokat. Kérem, a férjem Althaus úrral állt kapcso­latban az Anker irodában. Seidlné bólintott. Mi is Anker-lisztet használunk, mondta. Egy hét múlva a lágerführer odaszólt anyámnak:- Vasárnap a pékék várják magát. A két gyerek­kel. Adok kísérőt. Valóban vártak minket. Kakaóval, vajjal, felvágot­tal. Néhány pillanatra Seidl úr is bejött a konyhába.- Althaus úr üdvözli magukat, mondta. És hoz­zátette: - Frau Benedek. El tudják képzelni, mit jelentett ott és akkor ez a Frau Benedek? És az, hogy mielőtt távoztunk, a pékné egy zsákot telegyömöszölt meleg ruhákkal? Én az egyik fiuk kinőtt cipőjét és bundácskáját kap­tam sok más egyéb mellett. S egy színes, festett por­celánkutyát. Nemsokára elvittek bennünket a Hannover mel­letti Bergen-Belsenbe. A pokolban töltött hat hónap­ról most ne essék szó; csak Róla emlékezzünk meg, aki áldássá nemesíti az átkot. Az Örökkévalóról. Hazatértünk. S amint egy kicsit összeszedtük ma­gunkat, anyám szeretetteli levelet írt Gerasdorlba. Frau Seidl és Herr Seidl, élünk, köszönjük. 1946. augusztus 12-én válasz érkezett. Fekete tin­tával írták. Matthias, legidősebb gyerekük, már soha nem nyitja ki a pékség kapuját. Tizenkilenc évesen ölte meg a Háború. Helmut, akinek a ruháit örö­költem, idősebb bátyjával, Huberttel Bécsben dol­gozik egy nagy kenyérüzemben. Es a levél végén egy szerény, alighanem nagy­­nagy zavarban fogalmazott kérés. Ugyan írjuk már meg nekik részletesen, hogyan bántak ők velünk ott­létünk alatt. Igazolniuk kell a magatartásukat vala­milyen hivatalban. Természetesen azért, amit tettek, adtak, nem várnak semmit, csak hát... Csak hát a világ ilyen. Igaz, nem fűzték a fenti sorokhoz, hogy Bécs szovjet fennhatóság alá került, de erről betűk nélkül is árulkodott egy jókora pecsét a felbontott s durván leragasztott borítékon: Öster­reichische Sensurstelle 2388 S.Z. Közjegyzővel hitelesíttettük az igazolást. És bol­dogan küldtük el. Családi archívumunk 1961-ből még őriz egy le­velet. Beszámoló a Seidl család mindennapjairól. Amikor 1980-ban életemben először (illetve, ha a de­portálást is számítom, másodszor) kijutottam Bécsbe, Fazekas Lajos filmrendező barátomat megkértem: kísérjen el Seidlékhez. Egész délután kerestük az utcát, a házat, kérdezősködtünk, mindhiába. A ne­gyedben felépült lakótelep elnyelte a Stammersdorf­­strasse 382-t. . ©qOOíSOOOOOOOOÖOOÖOOOOOOöOOOOOOOQOOOC

Next

/
Oldalképek
Tartalom