Newyorki Figyelő, 1996 (21. évfolyam, 2-8. szám)
1996-07-15 / 6. szám
It NEWYORKI Em I V# ^ ' —— - - — ■ - -------- ------- ■ - . «___________________ Megjelenik havonta XXI. évf. 6. szám - 1996 július 15. Ara 2 dofiír BIBI, A MUMUS Az amerikai zsidó szervezetek, de maga az amerikai kormány is, Clinton elnökkel az élén, - az izraeli miniszterelnök-választás kapcsán, ismét mínusz elégségesre vizsgáztak.Nem azt kifogásoljuk, hogy a párharcban Peresznek drukkoltak, - ez mindenkinek egyéni joga, hogy melyik oldathoz húz. A hiba ott van, hogy miután a választás eldőlt, a drukkolás alig leplezett berzenkedéssé fajult.Clinton elnök kellő időben észrevette, hogy túlzott egyoldalúsága téves volt, ezt Netanjahu washingtoni látogatása alkalmával igyekezett jóvátenni, - tegyük hozzá, - eléggé sikeresen. Nem állítható ez azonban az amerikai zsidó szervezetekről, - igaz, hogy náluk, saját szempontjaik figyelembevételével több forgott kockán Ebbe a témába érdemes bővebben belebocsájtkozni. Az amerikai politikának természetszerűleg igen kényelmes helyzete volt a mindenáron való béketörekvéseket pártfogolni, mert - ha szabad ezt a kifejezést használnunk - a kibicnek semmi sem drága. Ártatlan emberek, felnőttek és gyermekek elpusztítása ellen nem kellett mást tennie, mint őszintén sajnálkoznia. Nem vonjuk kétségbe, hogy Simon Peresz a mai napig szíve mélyén reméli, hogy a békeakarat a sok áldozat után, végül is győzedelmeskedik, a másik oldal azonban nem hajlandó tovább tűrni a terrort és az Áiiam biztonságát helyezi előbbre a békefolyamatnál. Clinton elnök, a bár kis arányú győzelem láttára, rögtön irányt változtatott és az amerikai nevelésben részesült Netanjahut már tárt karokkal fogadta, hiszen Amerikának Izraellel való kapcsolata nem kisebb mértékben fontos Amerikának, mint Izraelnek. Az amerikai zsidó szervezetek helyzete azonban eltérő. A liberális és a hagyományokhoz ragaszkodó szervezetek között fennálló ellentétek áthidalhatatlanoknak mutatkoznak. Tudjuk a közelmúltból, hogy amikor néhány évvel ezelőtt a visszatérési törvöny körül kiújultak Izraelben a harcok, az amerikai reformzsidóság vezetője odáig ment, hogy megfenyegette az izraeli kormányt: ha kitartanak álláspontjuk mellett, akkor megvonják az anyagi támogatást Izraeltől ! Szerencsére, ma már Izrael ott tart, hogy anyagi fegyverekkel való fenyegetéseknek ellen tud állni. Az amerikai kormány magatartásának az eddigitől egy pontban kell csak eltérnie: tudomásul kell vennie, hogy a terror energikus leküzdése, a terrort nyíltan vagy burkoltan támogató államokkal a kapcsolat megszüntetése, az "occupied territories" mítoszának sutbadobása nélkül nem lesz béke Közel- Keleten. Christopher Warren külügyminiszterünk, - bármilyen kiváló képességű és jóindulatú személyiség - hiába fog végezni még számos ingajáratot, - az üres ígéreteket a sötét tények megcáfolják és engedményekkel nem lehet a békét létrehozni. Az amerikai zsidó szervezeteknek viszont valóban nehéz a helyzete.Peresz miniszterelnöksége alatt jelentősebb szavuk volt az izraeli politikában, mint most lesz, mert Netanjahu kormánya nem fog engedni beleszólást a maga dolgába. Az amerikai zsidóság csak egyet tehet: fogcsikorgatva bár, de minden erejével Izrael mellett kell, hogy álljon a biztonság biztosításában és a békefolyamat eredményes folytatásában és ha a mindnyájunk által áhított béke végre bekövetkezik, akkor majd rátérhet a belső sérelmek orvoslását szolgáló tárgyalásokra.-fedor-Lapunk jelen száma, szerkesztőnk külföldi utjának betudhatóan, két heti késedelemmel jelent meg. Ez természetesen nem szolgálhat előfizetőink kárára, akik évente 12 szám kézhezvételére jogosultak, tehát a további hat számot az előfizetés kereteben meg fogják kapni. UNITED NATIONS EGYESÜLT NEMZETEK ÚJABB ELLENTÉTEK AZ UNO BAN EZÚTTAL A FŐTITKÁRI TISZTSÉG Boutros Boutros-Ghali UNO-főtitkár tisztsége ezév végén lejár. A legutóbbi hetekig még bizonytalanságban hagyta a nemzetközi szervezetet és a közvéleményt, hogy igényt tart-e újraválasztására, úgy, hogy jónéhány név is felmerült a tisztség betöltésére alkalmasnak vélt személyek vonatkozásában. A helyzet június hónap második felében gyökeresen megváltozott, amikor is az Egyesült Államok hivatalosan bejelentette, hogy a főtitkárt nem hajlandó támogatni, ha újraválasztási igénnyel lépne fel. Nyilván ez a diplomáciai lépés indította a főtitkárt, hogy eddigelé bizonytalan álláspontját megváltoztassa és határozottan kijelentse, hogy igényt tart újból való megválasztására. Mondani sem kell, hogy a téma felvillanyozta a nemzetközi diplomáciát, amely eredményes működéséhez szükségesnek tartja ellentétek felszínre kerülését, ami által újabb akta nyitható, újabb aktaszám keletkezik és a diplomatáknak nem kell állástalansági segélyért folyamodni... Minden jó vagy rossz tréfától eltekintve, az Egyesült Államok azért ellenzi Boutros-Ghali újraválasztását, mert személyét akadálynak tartja a nemzetközi szervezetben tervezett jelentős reformok megvalósításában. Nagy mértékben esik latba az amerikai elnökválasztási harc ténye is. A republikánusok régóta nyomás alatt tartják a Clinton-kormányt, igényelve, hogy tegyen lépéseket a főtitkár ellen, akit ugyan kitűnő, de régi divatú diplomatának tartanak, akinek további működése esetén lényeges reform nem várható a szervezetben. FIGYELŐ HUNGARIAN PUBLISHING CO. 136 East 39th Street, New York,N.Y.10016 Prof.August Molnár POB 1084 American Hung. Fund New Brunswick, NJ 00903 Ghali az amerikai lépés hallatára ingadozó magatartását egycsapásra megváltoztatta és kijelentette, hogy indulni kíván a választáson. Meg is indította saját propagandáját és európai körútra indult, hogy a Biztonsági Tanács állandó tagjainak támogatását Amerikával szemben elnyerje. Bár kifejezett támogatást nem kapott, a német, francia és angol hivatalos nyilatkozatok azt mutatják, hogy az amerikai álláspontot nem teljesen osztják, sőt bizonyos mértékben bosszankodnak is miatta. Olyan hangok is vannak, amelyek az ügyet az amerikai választási kampány szerves részének tartják. Ami a reformokat illeti, az Egyesült Államok szükségesnek tartja az UNO szervezetében a költségek jelentős csökkentését és a bürokrácia egyszerűsítését. Németországot befolyásolja, hogy az Egyesült Államok és Japán után ő nyújtja a szervezetnek a legjelentősebb anyagi hozzájárulást és amellett a Biztonsági Tanács állandó tagságára pályázik. Az angolok dicsérik Ghalit, de nyilatkozatuk nem jelent számára feltétel nélküli támogatást. A franciák helytelenítik az amerikai ellenzést. Az UNO berkeiben most azzal a problémával foglalkoznak, milyen módon lehet majd az amerikai vétót hatálytalanítani, ami nem látszik könnyű jogi feladatnak. A választási eljárás menete egyébként a következő: a Biztonsági Tanács ajánlatára a közgyűlés választja meg a főtitkárt. A Biztonsági Tanácsban azonban bármelyik állandó tag vétójogot gyakorolhat. Az Egyesült Államok ezzel a jogával élni is kíván.
