Newyorki Figyelő, 1996 (21. évfolyam, 2-8. szám)
1996-05-31 / 5. szám
1996 május 31. NEWYüRKI FIGYELŐ 7 DR. BERCZELLER IMRE: A ZSIDÓK INDIÁBAN (Befejező rész) A zsidók a nemzetek kovásza, mindenütt, ahol letelepedni engedték őket, csekély számuk ellenére, s azt erősen meghaladva járultak gazdanépük anyagi és szellemi gyarapodásához. így történt Indiában is. Elenyésző számuk ellenére prominens szerepet töltöttek be az indiai kereskedelmi, ipari és szellemi életben. Egy Élijáhu Mózes nevű zsidó Bombay polgármestere volt 1937-38-ban. Az indiai zsidók harmadik csoportja az ún. Keleti, vagy bagdadi bevándorlókból áll. Ok Perzsiából, Irakból, Afganisztánból menekültek 1832 körül Bombayba az iraki pasa zsidóüldözése elől. Ezek az arabul beszélő zsidók, ellentétben a már korábban letelepedett és nagyrészben asszimilálódott zsidóktól, megtartották szokásaikat, nem vegyültek el ügy az indiai életbe, mint amazok. Továbbra is Bagdadot tartották szellemi központjuknak, hasonlóan a később, a nácizmus elől Palesztinába menekült német zsidókhoz, akik továbbra is annak vallották magukat. Ez az elkülönülés súrlódásra vezetett a régi és az újabban bevándoroltak között. Sokan megvagyonosodtak közülük, de a legprominensebb a mai napig is a Sassoon család. Olajpréseléssel, kereskedelemmel, ipari vállalkozással szerezték- vagyonukat. A családnak nagy szerepe volt Bombay iparosításában. A város közülük választott két polgármestert, de sok egyetemi professzor, filmsztár és neves rendező is került ki ebből a rendkívül tehetséges családból. A "bagdadi" és a régebben letelepedett zsidók közötti súrlódás volt többek között az oka annak, hogy a "bagdadi zsidók" külön templomokat építettek maguknak. Az elsőt, a Magen Dávidot, majd amikor ez csakhamar kicsinek bizonyult, a Kneszet Elijahút is a Sassoon család építtette 1884-ben Éliás Sassoon (1792-1864) emlékére. A Sassoon család megalapítója Éliás apja a legendás hírű nábob, Dávid, volt. Kereskedő, iparmágnás, filantrópus, aki a közoktatás, művelődés és általában az indiai közéletben tevékenykedett. Kórházakat, templomokat építtetett, s hatalmas összegeket áldozott emberbaráti célokra. Utódai a mai napig követik példáját. A hálás indiaiak, karöltve a különböző, főleg arab és perzsa országokból származó zsidó közösségekkel 1868-ban márványszobrot emeltek tiszteletére a Sassoon Gépipari Intézet könyvtárában. A Kneszet Élijáhúhoz hozott bennünket Reuben. Ez impozáns, román stílusban épített, jó karban lévő templom. A B'ne Izrael hívei az orthodox rítust követik és ennek megfelelően a nők a férfiaktól elkülönítve, a karcsú oszlopokon nyugvó erkélyen ülnek. A tóraszekrény fölötti hármas színes üvegablak emeli a templom áhítatos méltóságát. A frígyszekrény mellett balra két mesterien faragott karosszék szolgál a rabbi és a hitközség feje számára. Bombayban 10 zsinagóga és egy mikve van. Istentiszteletet péntek este és szombat délelőtt tartanak. Az emberek az irodákból, munkahelyükről jönnek a templomba, ami néha nehézséget okoz, mert nem mindenki tudja otthagyni a munkáját. Az indiai zsidók száma soha sem volt nagy. A háború előtt kb. 20-25000 főt tett ki. Izrael állam megalakulása óta két nagy alijah volt. Az 50-es években ment az első nagy csoport Izraelbe, a második a 60-as évek vége felé. Az izraeli rabbinátus szektáriánus elfogultsággal magának vindikálja a jogot, hogy a nyugati galutban kifejlődött vallási tételek és a halácha alapján határozzák meg, ki a zsidó. Az indiai zsidók sok évszázad, sőt egyesek szerint két évezred óta élnek elkülönítve az európai zsidóság tömegeitől.De ez az elkülönültség, épp úgy, mint az etiópiai zsidóknál, őrizte meg legjobban az ősi zsidó rítus hagyományait. Zsidó voltukat bizonyítja, hogy magukat zsidóknak vallották, hogy nem olvadtak be a hindu és muzulmán tömegekbe, hogy a körülmetélés szertartását, a szombat megünneplését, és hogy mindenek fölött megőrizték a zsidó hitvallás legfőbbjét, a Semá Jiszráélt, amivel mártírok tízezrei mentek az évszázadok sokaságán keresztül vértanú halálukba. Ez és nem a galuti gettók szelleme, kell, hogy meghatározója legyen annak, hogy ki tartozik a globális zsidósághoz. Amikor zsidóságukat a rabbinátus kétségbe vonta, csakúgy, mint később az etiópiai zsidók, ezt mély felháborodással fogadták.. Ezen kívül is a beilleszkedés egy idegen környezetbe, más éghajlat, más társadalmi rendszerbe sokakat arra vitt, hogy visszamenjen Indiába. De ezek a zsidók mélyen vallásosak voltak, s az Izrael melletti érzelmüket keserű tapasztalatuk sem csökkentette. Manapság a cionista érzelem egyre nő.s azt mindenféle módon, különösen az ifjúság körében erősen ápolják. A Kneszet Élijáhú zsinagógától elég hosszú autózás után érkeztünk a B'ne Izrael központjába, amely az angol-indiai építkezésekre emlékeztető terjedelmes épület. Magában foglalja a Rofeh Salom zsinagógát, a rabbi lakást, valamint az "aranykorúak" számára fenntartott, a Joint felügyelete alatt működő Napközi Otthont. Meleg barátsággal fogadott bennünket Élijáhu Jacob, a Joint itteni vezetője. Hosszasan ismertette a B'ne Izrael múltját, a Joint tevékenységét, további terveiket és kérdésemre felsorolta, hogy mire van sürgősen szükségük. Néhány érdekes adat beszámolójából: 1995-ben az indiai zsidók száma kb. 5000 fő volt, amiből Bombayban 2650, Thane-ban 1200, a Kokan falvakban 150 lakik. Külön felsorolás alá vette az iraki zsidókat, akikből kb. 200-an laknak Bombayban. Ez a megkülönböztetés arra utal, hogy az ellentét a "fehér arab” és a "fekete" indiai zsidók között még mindig ott lappang. A Joint 145 arra rászoruló idős egyént támogat a rendelkezésükre álló szűkös pénzből. Az egyre emelkedő élelmiszerárak miatt ez a támogatás életmentő. Egészségügyi téren a Joint fizeti az orvosi viziteket az arra nagyon rászorulóknak, esetenkint laboratóriumi vizsgálatokat is. Állás felderítésére és elhelyezésre hivatásos szociális munkásokat vettek fel 1994-ben. A Napközi Otthonban jelenleg öten tartózkodnak, ahol enni is kapnak, ezen kívül még 16 személyt élelmez a Joint. Nagy gondot fordítanak a zsidó nevelésre, a zsidó öntudat ápolására főleg az ifjúság körében a héber nyelv tanításával,zsidó vallásos és általános gQOOOOOgOOOOQgOOQOOOOQQQQOOpQOOOOOOCOOQC HACKER MARY MARIANNE (Becs): BÉCSI HÍREK (F olytatás) A Sigmund Freud-társaság az operabarátok körével közösen, a központi egyetem dísztermében pódiumbeszélgetést rendezett, amelyen résztvett Dietrich Fischer- Diskau, neves baritonista és dalénekes. A téma Gustav Mahler és Sigmund Freud kapcsolata volt. Mahler utolsó éveiben lelki problémáival Freudhoz fordult. Erre vonatkozó írások kerültek elő. Érdekes viták alakultak ki, sok szakember, köztük loan Holender,az operaház igazgatója is hozzászólt. Az évek során végre felébred az érdeklődés mindkét zsidó titán iránt, akik az évszázad kimagasló egyéniségei voltak. Mindkettő osztrák-zsidó származású volt. Itt kell rátérni a harmadik kimagasló egyéniségre, Herzl Tivadarra, aki Budapesten született, de Bécsben töltötte életét. Eleinte kimondottan asszimiláns volt, de a Dreyfusper után teljesen megváltozott. 100 évvel ezelőtt jelent meg látnoki képességét tanúsító könyve, "Der Judenstaat." A bécsi városházán négynapos szimpózium zajlott le Bécs városa és a B'nai B'rith közös rendezésében. Előadások, pódiumviták szimultán tolmácsolással és különböző keretprogrammok töltötték ki a négy napot. A viták Josef Burg és az új bécsi hercegérsek, amerikai egyetemi tanárok, politikusok és tudósok, európai vezető zsidó egyéniségek részvételével, nagyszámú hallgatóság elő folytak. New Yorkból jelen volt Schneier Arthur főrabbi, aki magas ! osztrák kitüntetésben részesült. A Herzl-szimpózium volt a kezdete az ezeréves Ausztria-ünnepségeknek. * * * Ezév elején a bécsi operaház első ízben adta elő Benjamin Britton "Peter Grimes" című művét. Britten személyes barátja, a hires csellista és karmester, Matislav Rostropovich vezényelt. A címszerepet Bécs új kedvence, Neil Shicott, amerikai zsidó tenorista alakította. Utóbbi mindinkább előtérbe kerül művészi alakításával és gyönyörű hangjával. A másik új név Asher Fisch, német bevándorló szülők Izraelben született fia. Vezető karmester lett a Volksoperben, de vezényel a Staatsoper-ben is. Mindkét helyen legalább 60 estén fog dirigálni a két operaházban, Mozarttól Verdin keresztül Wagnerig, legutóbb Parsifalt vezényelte, osztatlan elismerés mellett. (Vége.) Előfizetek a NEWYORKI FIGYELŐRE Egy éri előfizetés 30 dollár dfát vC<>?>>Sw5yr^o<?<>g<y?o<v?o«^wyy>>Toooooooooooooooooooooooo<xxxxxy>>ooc tudományos és művészeti tárgyú előadás sorozatokkal. Igen erős az érdeklődés zsidó tárgyú könyvek és irodalom után, beleértve a video és computer formákat is. Természetesen mindez pénzbe, sok pénzbe kerül, amiről impozáns tartózkodással nem beszéltek. Állandó rabbijuk nincs. Jelenleg egy fiatal rabbi, Hajim Shafner Bostonból tölti be ezt a tisztséget. Feleségével egy évre jött ide. Ez a lelkes fiatalember igen intenziven vesz részt a közösség munkájában több előadás sorozattal. Nem mindig van sochetjuk, de ha éppen van, akkor körbe kell járnia a városokat, hogy tisztségét elláthassa. Nemrég nyitotta ki üzletét egy kóser mészáros Bombayban. Arra a kérdésre, hogy mire van szükségük, első helyen említették a zsidó nevelés fontosságát. Tanítókra, zsidó nevelőkre van szükségük. Képzett társadalmi munkások, nevelők kellenének, akik vezetni tudják a társadalmi összejöveteleket, rendezvényeket, az Aggok Házát, akik a zsidó szellemi értékeket ápolják és plántálják az emberekbe. A fiatal nemzedéket a magasabb fokú képzettségre való törekvés fűti. Az indiai zsidóságot, mint manapság mindenütt, Izraelt kivéve, az egyre jobban elterjedő vegyesházasságok veszélyeztetik. Ugyanakkor a házasságok nagyrésze, mint az az indiai társadalomban szokásos, a szülők elrendezése alapján történik. Természetesen az új idők szelleme itt is érződik, s Cupid vagy Ámor ismét kezd diadalmaskodni az ősi szokások felett. Hogy ez jó-e. vagy rossz, ki tudja? Végül megkérdeztem, hogy mi a zsidók helyzete a független Indiában, különös tekintettel arra, hogy egészen a közelmúltig nem volt diplomáciai kapcsolata Izraellel. Jacob kijelentette, hogy soha, semmiféle megkülönböztetésben nem volt részük. Megmagyarázta, hogy India, amelynek nincs olaja, energiaszükséglet dolgában erősen függ az arab államoktól. Lakosságának kb. 20 cr-a az iszlám vallást követi. Ez lett volna az oka a diplomáciai elzárkózásnak. Ezzel szemben érdeklődéssel teli iróniával olvastam az indiai lapok tudósításait Izraellel kapcsolatban. Pl. a visszaadott területeken tartott választásokról írva azok zavartalanságát biztosítandó izraeli katonai jelenlétet Jeruzsálemben úgy állították be, az arab sajtóval párhuzamosan, hogy az a lakosság megfélemlítését és a szavazástól való elrettentését célozta. Azzal kapcsolatban, hogy a kormány izraeli agronómusokat hívott meg az indiai mezőgazdaság színvonalának emelésére, az újságok kiemelték, hogy ezen a téren Izrael élenjáró. A sorok között olvasva úgy tűnt nekem, hogy ezt nemcsak indokolásként, hanem mint mentegetődzést is említették, hogy miért kellett éppen izraelieket meghívni ebből a célból. Élvezetes, elgondolkoztató és mélyen megható élményekkel teli látogatásunk után Ruben, Charonunk, visszavezetett bennünket a bombarí Styx életveszélyes forgalmi örvényein keresztül szállodánkba, ahonnan másnap hajnalban Odysszeám hosszú és fáradságos repüléssel fejeződött be. OQOeOQOQSOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOC
