Newyorki Figyelő, 1995 (20. évfolyam, 1-9. szám)

1995-03-29 / 3. szám

!0 NEWYORKI FIGYELŐ 1995 március 29. DR. SÁNDOR LÁSZLÓ: BÉCSI NAPLÓ JEHUDA LÁMDÁN: CIGÁNYROBBANTÁS AUSZTRIÁBAN Felsőőr (Oberwart) kis község az osztrák­magyar határ közelében. Talán 2000 lakosa van. Kifelé, a mezők felé, cigánytelepülés. Közel 300, osztrák állampolgárságú, többsége már itt született Ausztriában. Igen szűkös körülmények között laknak. Etnikus megjelölésük:Romák vagy Sintik. Nem illő és sértésnek számít őket cigá­nyoknak nevezni. Egy hideg, napsütéses, téli vasárnapon a közeli erdők felé sétált négy fiatal roma. Az út közepén egy cementalapzat előtt megálltak és egy vascsőbe lógatott ki zászlón a következő feliratot olvasták: - Cigányok, vissza, ahonnan jöttetek, Indiába. -Furcsán néztek egymásra. Ez volt egyben fiatal életük utolsó pillantása. Amint kihúzni próbálták a rossz viccnek vélt kihívást, már rob­bant is a többküós, erős robbanó anyaggal telített bomba, amely darabokra szakította mindegyikük testét. Felsőőr vidéke Burgenland, valaha a HÉT KÖZSÉG egyik közössége volt,többnyire zsidó lakossággal. Ez az egyetlen hely a környéken,ahol még zsidó nyomok fedezhteők fel. A volt gettót sétaúttá alakították, a hitközség házából múzeu­mot csináltak. Talán a merénylők arra gondoltak, hogy ha már nincs zsidó, robbantsuk a cigányo­kat. Mind a helyi csendőrség, mind a belügy­minisztérium azzal nyugtatta a közönséget,hogy feltételezhető, maguk a cigányok csinálták a rob­bantást! A környék vagy 80 csendőre átkutatta a cigánytelepüléseket, hátha robbanóanyagra talál­nak. Semmit sem találtak.Nyilván kifogást keres­tek.-------1 rwpw ~ ~ ~.............. Napokon belül látványosan részvéttel át­itatott temetést rendeztek. Maga az államelnök és az egész kormány is felvonult. Jótékony célú hangversenyt is rendeztek, amelynek bevétele a hátramaradottaké lesz. Felismerték, hogy ezek az emberek is osztrákok, nem idegenek. Naponta több előadás van a TV-ben a romákról. A Burg­­theater külön műsort adott cigány témájú darab­ban. NYOMRAVEZETÉS Egy millió osztrák Schüling nyomra veze­tési díjat tűztek ki. Nem haladt előre a nyomozás, felemelték három millióra. Legutóbb ezt is fel­emelték 10 millióra !Erre még nem volt példa az osztrák büntető krónikában. TALÁLGATNAK Hátha Németországból ideszívárgott jobb­oldali skinhead-ek, vagy nemzeti szocialista fia­talokról van szó ? Óvatosan kerülik, hogy szó es­sék esetleges osztrák merénylőkről. Nem vetne jó fényt, ha a dicső osztrák náci múltat kezdené a külföldi sajtó feszegetni. Nem régi keletű a sta­tisztikai ív rovatának kitöltése, amit 70 % úgy töltött ki, hogy ha nem muszáj, nem szívesen fog kezet zsidóval... Bécsben és Karintiában is 15 hónappal ez­előtt kezdődtek a levélrobbantások. Exponált baloldali személyiségeknek robbanóanyaggal bé­lelt leveleket küldtek. Dr. Zilk.Bécs polgármeste­rének balkezét (neki köszönhetjük az egyik leg­szebb zsidó múzeumot) összezúzta. A mai napig nincs nyoma a merénylőknek. Nem titok, hogy a bécsi rendőrség nagy százaléka jobboldali, érzel­müket nem is titkolják... NSKUORVW Hungarian Books and Records 217 East 83rd Street, New York,N.Y. 10028 (3rd és 2nd Aveime-k közötti Telefon: (212) 879-8893 - (212) 734-3848 J Kizárólag boltunkban kapható: KLLLER LÁSZLÓ: Küldetésem.10 dollár I NTI ILDIKÓ: A Scudok rohamában. 4 dollár Évente lírnei megjelenő száméiban zsdó érté­keket közvetít és zsidó érdekvédelemért lép fel. Tüdőst a belföldi és a külföldi zsidó események ről. különös tekintettel Izrael híreire, bepillant a zsi­dó Iskolák és szervezetek életébe, neves zsidó személylséoeket szólottát meg. és Információ-d szolgál a gazdasági és kuttixáte élet valamennyi- a zsidó közösségeket Is érintő - kérdéseiről korábbi számaink tartalmából:- Mke használhatók a kárpótlási jegyek?- 1956 és a zsidóság- A nemzetlségl-ügy dokumentumai- A nagy fehér remény - tanulmány az orosz alijáról- Szexualitás és a hagyomány- Ember Mária a Walenberg-mítoszról- Elie Wiesel novelája ön ii fizeuen elő a SZOMBAT-« az OTP IX. kerületi fiók 218-98093/521-00670-7 Budapest Hungary számú számláján, vagy Budapesten a Garay u.48.szám alatti kiadóhivatalban! Az elő­fizetés ára egy évre külföldre 40 US Doüár(Lé­­gipostán érkezik a lap.).Énteklődni lehet dél utánonkint a 00 361 142-6924 telefonszáinon. HERTZ JOSEPH HERMAN (1872-1946) A felvidéki rabbi-tanító fiából az angol világbirodalom főrabbija lett az első vüágháború idején. Öntudatos zsidó volt, aki sokat tett a Bal­four deklaráció ügyében. A modern új idők széf lemével ellentétben az orthodoxiát képviselte. Tudományos és közéleti munkásságával tisztek tét és szeretetet vívott ki magának az angol köz­véleményben. Az Ung megyei Rebiényben született 1872-ben. Apja rabbi és héber költő. Ö volt a ki­sebbik fiú a családban. A nagyobbik, Emmánuel két évvel idősebb. 1884-ben apja elhagyta a szü­lőföldet és családjával Amerikába vándorolt ki. Joseph akkor 12 éves. New Yorkban végezte középiskolai tanul­mányait, majd filozófiát hallgatott az egyetemen. Apja nyomdokain haladt és a Jewish Theological Seminary of America tanulója lett. Ő kapta ott az első oklevelet. Ennek az intézetnek egyik meg­alapítója volt az egri származású Weisz Áhron rabbi, akinek fiából lett később Stephen Wise. Joseph tanítói közé tartozott Kohut Alexander. Ez a nagy tudós írta az Aruch Completum-ot. Tanítványai között volt fia, a híres tanító,Georg és Stephen Wise. Hertz Joseph első rabbiállása 22 éves korá­ban Syracuse-ban, az Adath Israel-hitközségben volt, ahol 4 éven át működött. 18984)an Délafri­­kából érkezett számára meghívás: a johannes­burgi Old Hebrew Congregation rabbija lett. Ezidőben még tagja volt annak a fordító társaság­nak, amely a Bibliát fordította új amerikai formá­ban. Ő készítette Jósua könyvének fordítását. Az amerikai képzettségű rabbi Dél Afriká­ban szabadon hangoztatta elveit, küzdött a kato­likusok, valamint a zsidó elleni rendszabályok ellen és hangoztatta angol-barátságát is. A burok ideiglenesen elfoglalták Johannesburgot és kiűz­ték otthonából. 1900-ban visszajöttek az ango­lok és Hertz isiiét visszakerült állásába. Az ango­lok beválasztották a High Commissioner tanács­adó bizottságába. 1906-1908 években a filozófia professzora lett a transvaali egyetemen. Hertz rabbi gondoskodott a héber tanítás­ról és zsidó öntudatra nevelte a fiatalságot.Bizo­nyára jelentősen segített a délafrikai cionista mozgalom kifejlesztésében. 1912-ben visszatért Amerikába és egy évig az Orach Chaim-newyorki hitközség rabbija volt.1913 nagy változást hozott életébe: híre eljutott a birodalom fővárosába is é sl911-ben a megüresedett főrabbi-állást Joseph Hertz töltötte be. A londoni zsinagógában 1913 április 14-én tartotta bemutatkozó beszédét: Emlékezzetek Mózes Törvényeire - címen. Híres, megnyerő "rédikátorvolt. Ugyanabban az évben kinevezték a lon­doni Jewish College elnökévé. Ez volt akkor a legelőkelőbb rabbiképző Európában, a régi, híres németországi szemináriumok utóda. Neves elődjé­vel, dr. Herman Adlerrel ellentétben aktív szere­pet töltött be az angol és a világ zsidóságának életében. Már a háború idején támadja az/o' jsz­­országi zsidóellenes intézkedéseket: a yellow - ticket-rendszert, amely szerint zsidó asszony csak úgy mehetett egyetemre, ha prostituáltnak vallja magát. Hertz ellenzi a zsidó vallás liberális irányzatát, követeli a tradíciók fenntartását, a Mizrachi-párt tagja. Kikel az. angol zsidók asszimi­lációja ellen. Az első világháború idején jelentette meg kis antológiáját: BOOK OF JEWISH THOUGHTS címen. A kis könyv eredetileg a zsidó katona. : számára készült. A Tóra igazságait, a vallás hu­manizmusát és szentségét tanítja. Óriási példány­számban jelent meg, később különböző kiadások­ban könyvtárakban, zsidó otthonokban találta meg helyét. Elismerőleg írtak a munkáról a ke­resztény egyháak vezetői is. Jelentősek azok a levelek, amelyek a hábo­rú idején a londoni Times-ben jelentek meg, köz­tük nagy fontosságú az a nyilatkozat,amelyet a Balfoui deklaráció idején írt. Ebben támadta a londoni előkelő zsidó társaság két nagyságát: C.C. Montefioret és D. L. Alexandert, azon ál­lításuk miatt, amely szerint az angol zsidóság el­lenzi a cionista politikát. Hertz rámutatott arra, hogy ez a vélemény nem tükrözi az angol zsidó­ság álláspontját és kizárólag a két személy kis társaságának véleménye. A főrabbinak jelentős szerep jutott az angol kormány elhatározásában amikor a külügyminiszter ígéretet tét* a /udu nemzeti otthon felállítására. A háború után, 1921-ben, végiglátogatta a világbirodalom zsidó hitközségeit. Beszédei nagy fontosságúak voltak a zsidó közösségek életében. Utazásáról késbb könyv formájában számolt be: The First Pastoral Tour to the Jewish Commun­ities of the British Overseas Dominions (1924). Visszatérése után újabb feladat vár rá: a Jewish Historical Society elnöke lett 1922-1923 években. Elnöki tisztet töltött be az angol rabbik társaságában és az angol nemzeti bizottságokban is számos feladattal bízták meg. 1925-ben Jeruzsálemben résztvett a Héber Egyetem megnyitó ünnepségén, ahol a vezetőség tagjává választották és vezető tagja lett az egyetem zsidó tanulmányai intézetének is. Az angol mandátum idején kemény kriti­kusa volt az angol kormányzóknak. 1929-30-években jelent meg újabb nagyér­tékű munkája: The Pentateuch and Hatorah cí­­men.Ebben ismertette a középkor nagy zsidó tu­dósai Tóra-magyarázatait és modern keresztény teológusok véleményeit is. Prédikációinak és tanulmányainak össze­gyűjtött kötete 1938-ban látott napvilágot: Sermones, Addresses and Studies címen. A II. világháború éveiben kiadja The Pray­er Book című művét a zsidó nép vígaztalására és bátorítására. Az angol zsidókat bátorította a há­ború szenvedéseinek idején. Mint a zsidóság ke­mény harcosa és tisztelt képviselője halt meg 74 éves korában. Egyéb megjelent korábbi munkái: The Ethical System of James Martinneau(dissertáció), (1894), Bachya The Jewish Thomas Kempis (1898), The Jew in South Africa (1905). MAGYARORSZAGI LEVÉL TÖRVÉNY ELŐTT Az egyesülési és gyülekezési jog korláto­zását indítványozta a kormány az idegenek és faj­gyűlölet elleni keményebb fellépés érdekében. A törvényjavaslat, amelynek egy részét eredetileg Göncz Árpád köztársasági elnök kezdeményezte, három új bűncselekményt kíván a büntető tör­vénybe iktatni, néhány ponton pedig kisebb-na­­gyobb módosítást irányoz elő. A tervezet öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetné azokat,akik olyan társadalmi szervezetet alapítanak, szervez­nek vagy vezetnek,amelynek célja bűncselekmény elkövetésére vagy arra való felhívásra irányul, illetve amelynek tevékenysége ilyen értelemben eleve törvénysértő. Ugyanilyen szankció fenye­getné azoknak a kvázi-társadalmi szervezeteknek vezetőit is, akik a törvényben előirt bejelentés nélkül működtetnek törvénysértő alakulatokat. Alapesetben öt, -csoportos vagy fegyveres elköve­tés esetén azonban nyolc évig terjedő börtönbün­tetés várna azokra is, akik mást neinzeti.faji vagy vallási csoporthoz tartozás vagy vélt tartozás mi­att bántalmaznak, illetőleg erőszakkal vagy fenye­getéssel arra kényszerítenek, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön. A harmadik új tényállás az olyan rendezvények szervezőit fenyegeti öt évig tartó szabadságvesztéssel, amely valamely nemzeti, nép, faji, vallási vagy egyéb csoport el­len gyűlöletre úszít, illetve amely egyáltalán al­kalmas e körben riadalom vagy gyűlölet keltésére. A törvényjavaslat az eddiginél szélesebb körben kívánja kiterjeszteni a közösség elleni izgatás bűn­­cselekményének határát. A bűntettet ugyanis a jövőben nem csak a magyar vagy más nemzet, illetve kisebbségi csoport elleni gyűlöletre úszítás esetén állapíthatnák meg a bíróságok, hanem ak­kor is, ha az elkövető bármi olyat tesz, ami a gyű­lölet vagy riadalom keltésére alkalmas lehet. HALMOS SÁNDOR

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom