Newyorki Figyelő, 1995 (20. évfolyam, 1-9. szám)
1995-02-28 / 2. szám
NEWYORKI FIGVELÓ Tájékoztató XX. évf. 2. szám - 1995 február 28. - Ára 2 dollár UNITED NATIONS EGYEStiU NEMZETEK Jelentős megbeszélésre került sor az Egyesült Nemzetek Szövetségében: Butros Butros Ghali főtitkár teljes órát igénybevevő megbeszélésen fogadta Edgar M.Bronfmant és dr. Israel Singert.a Zsidó Világkongresszus elnökét és főtitkárát. A megbesélés tárgyát többek között, a közelkeleti békefolyamat, az Egyesült Nemzetek 50. évfordulójáról való megemlékezés, valamint a világ politikai irányainak megvitatása képezte. Bronfman felhívta az Egyesült Nemzetek vezetőjének figyelmét a terrorizmus veszélyének egyetemes voltára, amit az újabb támadások igazolnak Buenos Airesben és Tel Avivban. A terrorista támadások különleges célpontja a közelekeleti békefolyamat, amelynek előrehaladását kívánják a terroristák megakadályozni. Ghali főtitkár felhívta látogatói figyelmét az UNO-közgyűlés nyilatkozatára, amely a nemzetközi terrorizmus kiküszöbölését célozza és amelyben a közgyűlés egyhangú álláspontjának adott.kifejezést a terrorizmus elítélése kérdésében. A nyilatkozat felhívta az egyes tagállamokat, hogy határozott intézkedéseket tegyenek a nemzetközi terrorizmus gyors és végleges kiküszöbölése érdekében. Elan Steinberg.a Zsidó Világkongresszus ügyvezető igazgatója megjegyezte,hogy a hivatkozott nyilatkozat nem tette magáévá azt az argentin javaslatot, amely azon dip lomaták diplomáciai immunitását kívánta felfüggeszteni, akik alaposan gyanúsíthatok robbanó anyagoknak a terroristák részére velő csempészésével. Ghali főtitkár meghívta a Zsidó Világkongresszust, hogy legyen segítségére az UNO jövő évi 50. évfordulójának megünneplésében. Az UNO vezetője lelkesen csatlakozott a tervekhez, amelyek „trialogust" készítenek elő a zsidó, mozlim és keresztény közösségek képviselőinek megbeszélésére. A megbeszélésen egyéb tárgyak is szóba kerültek, amelyek jelenleg^bizalmas voltukra tekintettel,még nem kerülhetnek a nyilvánosság elé. A felvetett utolsó kérdésben úgy látjuk, hogy a külföldön élő magyar származásúakat kevesebb jog és több kötelesség illeti, mint az anyaországiakat. Minden erőnkkel segítenünk kell az államot a demokrácia útján való előrehaladásban, de kevesebb jogunk van, mert nem avatkozhatunk be kéretlenül az állam politikai és diplomáciai ügyeibe.Hivatalos felkérés hiányában a fogadatlan prókátori lépések ártalmára vannak az állam nemzetközi tekintélyének. A Magyar Zsidók Világszövetsége a magyar kulturális örökséget jelenleg úgy szolgálja, hogy felállította a magyar nyelvterületről származók emlékmúzeumát az izraeli Safadban, részt vesz dr. Patai Raphael professzor korszakos művének, a magyar zsidóság történetének kiadásában és előkészület alatt áll a történelmi Magyarország zsinagógáinak képes albuma. Mindezek élénken bizonyítják azt a szerepet, amelyet a magyar zsidóság az egyetemes magyar kultúra fejlesztésében és elismerésében játszott. Az említett kulturális határvonal állami alaptényezőként való elismerése nyitja meg a megbékélés és kiengesztelődés útját. Az az érzésünk, hogy a megjelentek többsége elgondolásainkat magáévá tette, ami talán elindíthatja az amerikai magyarságot az összefogás irányában. Az az érzésünk, hogy a megjelntek többsége elgondolásainkat magáévá tette, ami talán elindíthatja az amerikai magyarságot az összefogás és me A Magyar Zsidók Világszövetségét Newmark Gábor igazgatósági elnök és Farkas Ervin dr. ügyvezető alelnök képviselte. — fedor — BÁNLAKI NAGYKÖVET MEGBESZÉLÉSE AZ AMERIKAI MAGYAR SZERVEZETEKKEL Dr. Bánlaki György, Magyarország amerikai nagykövete február 16-ra eszmecserére hívta meg az amerikai magyar közösségek képviselőit. Meghívó levelében kifejezte szándékát, hogy rendszeres időközökben folytasson eszmecserét „közös dolgainkról ” képet kíván alkotni, mi foglalkoztatja az amerikai magyarságod és milyen segítséget tud nyújtani ehhez az óhaza általában és a nagykövetség, illetve ő maga személy szerint; hogyan lehetséges együttműködés Magyarország érdekeinek előmozdításában; végül tájékoztatást kívánt adni a magyar-amerikai kapcsolatok fejleményeiről. A nagykövet bevezető mondanivalóját feszült figyelem kísérte. A hozzászólók szervezetüknek eddiginél nagyobb támogatását és fokozottabb tájékoztatást igényeltek. A magunk részéről a NEWYORKI FIGYELŐ által évek óta hirdetett kerekasztal-konferencia szükségességének kezdeti megvalósulását láttuk az összejövetelben, amiért köszönetünket fejeztük ki a nagykövetnek. Három tárgyat volt alkalmunk röviden felvetni: 1. a demokratikus államrend kérdését, 2. a külföldi magyarság általunk megítélt helyzetét és 3. az anyaországgal való kapcsolat témakörét. A demokratikus államrend megvalósításához azt látjuk szükségesnek, hogy á népnevelés körében az alsóbbfokú iskoláktól kezdve legyen a demokrácia törvényeinek oktatása kötelező tantárgy. Továbbá a demokrácia ellen úszitókat az eddiginél súlyosabb büntetéssel kell sújtani és a szabadságvesztés ideje alatt kötelező tanfolyamra lenne szükséges a bűntetteseket utalni, amelyen ugyancsak a demokrácia törvényeiről és lényegéről nyerjenek oktatást. A külföldi magyarság helyzetét személyes példával igyekeztünk megvilágítani. Bennünket szülőföldünk elüldözött, távozásra kényszerített. Amerika befogadott, az itt születettekkel egyenrangú állampolgárrá tett és mi hűen szolgáljuk,mint jó állampolgárok. Hagyományaink, származásunk Izrael odaadó szeretetét ébresztette fel bennünk. Az őserdő vadjától eltérően, amely utóbbi két ösztön hatása alatt él: a létfenntartásé, amely arra készteti, hogy átharapja a kisebb vad torkát - és a fajfenntartásé amelynek folytán párját keresi, — az embert érzések irányítják, amelyek adott esetben ellentétbe is kerülhetnek egymással, például (inkább mulatságos esetben), ha Amerika, Izrael és Magyarország hadat üzennének egymásnak. Ekkor az egyének el kell döntenie, melyik érzés nála a legerősebb. Ez egyébként ugyanígy fennállhat a belföldi magyar katolikus esetében, ha történetesen a Vatikán elhatározná,hogy 32 svájci gárdistával megszállja Magyarországot. Ekkor mindenkinek önmagában kell eldöntenie, melyik érzés uralkodó benne: a Vatikán főségének vagy a magyar hazaszeretetnek érzete. Az államon belül a polgárok közötti határvonalat a kultúra képezi. Akik a magyar kultúrához tartozónak érzik magukat, képezik a többséget, akik idegen kultúrát vallanak magukénak, de hűen teljesítik állampolgári kötelességeiket,azok a kisebbség,amelynek azonos jogai és kötelességei vannak a többségével. A Magyar Zsidók Világszövetsége célja a magyar-zsidó kultúra, mint az egyetemes magyar kultúra szerves részének megőrzése az utókor számára. Ez biztosítja a külföldre kerülteknek az anyaországgal való szoros kapcsolatát és egyben szolgálja a szörnyű múlt megismétlődését, amikor 600 ezer ártatlan magyar vált tömeggyilkosság áldozatává. FIGYELŐ HUNGARIAN PUBLISHING CO. 136 East 39th Street, New YorkJM.Y. 10016
