Newyorki Figyelő, 1995 (20. évfolyam, 1-9. szám)
1995-01-17 / 1. szám
NEWYORKI FIGVELÖ Tájékoztató XX. évf. 1. szám - 1995 január 17. - Ára 2 dollár UNITED NATIONS EGYESÜLT NEMZETEK A HUSZADIK ÉVFOLYAM Butrosz Gáli, az ENSZ főtitkára jelentést terjesztett a Biztonsági Tanács részére, amelyben a békefenntartási tevékenység nehézségeit elemezte és ezzel kapcsolatban változtatásokat javasolt. — Lehangolónak tartom, — írja a főtitkár, — hogy időm 70 százalékát békefenntartási kérdésekre kell áldoznom. A világon vannak más kihívások is, amelyekre nem figyelünk oda. A békefenntartás rövidtávú feladat, vagy legalábbis annak kellene lennie — mondotta a New York Times tudósítójának. — A környezetvédelem,alultápláltság, a túlnépesedés hosszútávú problémáira kell a hangsúlyt fektetni. — Gáli felkérte a Biztonsági Tanácsot, jelentse ki nyíltan: a békefenntartás és le- , fegyverzés nem azonos fogalmak. Utóbbi katonai akciót is jelenthet. A békefenntartó erőket egyesített parancsnokság alá kell helyezni. Szakértők véleménye szerint az egyes fővárosokból érkezett különböző parancsok okozták a Szomáliái akció sikertelenségét. A világszervezetnek a hidegháború utáni egyik legfőbb feladata Butrosz Gáli szerint, hogy hozzájáruljon az egykori ellenségek, Kelet és Nyugat közötti kiengesztelődéshez, illetve az egyes kormányok és ellenzéki csoportok egymáshoz való közeledéséhez. • — Azelőtt nem lehetett a Szovjetunióban kapcsolatba lépni nem kormányhű szervezetekkel, mert az imperialista intervenciónak minősült. A másik oldalon pedig kommunista intervencióról beszéltek. — A főtitkár továbbá zavartkeltőnek nevezte az amerikai elvárást, hogy az ENSZ legfőbb feladata Washingtont boldoggá tenni. — Azzal egyetértek, hogy az Egyesült Államok legfontosabb tagunk és cselekvőnk, de annak a látszata is ártalmas, hogy az amerikai külügyminisztérium leányvállalata vagyunk - mondotta a főtitkár. Madeleine Albright, az Egyesült Államok ENSZ-hez rendelt nagykövetnője bírálta Butrosz Gáli beadványát. Szerinte helyes, hogy a főtitkár ilyen jellegű, kritikai hangvételű írást terjeszt a Biztonsági Tanács elé,de ebben az esetben túl messzire mer t, több hatalmat akar saját kezében összpontosítani. G.L. — Köszöntjük az Olvasót — A NEWYORKI FIGYELŐ ezzel a számával huszadik évfolyamába lépett. Az évfordulón kötelességünknek érezzük, hogy visszatekintsünk a múltra, megállapítsuk helyzetünket a jelenben és kijelöljük a jövő útját. Lapunk 1975-ben a Magyar Zsidók Világszövetsége akkori vezetőinek kezdeményezésére indult útnak. Feladata volt és maradt kultúrörökségünk ápolása és megőrzése utódaink, a következő nemzedékek számára.Ez a célkitűzés az utóbbi években erőteljesebben domborodott ki. A vezetők egységes álláspontot foglaltak el abban a kérdésben, hogy az örökség fennmaradását szolgáló intézmények és irodalmi művek támogatása képezi a szervezet mindent megelőző feladatát.Ezt az eszmét a NEWYORKI FIGYELŐ lelkesen támogatja és képviseli. Ennek jegyében született a megállapodás a cfati Magyar Emlékmúzeummal, amely emlékeink, értékeink központi letéteményesévé vált. Ezév őszén jelenik meg a Világszövetség támogatása mellett dr. Patai Raphael professzor korszakos műve , amely a magyarországi zsidóság történetét öleli fel. Hosszas előkészületek után végső szakaszába került a történelmi Magyarország zsinagógáinak képes albuma, amely jeles tudósaink, irodalmáraink közreműködésével bizonyítani fogja a zsidóság jelentős szerepét a magyar kultúrában és az ország nemzetközi elismerésében. A vészkorszakot megörökítő intézmények és múzeumok szintén építik kapcsolataikat a Világszövetséggel. Mindezek a gondolatok kifejezésre jutnak a NEWYORKI FIGYELŐ közleményeiben, cikkíróinak írásaiban, az egyetemes magyar kultúra szerves részét képező magyar-zsidó kultúra ápolásában. Ez a célkitűzés azt a további kötelességet rója lapunkra, hogy a fejét állandóan felütő antiszemitizmus ellen a szellem erejével harcoljon és hirdesse a demokrácia elveit, amelyeket sokan figyelmen kívül hagynak. KÖVETKEZŐ SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: Részletes beszámoló a Magyar ENSZ-Mfcszió és a newyorki Főkonzulátus együttes kiállításának ünnepélyes megnyitásáról a budapesti gettó felszabadulásának 50. évfordulóján. * Braham professzorral készített intpijú során a tudós nyilatkozik a zsidók mentéséről a magyar-román határon keresztül, 1944-ben (Tények és valótlanságok) — témakörében. A demokratikus elvek hirdetésében nem elhanyagolható szempont az a tény, hogy — bármennyire is tiltakoznak ez ellen egyesek -a magyar történelemben demokrácia ezideig sohasem valósult meg, mert mindanynyiszor, amikor a nép szabadságvágya kitört, azt idegen erők eltiporták. Ezért hangoztatjuk únos-úntalan, hogy az iskolákban már alacsony foktól kezdve kell a demokrácia törvényeit állandó tantárggyá tenni s a börtönbe utalandó szélsőséges elemeket szabadságvesztésük ideje alatt kötelező tanfolyamon oktatni a demokrácia mibenlétéről. A fentiek a nagyközönség megértését és tevékeny erkölcsi támogatását igénylik. A második évtized küszöbének átlépésekor köszöntjük olvasóinkat és a megértés, megbékélés és együttműködés szellemében reméljük,hogy tovább haladunk a húsz éve taposott úton. FIGYELŐ HUNGARIAN PUBLISHING CO. 136 East 39th Street, New York.N.Y.10016 — fed or -FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA !
