Newyorki Figyelő, 1994 (19. évfolyam, 1-9. szám)
1994-08-10 / 6. szám
10 NEWYORKI FIGYELŐ A HERZL-NAP CFÁTON, A MAGYAR ZSIDÓ EMLÉKMÚZEUMBAN fValauennylcn otthon erezzük magánkat, a múzeum által összegyűjtött emléktárgyak között ,ti j 1994 augusztus 10. A cfáti magyar-zsidó emlékmúzeum Lustig József és Éva vezetésével, a Magyar Zsidó Világtalálkozó keretében, annak egyik kiemelkedő láncszemeként rendezte meg az évenkinti Herzl-napot, június 22-én. Az eseményről részletes tájékoztatást nyújtott dr. Benedek Pál az Új Kelet június 27-i számában. Cikkét az alábbiakban (a szerző hozzájárulásával) közöljük. Mintegy 600főnyi résztvevő — az ország minden részéből és külföldről — volt jelen a cfáti jfgál Álon kultúrház tágas helyiségeiben az idei Herzl-emléknapon — a politikai cionizmus megteremtője halálának 90. évfordulóján — egyben a vészkorszak magyarországi beteljesülésétiek 50. évfordulóján. Jellemző, hogy a résztvevők már órákkal az ünnepség megkezdése előtt a helyszínen voltak és baráti találkozóra került sor — a szó legigazibb értelmében. Az ünnepség a kármieli "Kálánit" kórus fellépésével kezdődött — a többi között Cháná Szenes “Éli, Éli” című versének megzenésített és országszerte népszerű változatát adták elő — , majd Lustig József, a múzeum igazgatója köszöntötte a megjelenteket. Ismertette a múzeum tevékenységének legutóbbi szakaszát, s elmondotta, hogy jelenleg több mint 15 ezer tárgyat őriznek — a múzeum kinőtte az eddigi kereteit és bővítésének terve időszerűvé vált. Arra kérte a megjelenteket, hogy itthon és külföldön is tegyenek meg mindent a múzeum javára, hogy a célkitűzéseket maradéktalanul teljesíthessék. Áháron Méir, a múzeum baráti tanácsának elnöke kegyelettel emlékezett a vészkorszak magyar zsidó áldozataira, s kijelentette, hogy a cfáti múzeum méltó módon örökíti meg az emléküket — törzsünk szellemi értékelnek megőrzése által. Cfát kimagasló jelentőségű város a zsidó nép történetében és kultúrájában, ezért elsőrendű jelentősége van annak, hogy éppen Cfáton, a legendák városában kapott helyet ez a múzeum, amelynek fejlesztését legfontosabb kötelességeink egyikeként jelölte meg. Mose Chánjá, Cfát polgármestere arról beszélt, hogy a város vezetősége nagyra értékeli a múzeum tevékenységét és a jövőben is mindent megtesz a fejlesztése érdekében. Gáti Norman, a Magyar Zsidók Világszövetsége amerikai tagozatának elnöke elismerését fejezte ki a múzeum igazgatóságának és az intézmény mellett működő baráti tanács vezetőinek és tagjainak, majd ígéretet tett arra, hogy szószólója lesz Amerikában annak a célkitűzésnek, amely a cfáti Magyar Zsidó Emlékmúzeum további fejlesztését tűzte ki maga elé. Csenged Imre, a Magyar Zsidó Világszövetség amerikai tagozatának volt elnöke rámutatott arra, hogy a cfáti múzeum szerény keretek között teremtette meg azt a gyűjteményt, amelynek minden darabja közel van a szivünkhöz és bár a kiállítás tárgyi feltételei szerények és nem vetekedhetnek a gazdag múzeumok lehetőségeivel — nagy értéke abban van, hogy otthon érezzük magunkat a falai között és természetes kötelezettségünk az intézmény fejlesztése."’ Egyben bejelentette, hogy két jelentős örökség Rippner Vera és Patton Éva öröksége — a múzeumra száll és lehetővé teszi a fejlesztési tervek végrehajtásának megkezdését. Felszólította a magyar zsidóság tagjait, hogy minden lehetséges eszközzel járuljanak hozzá a múzeum fejlesztéséhez. Egyben köszönetét fejezte ki a Lustig házaspárnak és odaadó munkatársainak, akik minden erejüket és energiájukat a múzeum fejlesztésére fordítják. Dvorszky László, a Magyar Köztársaság tel-avivi nagykövetségének munkatársa — a kulturális kérdésekkel foglalkozó attasé" — kegyeletes szavakkal emlékezett meg a vészkorszak magyarországi áldozatairól, s kijelentette, hogy ami 1944 nyarán történt, az soha többé nem Ismétlődhet meg Magyarországon. Ezután egy zsidó legenda idézésével fejezte ki azt a kötelezettséget, amely egymás megsegftését parancsolja a számunkra. Dr. Vágó Ráfáel, a telavivi egyetem történelmi fakultásának előadó tanára a tudós történész és a történelem-filozófus szempontjai alapján közelítette meg az időszerű magyar zsidó problémák alakulásának utóbbi évtizedeit. Utalt az 1943-ban Szárszón — a Balaton artlán — tartott híres onferenciára, amelyet egészében nem nevezett antiszemita jellegű eseménynek, de rámutatott arra, hogy ott számos antiszemita megnyilatkozásra került sor. Németh László, a híres író például kifejtette, hogy a második világháború után a zsidók bosszújától kell tartani. — Néhány héttel ezelőtt Magyarországon jártam, ahol megvásároltam a Magyar Fórum legutóbbi számát, amelyben egy tanulmány (rója arról értekezett, hogy a zsidók világuralmi törekvése korunk egyik jellemzője. A két megnyilatkozás között több. mint 50 év telt el — mondotta Dr. Vágó Ráfáel, majd elégtétele? hangsúlyozta, hogy a néhány héttel ezelőtti magyarországi választáson a magyar nép minden bizalmát megvonta attól a párttól — Csurka István pártjától — , amely az utóbbi véleményt kifejező tanulmányíró mögött áll, a MIÉP párttól, amely nem került be a magyar parlamentbe. Az előadó hangsúlyozta, hogy az antiszemitizmus jelenségével még sokáig kell számolnunk, de Izráel léte jelenti a biztosítékot a zsidó nép számára az antiszemitizmus különféle megnyilatkozási formáival szemben. Jelen volt a találkozón Dávid Giládi író, újságíró is, a cfáti emlékmúzeum mellett működő baráti társaság volt elnöke is. Az ünnepséget ezúttal is Kedem Vili, Máágs/j kibbuc tagja vezette le. A környékbeli kibbucckból Is sokan Jöttek ela találkozóra, amelynek hivatalos programja előtt é> után mindenki ellátogatod a Jigál Álon kultúrházzsJ szemben lévő múzeumba és megtekintette annak gazdag — egyre gazdagodó — gyűjteményét. A találkozó résztvevői számára bemutattak ec> dokumentum-filmet a ma gyarországi zsidóság néhány kimagasló személyiségéről, akik a kultúra, a közélet illetve a gazdaság > élet terén kimagasló életművet alkottak. Alkalmunk volt beszélgetni Lustig Józseffel, a múzeum Igazgatójával, aki elmondta, hogy az intéz - mény látogatói között na gyon sok nem magyar zsi dó is van, akik érdeklőének törzsünk múltja, illetví e múlt tárgyi emlékei iránt. Igen sok iskola diákja is megfordul a múzeumban és anyagot gyűjtenek ts nulmányaikhoz, illetve scK szakdolgozat megírásához, nyújtanak segítséget. A találkozó résztvevői körében emelkedett hangulat uralkodott és a késő délutáni órákig maradtad együtt. I EMLÉKEZZ ts NEFELEJTS! Évente tízszer megjelenő számaiban zsidó értékeket közvetít és zsidó érdekvédelemért iép fel. Tudósít a belföldi és a külföldi zsidó eseményekről, különös tekintettel Izrael híreire, bepillant a zsidó Iskolák és szervezetek életébe, neves zsidó személyiségeket szólaltat meg, és információval szolgál a gazdasági és kulturális élet valamennyi- a zsidó közösségeket is érintő - kérdéseiről. korábbi számaink tartalmából:- Mire használhatók a kárpótlási jegyek?- 1956 és a zsidóság- A nemzetiségi-ügy dokumentumai- A nagy fehér remény - tanulmány az orosz alijáról- Szexualitás és a hagyomány- Ember Mária a Wallenberg-mítoszról- Elie Wiesel novellája Ön is fizessen elő a SZOMBAT-ra az OTP IX. kerületi fiók 218-98093/521-00670-7 Budapest Hungary számú számláján, vagy Budapesten a Garay u.48.szám alatti kiadóhivatalban! Az előfizetés ára egy évre külföldre 40 US DollárfLégipostán érkezik a lap.).Érdeklődni lehet délutánonkint a 00 361 142-6924 telefonszámon. I üstig József igazgató (jobbról a második) szakértője társaságában a kiállítás egyes tárgyairól ad magyarázatot Gáti Normannak és nejének, valamint szerkesztőnknek.Baloldalon: Lustig Éva. »»tow« NEW GLEN OAKS Nursing Home 260-01 79th Avenue Glen Oaks N.Y. 11004 TEL. 718-343-0770 FAX 718-343-0773 A Strictly Kosher Skilled Nursing Facility with Exceptional Nursing Care In an Atmosphere of Warmth PLEASE CALL FOR APPOINTMENT RABBI BARUCH REINES J VICCEK Magyar-zsidó viccek VICCEK Április közepén jelenik meg Kertész István könyve: Gilli néni tésztája —- avagy elmélkedés zsidó viccekről. Dr. Schweitzer József, a Rabbiképző Intézet igazgatója szerint '[a kötet első felét kitöltő tanulmány] zsidó művelődéstörténeti tekintetben egyedülálló, mert a zsidó vicc széles spektrumát fogja át. Külön értéke Kertész munkájának a magyar-zsidó vicc sajátos elemeinek bemutatása.* A kötet második része pedig az elmúlt 120 év során Magyarországon megjelent viccgyűjteményeket mutatja be 1Ó0 gondosan megválasztott vicc segítségével. Megrendelek___példányt a Gilli néni tésztája című könyvből postaköltséggel együtt példányonként SI 1.00 áron. (New Yorki lakosok 0.80 cent adót kötelesek hozzáadni.) Név Cím zik) A csekket István Kartesz névre kérem kiállítani, és Ó38 West End Avenue #4B, N.Y., N.Y. 10024 dmre küldeni.
