Newyorki Figyelő, 1994 (19. évfolyam, 1-9. szám)

1994-05-31 / 5. szám

1994 május 31. NBwyqKKiFIGYELŐ 11 EERCZELLER IMRE: GORADZSE Három epizód a plusquam perfectum­­ból, a régmúlt időkből: 1944 szeptember, sátoraljaújhelyi hadikórház. Az idő úgy dél körül, a folyosó telve sebesült, félig gyógyult katonával,egy­két muszossal, köztük én is, ápolószemély­zettel, lézengőkkel. Hirtelen éktelen kiabá­lás, káromkodás törte szét a csendes zsi­­bongást. — az istenit ezeknek a k...magya­roknak...— és így és úgy..—Vissza a front­ra? ...majd megyek Titóhoz...de nem a frontra, a k...életbe...— Kerestem a hang gazdáját. Ott dühöngött el mellettem.Nem magas termetű, vékony, inasfejű gyerek volt, olyan magam korabeli, 22-24 éves. Az egyetlen rendkívüli ezen az eszeveszett őrültön a tüzes parázsként szikrázó fekete golyó szeme volt. Mint amikor a moziban a filmszallag géphibából hirtelen megáll, nem elszakad, csak megáll, úgy dermedt meg mindenki a folyósón. Vártuk, hogy az őrség pillanatok alatt ott teremjen és lefogja. De nem tör­tént semmi. Nem szaladt össze az őrség, nem fogták le, nem dugták fogdába ezt a szerb fenegyereket. A szerbekből is állítottak fel munka­szolgálatos századokat. Ott is megpróbálta a „keret®, mint a zsidókkal és a románok­kal, hogy megmutassa, mi az igazi magyar virtus. Mikor azonban ennek az lett a vége, hogy egy-egy ilyen magyar vitézt vagy le­szúrtak, vagy félholtra vertek, akkor egy­szerre kezes bárányokká szelídültek a hő­sök. Egy jóbarátom és volt bajtársam me­sélte el a következő esetet: ami vele történt meg, valamikor 1943-ban. Szabadságról ment vissza vonaton a századjához. Utána felszállt két szerb fiú katonaruhában.fegy­­ver nélkül. Beszélgettek, nevetgéltek egy­más között szerbül. Egyszerre belépőt pus­kás honvéd. Ők is leülnek. Barátomon ak­kor már civilruha volt, de katonasapkát és a bal karján sárga szallagot viselt. Ez volt az „egyenruhánk ', zsidó munkaszolgálato­soknak. Pár perc múlva az egyik vitéz el­kezd szaglászni. — Te komám, zsidó szagot érzek. — A többi hadfinak is megtetszett a játék és azok is kezdtek „szimatolózni. "Ba­rátom jobbnak látta mihamarabb eltűnni innen. Felállt, hogy kimenjen. —Nem mégy te sehova — szólt rá az egyik szerb és visz­­szarántotta a padra. De ekkor már mind a kettőnek ott csillogott kezében egy jó más­fél arasznyi bicska, úgy néztek farkassze­met az öt fegyveres vitézzel...Hunyadi János kései utódai igen okosan és szó nél­kül kisomfordáltak a kocsiból, otthagyva a büdös zsidót a kutya szerbekkel. A harmadik epizód a Kőbányai úti gyűjtőfogházban zajlott le 1956 február­jában. A szokásos időben volt az ébresztés. Már éppen készülődtem, hogy megyek ki cellámból (másfél év a demokratikus állam­rend ellen gyűlölködésre szító izgatás bűn­tette jutalmául), hogy megkezdjem házi­­munkási teendőmet, mikor egyszerre el­képzelhetetlen zsivajgás, csörömpölés, do­bogás reszkettette meg az igazságszolgálta­tás eme intézményének viharvert falait. A már félig nyitott cellaajtón keresztül csak annyit láttam, hogy az őrök halálsápadt arccal, fegyverrel rohangálnak össze vissza. Az ajtót rámcsapták és a kulcs már csörrent is a zárban. A zajongás a harmadik emelet­ről hangzott. Ott voltak néhány nap óta a szerbek becsukva. Titóból ekkorra már kedvenc öleb lett láncos kutya helyett és a szerb foglyokat összegyűjtötték, hogy majd innen bocsájtják őket szabadon. Miután egy néhány nap eltelt és semmi sem történt, jó szerbjeink megunták a várakozást. Ez volt a nagy ribillió oka. Az őrök, akik eleddig nagy magabiztonsággal mozogtak körülöt­tünk, most félelemtől megkergülve rohan­gáltak fel és alá. A szerbeket másnap kiengedték. Nem lehet általánosítani, és lehet általáno­sítani. Népek, sőt vidékek között is vannak bizonyos jellemző sajátosságok,. A Balkán félszigeten, Albánia, a volt Jugoszlávia, te­rületén élő népek nagyrésze hegyilakó,szen­vedélyes, vagy méginkább vadnak mondha­tó szabadságszeretettel, függetlenségre való törekvéssel, elvakultságig menő ideológiai fanatizmussal. A szerbekről, horvátokról, bosnyákokról, albánokról beszélek, Titóról és a vele tartó partizánokról csak a legna­gyobb csodálattal tudok megemlékezni. De ott voltak Mihajlovics fasiszta szerb bandi­tái, a csetnikek, akik Titó ellen, a horvátok ellen, a németek és a zsidók ellen harcoltak a németek oldalán Titó partizánjai, a szerb csetnikek és a zsidók ellen. Titó partizán hadserege viszont a németek, csetnikek és az usztasák ellen harcolt. A jelszó egy volt mind a három frakciónál: Foglyot nem ej­tünk! Akiket elfogtak, mindhárom fél a legleírhatatlanabb módon halálra kínozta... Ennek egyik módja volt az elevenen való megnyúzás. Mi köze van mindezeknek az ócska történeteknek Goradzséhez ? Minden. A három harcoló fél katonái a fiai vagy unokái azoknak, akik ötven év­vel ezelőtt ugyanezeken a területeken har­coltak egymás ellen. A szerbek ma csetni­­keknek, a horvátok usztasáknak nevezik magukat, s ugyanolyan brutalitással és ke­gyetlenséggel esnek egymásnak, mint előd­jük. A mi újságjaink csak a szerb kegyetlen­ségekről írnak,mert ez a prevalens.De a hor­vátok ugyanúgy bántak a bosnyákokkal és szerbekkel, mint ötven évvel ezelőtt és vice versa. A most folyó bellum omnium contra omnes, mindenki háborúja mindenki ellen két régi konfliktus záróakkordja. Az egyik visszanyúlik a sok évszázados török meg­szállásig, amikor is a szerbek és horvátok egy része felvette a mohamedán hitet, s ez­zel mintegy átállt a törökök oldalára. Egy mohamedán sziget a római és görög katoli­kus tengerben. A szerbek és a horvátok ezt a hihetetlen szigeteit akarják megsemmisí­teni. A másik vérengzés a második világ­háború ottani befejezése, vagy folytatása a csetnikek, az usztasák és a bosnyákok kö­zött. Ez egy fasiszta háború fasiszták közt. Az amerikaiak notóriusan tudatlanok a történelemben, különösen az európai történelemben, nem beszélve olyan parányi területen élő népek történelméről, mint a balkániak. Ami valóban túl sok követel­mény még egy európai számára is. Az euró­paiak, de főleg az angolok jól emlékeznek arra, hogy Titó partizánjai és a csetnikek négy éven keresztül 20 német hadosztályt tartottak lekötve ezen a területen,minden valódi, szisztematikus német alapossággal véghez vitt kegyetlenkedésekkel és hadigé­pezettel szemben. Ezért vonakodnak az európaiak egy olyan kalandba belebocsájtkozni, amihez csak a vietnámi háborút lehetne hasonlítani. Az amerikai politikai hadvezetés a szenilis Reagantól kezdve fél és negyed megoldá­sokkal vitte kudarcba ezt a jobb sorsra ér­demes nemzetet. Ez a harckocsit és repülő­gépet csörtető hadastyán behúzott farokkal iszkolt ki Lebanonból, amint 220 katoná­ját egy rongyos terrorista szervezet lemé­szárolta. Ha nem tudta, hogy honr.ari jor. a támadás, bizalommal fordulhatott volna a jó öreg Samuhoz. Az pontos Cimme, szol­gálhatott volna. Csak a kaszeri áiló repulő- i lot táját kellett volna rájuk szabadítani. A kétbalkezes Bush, aki mindenütt félmunkát végzett, Irakban, a Szudánban és a szerbek ellen, a problémákat a külpolitikában t­­pasztalatlan Clinton ölébe hullajtottá, aki olyan szerencsétlenül választotta ki kül- és hadügyminiszterét, nogy ezzel a világ röhe­­jének tárgya lett. Amerikának ma már csak egyetlen komoly államférfia van: Kissinger, miután Nixon április 23-án meghalt. A bal- és jobu­­oidali liberál-korizervativokon végig fut a hideg ennak olvastáia. Hogy Kissinger nem volt gáncs nélküli lovag, hogy minden kétes morálú politikai trükkre .és lépésre Képes volt, az igaz. De ebben van államférfiúi eré­nye. Egy skrupulussal megáldott férfi, vagy „személy", hogy elkerüljem a nemi megbé­lyegzést, az vonuljon kolostorba vagy zár­dába. A politikában ilyeneknek nincsen helye. Churchill, Roosevelt,(mind a kettő, Teddy és Franki), Talleyrand és Metternich nem illettek volna a Grállovagok társaságá­ba. Csak úgy, mint Nixon és Kissinger, akik megteremtették a békét Vietnamban, áttör­ték a kínai falat s Roosevelt és Truman óta nem látott magasságra emelték Amerika te­kintélyét. Ma már nem lehet megmásítani a szerb hódítást. Határozottan nem olyan határozatlan tűszúrásokkal, mint a két légi­­támadásocska volt. Ezzel csak még jobban kihívták a szerbek dacos ellenállását. Ők, okulva Reagan, Bush és Clinton határozat­lanságán, csak még jobban játszanak vele, mint macska az egérrel. Közben a temet­kezés fölött krokodil könnyeket hullatva áll a világ. Hogy mit kellett volna az ENSZ- nek, az USA-nak, a világnak tenni? Kérem, hagyjon engem békén. Én nem vagyok Isten.-r rf r EMERY BERCZELLER, MJ). Psychiater szakorvos (Board Certified) Queens, Forest Hills Medicare betegeket szívesen lát Tel.: (718) 897-8662 DR. KALKÓ ILDIKÓ a New York Egyetem Fogászati Karának v. tagjai rendel Manhattan-ben 400 East 54th Street New York,N.Y.10022 Tel.:(212)838-78Ö7 Queens-ben 97-52 64th Avenue Forest Hills^.Y.l 1374 Tel.:(718)275-7552 Modern, teljes és jutányos kezelés Dr. Elisabeth BELGYÓGYÁSZ, SZÍVSPECIALISTA Affiliated with Beth Israel Medical Center Clinical Instructor at Mount Sinai School of Medicine SZÍVINFARKTUS megelozes • EKG • cardio In tegram • streu teszting • ultrahangot izmlzsgálat • légzésfunkció« vizsgálat 24 óiéi computere« szívritmuszavar és vérnyomás eOenőrzé« • • cukor • koleszterol • zsíranyagcsere ellenőrzés • speciális diéták és fogyókúrák beállítása • Izületi bántalmak speciális kezelése Amerikai és magyar biztosításokat elfogadok — Rendelés előzetes bejelentés alapján — GRAMERCY HOUSE 235 East 22nd Street New York, N.Y. 10010 (212) 779-1430

Next

/
Oldalképek
Tartalom