Newyorki Figyelő, 1994 (19. évfolyam, 1-9. szám)

1994-05-31 / 5. szám

6 NEWYOBH FIGYELŐ 1994 május 31. JEHUDA LÁMDÁN MAX NORDAURÓL (Befejező rész) Nordau 1892-ben találkozott először honfitársával, Herzllel Párisban, aki akkori­ban a Neue Freie Presse tudósítója és a szépirodalmi tárca szerkesztője. 1894-ben kezdődik a Dreyfuss-per s akkor ismét e­­gyütt ülnek és szemlélik, hallgatják a per antiszemita megnyilvánulásait. Vivre la France és halál a zsidókra — kiabálja a tö­meg. Ezen élmények döntő mértékben vál­tották meg Herzl életútját. A következő év­ben megírja a Judenstaat című könyvét, ami a cionista mozgalom alapköve. Az első ember, aki a könyvet olvasta, Emil Schiff volt, aki a Herzl család jóbarátja. Igen intel­ligens osztrák zsidó. Miután Herzl vélemé­nyét kérte, Schiff sírásra fakadt. Az író azt hitte, hogy munkája szívig hatotta Schiffet, de nem ez történt. A jó barát azt hitte, Herzl megtébolyult és ezért siratta. Aztán következett Nordau, akinek el­mesélte a történetet. Nordau, miután átta­nulmányozta a Judenstaat-ot,ezt válaszolta: — Ha Ön Herzl úr, bolond, akkor én is az vagyok. Rám számíthat, mint hűséges mun­katársra. — Ez a segítség igen fontos volt, mivel Nordau akkor karrierje tetőpontján volt, mint kultúrkritikus, könyveit az egész világon olvasták. Azonkívül neves orvos Pá­risban.Senki sem tudta,hogy Nordau zsidó, felesége francia protestáns volt. Neve azon­ban biztosítékot adott a mozgalom megbe­csülésére a közvélemény részéről, s legali­zálta azt a nyugateurópai zsidó körökben. Herzl naplót vezetett s abban min­denről írt, ami foglalkoztatta,tehát igen könnyű életéről felvilágosítást szerezni. Nem így Nordau: nem írta meg életrajzát s csak a későbbi beszédei, amiket a kong­resszusokon hallatott, tanúskodnak cionis­ta szemléletéről és életnézetéről, ami ma­gyarázatot nyújt a hirtelen változásról éle­tében. A zsidó nép problémáit nem az anti­szemitizmusban látja, mint Herzl. Filozó­fiai fejtegései arra vezetik, hogy a zsidó nép Nyugat-Európában levetette népi-nemzeti gyökereit, hogy mind jobban asszimilálód­jék az anyaország népéhez. Ezzel azonban elvesztette öntiszteletét és degradálta ma­gát. Ezt az állapotot szellemi morális „dist­­res$"-nek jelöli. A keleti zsidóság pedig fizi­kai gettóban, nyomorúságban, min Luft­­menschek, abnormális szociális rendben. Nordau racionális felfogásával igen köny­­nyen jut el a Judenstaat-hoz: Nyilvánvaló számára, hogy a bajok orvoslására csak egyetlen út lehetségese nép szellemi,gazda­sági állapotának felemelése, nemzeti tuda­tának visszaadása és mindezek után letele­pítés az eredeti zsidó otthonban. A cionista mozgalom nemzeti és nem vallási ügy, telje­sen független a messianizmustól. Herzl a Judenstaat megjelenése után azonnal munkához lát és megszállottként 'utazik államfőkhöz abból a célból,hogy el­nyerje a charter-t,ami lehetővé teszi a zsidó nép letelepítését Palesztinában. Óriási ener­giát emészt fel s tönkreteszi egészségét.vala­­mint anyagilag is nehéz helyzetbe jut.Nor­dau, a barát, jó tanácsokkal látja el. A dip­lomáciai nezhézségek egyelőre leküzdhetet­­lenek és a nép sincs felkészülve alijára.Te­­hát a legaktuálisabb tennivaló most meg­szervezni a mozgalmat a legszélesebb alapo­kon, valamint a zsidó nép minden rétegét át kell nevelni a nemzeti célokra. Ehhez új­ság kell, a mozgalom szócsöve. így keletke­zik a Welt. Aztán 1897-ben összeül az első Cionista Kongresszus Baselben. A kongresz­­szus ekkor a zsidó nép nyilvános parla­mentje, amiben a világ zsidósága képviselte­ti magát. Ott hangzik el a híres baseli Prog­ramm, amit Nordau fogalmaz meg. A köz­ponti beszédet is ő tartja, ami óriási hatást kelt. Herzl elnököl az első hat kongresszu­son halála órájáig, 1904-ig. Ez a nyolc és fél év Herzl pályafutása, ami megalapozza az utat a zsidó állam beteljesülésére. Mindeze­ken a kongresszusokon Nordau a helyettes szerepét tölti be. Herzl többet szeretett volna tőle, de Nordau nem hagyhatta ott az orvosi rendelőt, családja eltartását és a filozófiai munkát sem. Szónoklatai a kongresszusirodalom klasszikusai,Herzl segítőtársa, aki minden­ben kikéri véleményét. A belső vitákban mindig hűséges pártolója Herzlnek. A neve­zetes Uganda-vita alkalmával is védi az el­nököt, bár ő személyesen ellenezte az ugan­­dai telepítést, amit az angolok ajánlottak Palesztina helyett. Hogy mentse Herzl hír­nevét, a kitűnő NACHTASYL kifejezést használta, amit úgy mutatott be, mind idő­leges menekülési helyet. A keleti zsidók a*t hitték, hogy Nordau az Uganda-terv párt­fogója s ezért Chaim Selig Luban gyilkos­sági kísérletet követett el ellene, ami sze­rencsére nem sikerült. Herzl a VI. Kongresszus után, halála előtt azt ajánlotta a vezetőségnek, hogy Nordaut válasszák meg elnöknek. Nordau azonban visszautasította az ajánlatot. A 7. kongresszuson Nordau elnököl és nekroló­got tart az elhúnyt vezérről. A mozgalom új elnöke, Wolfsohn, aki egyetlen lépést sem tesz Nordau megkédezése nélkül. A VII. kongresszuson hívja fel Nordau először a figyelmet az arab veszélyre.. Megalakul a mozgalom keretében az arab osztály Prof. A.S. Jahuda vezetésével. Nordau megszün­teti a praktikus munkát, a telepítést és arra törekszik, hogy a mozgalom megerősödjék és kiszélesedjék. Wolfsohnt rövidesen Warburg váltja fel az elnökségben, akinek korszakában fokozódik a keleti zsidóság ellenkezése Nordau passzív politikájával szemben.Tet­teket követelnek, praktikus tevékenységet. Warburg félreállítja Nordaut, aki tüntetőleg távol marad a háború kitörése előtti utolsó, 11.kongresszusról. A franciák Nordaut kiutasítják 1914- ben,osztrák állampolgársága miatt.Spanyol­­országba emigrál. A háború éveiben elszige­telődik, tétlenségre van ítélve.Közben bol­dogító hírek érkeznek. 1917-ben Balfour, angol külügyminiszter nemzeti otthont ígér a zsidó népnek.A san-remoi döntések bizto­sítják a cionisták figyelembevételét a béke­tárgyalásokon. A török hatalom összeomlik és Palesztina angol mandátumterület lesz. Az események központja London, ahol már Weizmann és barátai a vezetők, akik a praktikus munka hívei. Megszületik a szintetikus cionizmus, amely eltér Herzl vonalától és Nordau számára is idegen. 1919-ben azonban pogromhullámok tör­ténnek Ukrajnában és Oroszországban, ami­re Nordau híres Albert Hall-i beszédében azonnali tömeges aliját követel: menteni a keleti zsidókat és javukra változtatni a Pa­lesztinái népesség számarányát. A program akkor kivihetetlennek tűnt. nnmn mann nnmn nrmfr hnhikT A MAGYAR NYELVTERÜLETRŐL SZÁRMAZÓ ZSIDÓSÁG EMLÉKMÚZEUMA MEMORIAL MUSEUM OF HUNGARIAN SPEAKING JEWRY P.O.B. 1tS8, SAFAD 13111 ISRAEL TEL. 06-970381 ,971222 ”70 ,13111 7103,1168.1.71 A magyar nyelvterületről származók cfáti emlékmúzeumának szervezésében áp­rilis 7-én tartották a magyarországi vészkor­szak emlékünnepélyét, a cfáti polgármester és a két főrabbi, valamint a városi tanács tagjainak jelenlétében. A bensőséges ünnepély emléklángok meggyújtásával kezdődött, amelyeket az illegális mozgalomban résztvettek és a men­tőakció tagjai gyújtottak meg. Az ünnepi beszédek elhangzása után új bevándorlók olvasták fel a Soában el­pusztultak listáját, amely több mint 500 nevet tartalmazott.. A cfáti emlékmúzeum jelentősen hozzájárult ahhoz, fél évszázad után is ébren maradt az emlékezet. A TV 1-es tele­víziós csatornán film került bemutatásra, amely a nézőket megismerteti a múzeum tevékenységével. Egyébként a múzeum jú­nius 23-án, a magyar-zsidó világtalálkozó keretében barátai találkozását fogja tar­tani. * * * Dávid Giládi, a cfáti emlékmúzeum baráti körének és vezetőségének tisztelet­beli elnöke az intézmény működését köz­­érdeklődésre számottartó tanulmányban foglalta össze. Cikkéből ismertetjük az alábbi részleteket: Az intézmény létrehozásának gondo-1 lata 1985-ben született meg, megvalósítása a Chava és Joszef Lusztig házaspár érdeme. Cfát városához ezer történelmi szál kötődik a zsidó misztika és hősiesség jegyé­ben. A múzeum felállításának történelmi okai is vannak. Okiratok tanúsága szerint Cfáton már a XVI. században éltek magyar származású zsidók, akik akkor vagy a misz­tikához vonzódtak,mint ami a város saját­ja, vagy a hagyományos Tóratanulással fog-1 lalkoztak. A közösség fennmaradását egyrészt a magyar nyelvterületekről származó folya­matos támogatás biztosította,másrészt az anyaországból újonnan érkezettek száma A múzeum területe összesen 220 négyzetméter.Az eddig összegyűjtött anyag is már sokkal nagyobb helyet igényelne. Az intézmény szerte a világon nagy népszerű­ségnek örvend, múzeális dokumentumok, kegytárgyak, Tóratakarók, serlegek,chanu­­ka-gyertyatartók, stb., sorozatosan érkez­nek családok sokaságától és létüket veszé­lyeztetve érző közösségektől. Ezek feldol­gozására most lehetőség kínálkozik, mert egy amerikai örökség fog erre módot nyúj­tani. A múzeum baráti köre évi közgyű­lését Támuz hó 20-án, Herzl Tivadar, a ci­onizmus magyar atyjának halálozási év­fordulóján tartja. Ez a rendezvény magyar származású zsidók százait vonzza Cfátra, akik ilyenkor külön adományokkal is tá­mogatják a múzeumot. A múzeum vezetése teljes egészében társadalmi munkások tevékenységén alapul. A Baráti Kör elnöke Áháron Méir ismert közgazdász, aki a Bar lián Egyetem tiszte­letbeli elnöke is. Szoros kapcsolatot tarta­nak fel az intézménnyel különböző ifjúsági csoportok is, amelyeknek tagjai nem csu­pán magyar zsidó felmenők leszármazóibói, hanem az izraeli táisadalom más rétegeiből kerülnek ki. A Baráti Kör egy bécsi tagjának ado­mányából filmstúdió is létesült. A múzeum munkássága felöleli mind a hithű (orthodox), mind a liberális irány-A múzeum munkássága felöleli mind a hithű (orthodox), mind a liberális irány­zatú magyar származású zsidóság történeti és kultúrális tényeit. E szellemi örökség minden olyan területet vesz alapul, ahol magyarul beszélő zsidók éltek, élnek és em­lékeket hagynak, mint a későbbi Szlovákia, Románia, Jugoszlávia és Burgenland. Nem lehet kétséges, hogy a múzeum történelmi hivatást tölt be a magyar-zsidó kultúrörökség fenntartása és megőrzése terén. PROFIDENT DENTAL CENTRE Budapest, Károly körút 1.(Astoria szálló mellett újonnan nyílt meg. Budapest szívében, naponta 24 rán keresztül kék számára is ! Műfogsorok, röntgen, fogbeültetés, fogsebészet. Telefon 142-6972. ** 1921-ben Nordau abbahagyja a mun­kát és 1923-ban meghalt Párisban.Hamvait Tel Avivba vitték. Jabotinszki 1930-ban a Nordau-tervet említi, amikor a lakosság összetételének azonnali megváltoztatását követeli az európai zsidók alijája után. bibliográfia: Anna és Maxa Nordau:Max Nordau (életrajz) T. Herzl: Naplók N.Sokolov: A cionizmus története Ben Horin: Max Nordau ÍSM ütutw MSISIÚSS9 KSSSSSS5SSS»

Next

/
Oldalképek
Tartalom