Newyorki Figyelő, 1994 (19. évfolyam, 1-9. szám)

1994-04-28 / 4. szám

1994 április 28. NEWyORKI FIGYELŐ 11 JEHUDA LÁMDÁN MAX NORDAURÓL Max Nordau a „fine de siede" szü­lötte, aki azonban sokoldalú, zseniális em­ber s így inkább a Renaissance alakjaihoz hasonlít. Kora fiatalkorában szépirodalmi munkába kezd, majd orvos lesz és mint gy­­necologus és pszichiáter dolgozik élete fo­lyamán. Német nyelvű újságok munkatársá­ból filozófus lesz, s mint ilyen, világhírre tesz szert. A századvég legismertebb kultúr - kritikusa. 46 éves, amikor Herzi hívására csatlakozik a cionista mozgalomhoz, ami­nek egyik megalapítója és legkiválóbb har­cosa. Herzi kimagasló, charizmatikus pro­filja mellett Nordau elhalványul, bár nincs a mozgalom egyetlen eseménye sem, ami­ben ne játszott volna központi szerepet. A vezér jobb kezének tekintették, aki mindig tanácskozott vele és tisztelte véleményét. A historiográfia hűtlen volt hozzá, s ez az írás szerény próbálkozás, hogy az igazi Nor­­daut mutassa be. Nordau pesti születésű, mint Herzi, de 11 évvel idősebb nála.. 1849-ben szüle­tett, apja Südfeld GAbriel rabbi, aki fiát hagyományos zsidó nevelésben részesíti. Je­­sivabeli tanulmányai végeztével a pesti gim­náziumok kitűnő diákja lett és latin tudása miatt titkári állást kap a katolikus püspök­nél. Ezzel párhuzamosan irodalmi tevé­kenységet folytat és a Pester Lloyd munka­társa. Nem elégíti ki ambicióját és rövide­sen hasonló állást szerez magának a Vossi­­sche Zeitung-nál Berlinben, a bécsi Neue Freie Presse-nél, valamint az argentínai La Náción munkatársa lesz. Érettségi után a pesti orvostudomá­nyi egyetem hallgatója. 26 éves korában nyeri el az orvosi diplomát Budapesten.Ap­­ja korán elhalt. Ő lesz a családfenntartó, akinek gondoskodnia kell szeretett anyjáról és húgáról, akikkel együtt lakik boldog csa­ládi környezetben. A magyar politikai helyzet, valamint a sívár szellemi élet nem felel meg igényei­nek. Párizsba költözik szűk családjával. Psi­­chiáter és gynecologus. Rendelője telve idegen páciensekkel. Rövidesen hírneves orvos lesz. Nordau azonban ezzel nem elégedik meg. Utazik a világban mint kiküldött 8j­­ságíró. Érdekes beszámolói közül érdemes megemlíteni spanyolországi útjáról szóló munkát: Von Kremlin bis Alhambra. Ez a látogatás óriási hatást kelt Nordauban.Ősei a híres Abarbanelek és Segoviában megha­­tottan nézegeti a régi családi házat. A spa­nyol származású Südfeld a német kultúrá­ban nevelkedik, ezért változtatja nevét Nor­daura. Francia tudásának tökéletesítése után irodalmi előadásokat tart Párizsban. 1883-ban, 34 éves korában jelenik meg első filozófiai munkája: Die konven­tionellen Lügen der Kulturmenschheit. Ez rövid idő alatt bestseller lett. A világ kultúrnyelveire lefordították.51 -ik kiadását éri meg 1903-ban. Egycsapásra világhírű író lesz. Műve kemény, gúnyos stílusban bírál­ja a világ politikai, gazdasági, vallási és csa­ládi intézményeit. A rabbi fia támadja az egyházat és a Bibliát sem kíméli. Élesen kritizálja a szabadság elnyomását, a monar­chiát és az arisztokrata rezsimet. Kikel a középkor maradványai ellen és a felvilágo­sodás képviselőjeként a tudományos fejlő­dést kívánja érvényesíteni az élet minden terén, új, ideális társadalmi rendszert kíván, ami az emberi szolidaritáson alapszik, — a szellem és a szív egységén. Ausztriában és Oroszországban betilt­ják a könyvet és a Vatikán is tiltakozik. | Nordau az antiszemitizmust a század betegségének nevezi. Forradalmi hangú könyvei következ­nek: 1888-ban jelenik meg Die Krankheit des Jahrhunderts (A század betegsége) és az ennél is kontorverzálisabb: Die Entartung (Az elfajulás). Mindkettő megbotránkozást és egyben óriási érdeklődést vált ki. Keserű támadást indít az irodalom, zene és a szépművészet nagy alkotói ellen. Különösen bírálja Wagnert és Nietzschét.de nem kerüli el kritikáját Tolsztoj és Ibsen sem. Művészetükre olasz-zsidó barátja, Lombroso terminológiáját használja művé­szetükre: a degenerációt, ami véleménye szerint a társadalom képét tükrözi. A mo­dern áramlatok, amelyek a száavdéget jel­­mezik, mint szimbolizmus, spritualizmus, s az egománia, ellenkeznek a felvilágosodás mozgalmával és a józan ésszel, tehát bukás­ra vannak ítélvee, a társadalmat pedig sül­lyedésbe viszik. Egészséges társadalmat csak a tudományos fejlődés alapján lehet kifej­leszteni. A jövő katasztrófáját jósolja meg. Munkája nyomán széles irodalom keletke­zik, új kiadásban jelenik meg 1968-ban Amerikában, ahol doktori disszertáció alap­ját is képezi. 1895-ben új kultúrkritikai írása jele­nik meg, ami szintén több kiadástért meg. Címe: Paradoxes. Ebben olyan témákat választ vizsgálatra mint az optimizmus és a pesszizmus; szenvedély és előítélet;a szere­lem és a szeretet hatalma, ellentétben a tár­sadalom nyomásával. Mint pozitivista, ra­cionális felfogásban nézi a világot, kritizál­ja a pesszimizmust, ami oly nagy mérték­ben terjedt el a XIX. század végén. Deka­dens jelenségnek tartja. Hasonlóan nyilat­kozik a romanticizmusról,a soviniszta naci­­onálaizmusról.Elítéli a nihilizmust és az anarchiát. A XIX. század végén indulnak el a szocialista mozgalmak s erős vezetőt keres­nek a nyomor megoldására. Nordau figyel­mezteti a kormányokat erre s megfelelő megoldást követel. Előre látja a vezérek megjelenéséta politikai porondon. Nordau 1895-ben elszegődik a cioniz­mushoz és a mozgalom egyik megalapítója és harcosa lesz. Jellemző egyéniségére,hogy ezzel egyidőben tovább folytatja a filozó­fiai munkák írását és orvosi rendelője is tel­ve van. 1910-ben adja ki új munkáját: Der Sinn der Geschichte. Ebben az ember fej­lődését vizsgálja a darwinista elmélet alap­ján mindaddig, amíg az ember eljut a tudás­hoz. Az emberiség célját abban látja, hogy szeretet és szolidaritás uralkodjék a világ­ban. Az önzetlen szeretet váltsa fel a szen­vedést. Az első világháború kitörése idején a franciák kiutasítják, mint osztrák állam­polgárt. Az emigráció éveit Spanyolországban tölti.Elszigetelve a külvilágtól megszűnik kapcsolata a mozgalommal. Mindez igen el­keseríti, de új filozófiai értekezések szület­nek agyában. Gondolatainak ismertetése meghaladná jelen írás kereteit. 1921-ben jelenik meg:Biologie der Ethik, majd a posthumus:Der Sinn der Ge­sittung, amely utóbbi 1932-ben lát napvi­lágot. Számos szépirodalmi munkája ma­radt, amelyek összefoglalása és kiadása a jövő feladata. (Folytatása következik) DR. SÁNDOR LÁSZLÓ (Bécs): VISSZAPILLANTÁS A MAGÁNYBA (Folytatás) A LEGNAGYOBB JÁTÉKKASZINÓ PÁRIZSBAN: AZ „ENGHIEN" Tavasz van, este 9 óra körül.Sétálok a buszhoz, telve félelemmel. Megérkezésem­kor még kávét iszom. Talán az utolsó kávé szabadon? ? ? Már sok ember tolong az Enghien-­­ben. A baloldalon a nagy asztalnál meglá­tom Rogert. Pillantásra sem méltat. A gyű­rűben tolongok közé beszorítom magam a baloldali crupier-hez. Pörög a golyó. Velem is minden forog. Odadobom a tízezer fran­kost.Magam sem tudom, mit moroghattam. A táncoló golyó megtelepszik valahol, oda sem merek nézni. A crupier megfogja zseto­nomat, felnéz a Chefre. Az bólint,.Előbbi hátranéz rám, majd odatol egy nagy rakás zsetont. Megmerevedtem.Arra gondoltam, hogy ez az egész kitalált valami volt, agent provocateur csinálhatta. Éreztem a fentülő szemrehányó pillantását, a crupier is meg­fordult. Végre megtört bennem a jég. Két kézzel szedtem össze a zsetonokat, meg­fordultam és mint alvajáró, mentem a kasz­­szához. Átvettem egy halom papírpénzt. Meg se számoltam, kimentem, még mindig várva, hogy jönnek utánam. Nem jöttek. Megvacsoráztam a Pigalle-ban, először pá­rizsi tartózkodásom alatt. Hajnalban meg­jött Roger. Nehéz idézni, miket mondott. Nem gondolta, hogy ilyen gyagyas vagyok. Ideadta a nekem járó összeget. Adieu,szom­bat este látjuk egymást. A következő hónapokban úgy érez­tem magam, mint aki hosszú betegség után lábbadozni kezd. Az evés már nem képe­zett problémát. Használt ruhákat vettem. Egyetemi kollégáim meg is kérdezték: Mi az, örököltél ? - Már folyékonyan beszél­tem franciául, nem éreztem az idegen me­nekültek hátrányait. Szerelmes lettem a kis Rogettbe. Vet­tem egy kis használt Peugeot-t. Élveztem Párizst. Július végén egy hónap „szabadsá­got" kértem „főnökömtől", Rogertől. - Hogy képzeled ? Szabadság nincs ! — Ösz­­szevesztünk, otthagytam. Arra gondoltam, majd észbekap. Augusztusban tértem vissza Párizsba. Szombaton este — már nem busz­­szal, hanem kis kocsimon kihajtottam En­­ghienbe. A kaszinóban Sem Rogert. sem a másikat nem láttam. Átmentem a Pigalle-i törzskávéházba. Ott hallottam, hogy még július végén letartóztatták Rogert és segéd­jét. Láthatólag nem állt érdekükben, hogy engem is belekeverjenek az ügybe. Szeren­csém volt .Mint mindent életemben, ezt is a véletlennek köszönhettem. (Folytatása következik) DR. KALKÓ ILDIKÓ a New York Egyetem Fogászati Karának v. tagja rendel Manhattan-ben 400 East 54th Street New YorkJi.Y. 10022 T el. :(212)838-7807 Oueens-ben 97-52 64th Avenue Forest HillsJM.Y.l 1374 Tel.:(718)275-7552 Modern, teljes és jutányos kezelés Dr. Elisabeth BELGYÓGYÁSZ, SZÍVSPECIALISTA Affiliated with Beth Israel Medical Center Clinical Instructor at Mount Sinai School of Medicine SZÍVINFARKTUS megelozes • EKG • cardio In tegnun • streu teiztlng • ultrahangos »zíwizsgálat • légzésfunkciós vizsgálat • 24 órés com pátere* szívritmuszavar ás vérnyomás ellenőrzés • • cukor • koleszterol • zsíranyagcsere ellenőrzés • speciális diéták és fogyókúrák beállítása • Ízület] bántalmak speciális kezelése Amerikai és magyar biztosításokat elfogadok — Rendelés előzetes bejelentés alapján — GRAMERCY HOUSE 235 East 22nd Street New York, N.Y. 10010 (212) 779-1430

Next

/
Oldalképek
Tartalom