Newyorki Figyelő, 1994 (19. évfolyam, 1-9. szám)
1994-04-28 / 4. szám
1994 április 28. NEWYORKI FIGYELŐ 5 GEORGE BAUER: SIR RUDOLF BING ÉS A METROPOLITAN OPERA Amerika zenei fejlődését nem lehet európai mértékkel mérni, mert az utóbbi zenei és kultúrélete hagyományokon és évszázadokon alapszik, ami kitermelte azt a kultúrát, ami már másfél-két századdal ezelőtt az élet tartozéka volt. Az újvilág ezidőben mással volt elfoglalva: meg kellett teremtenie saját politikai és gazdasági életformáját. A létért való harcban az átlag amerikai nem érezte a klasszikus zene hiányát, mint az európaiak. Európa Mozart zenéjére táncolt, Amerika pedig akkor alkotta csak saját Alkotmányát. Más szavakkal, a polgárosodás volt a zenei világ melegágya a művelt nyugati világban és ma már Amerikának is. Egyes európai országokban a muzsika a néplélekből fakadt, mint a bécsi walzer, az olasz népdal,a Bartók-Kodály irodalom, vagy Csajkovszkij és Musszorgszkij Oroszországban, ma pedig már Gershwin Amerikában. Az opera úttörője Amerikában a Metropolitan Opera volt, amely először részesült állami és városi támogatásban, ami nélkül egyetlen operaház sem létezhetnék a világon. Amerika csak a második világháború után eszmélt fel, milyen kincse a Metropolitan Opera. Rudolf Bing igazgató 22 éves működése korszakalkotó volt. Sir Rudolf Bing igazgatása alatt a MET világszintre emelkedett és a szombati előadások rádióközvetítésével nézői tömegbázist teremtett. Addig csak divat volt a Met-be járni, de a rádió segített megszerettetni a zenét a tömeggel. Bing megpróbálkozott az operaszövegeknek angol nyelvre való átültetésével, ez azonban kevésbé sikerült és néhány opera kivételével ma is minden operát a szerző nyelvén énekelnek. Kivétel a Denevér és a Pillangókisasszony. Magyarországon minden operát, jó vagy rossz fordításban,magyarul adtak elő., így a néző könnyebben érthette meg, milyen cselekményt kísér a zene. Amerikában még ma is küszködik a néző a cselekmény megértéséért. Rudolf Bing Bécsben született, jómódú középosztályú családban, ahol a zene az élet része volt. Először egy zenemű kiadó cégnél dolgozott,majd Edinburgh-ben lett igazgató s innen szerződtette a Met. Igazgatása alatt az operaház Amerikát méltón képviselő kultúrintézménnyé vált a később ugyancsak általa alapított Lincoln Center-rel együtt, a világban. Bing különleges adottsága volt a tehetségek felismerése és azok kiemelése, bárhonnan is kerültek elő. Jan Pierce, Robert Merrill,Richard Tucker zsinagógái kántorokként kerültek általa a Met-be. Ö nyitott kaput színesbörű énekeseknek, mint Leontyne Price.Marie Anderson,Marilyn Horne. Utóbbiak szerepeltetését ellenzőket ezzel szerelte le: — Számomra nem bőrének, hanem hangjának színe a fontos. — Egyik nagy felfedezettje James Levin ma ünnepelt karmestere a világ valamennyi operaházának és a salzburgi ünnepi játékoknak is. Számos magyar műyész nevét ő tette ismertté. Ormándy, Széli, Solti, Kozma, Fritz Reiner karmesterek, Franco Corelli, Svéd Sándor, Kónya Sándor, Ágay Karola, Jeritza Mária váltak híressé. Az anyagi és szellemi vezetés mellett természetesen felmerülnek mindennapi problémák, amelyek az előadásokat veszélyeztetik. Például: az ünnepelt tenor az előadás napján bereked. Találnak-e méltó beugrót, vagy vissza kell-e fizetni a jegyárakat? Vagy a Díva saját ruháját kívánja viselni az előadáson, ami nincs összhangban a többi szereplőével... Ezek kis dolgoknak látszanak.de a siker előfeltétele a megoldás. Bing három éven át vívott harcot minden idők legnagyobb énekesnőjével,Maria Callas-sal. Callas egyedülálló tehetség, csodálatos hangú egyéniség volt, aki betöltötte a színpadot. A nézők rajta kívül egyszerűen nem láttak senkit. Amikor beviharzott a színpadra, nehéz volt elhinni,hogy magánéletében szolid lady lenne. Nem is volt az. Amikor három évi harc után az énekesnő lemondott egy előadást.Bingnek volt bátorsága — a világ csodálatára — meneszteni Callast. Bing egyik főerénye az előadások kivitelezése volt. Megnyerte Marc Chagallt a Varázsfuvola tervezőjének.A művész a színpadi színek harmonizálásával, murai festményeivel felejthetetlenné tette az előadást Bing megszüntette az áriák ismétlését. Véleménye szerint lehetnek ugyan sztárok az együttesben.de ha ezeket a közönség tapsaival kiemeli, ez az együttes rovására megy. Működéséről számos adoma, emlék, történet maradt. íme, egy pár közülük: Amikor Maria Callas-szal — aki soha többé nem lépett fel a MET-ben — viszonya valamennyire normalizálódott, felajánlotta neki a Varázsfuvola Éj Királynője szerepét. Callas így válaszolt: — Direktorom, Magának nincs annyi pénze, hogy engem megfizessen. — — Kedves Művésznő, higyje ei, van, csak kérjen kevesebbet, —felelte Bing. John Rockefeller III a pénzmágnás volt a Met és Lincoln Center fő anyagi patronusa. Egyik előadáson a páholyban Bing felesége, Nina nevű, volt orosz táncosnő, így fordult Rockefellerhez: — Azt tudom, hogy az uram a Met igazgatója, de mit csinál Ön, kedves Rockefeller ? —- Kedves Asszonyom, nem fogja elhinni:én adom a pénzt, hogy ő igazgató lehessen. — volt Rockefeller válasza. A Met párizsi vendégszereplése során Roberta Peters gyenge kritikát kapott,mire Bing megjegyezte: — Miss Petersnek gyenge estéje volt, de a párizsi Operának gyenge évtizede van. — Binget Elizabeth angol királynő 1971 ben lovaggá ütötte., de birtokosa volt a legmagasabb francia, olasz és német kitüntetéseknek is és az amerikai kormány is a legmagasabb kitüntetést adományozta neki. Amikor 1972-ben elbúcsúzott a Mettől, ezt mondta: — Búcsúzásul nem mondom,hogy GOODBYE vagy ADIEU, mert ez nem fejezi ki, amit érzek. Amikor elhagyom az Operát, ami életem célja és minden öröme volt, mást érzek: SZERVUSZ - AUF WIEDERSEHEN ! -VEREBES MARGARET ELHÚNYT Drága egyetlen testvérem, hosszú betegség után 88 éves korában elment. Gyönyörű családja minden tagjának szeretete vette körül. Lányai: VERONIKA és félje SZIKLA LÁSZLÓ GEORGETTE és férje DANKNER GYÖRGY Unokái: JULIE MIKELBERG és férje MARTIN DOROTHY MATZA és félje ROBERT SHIRLEY AZULAI és férje BERNARD RONALD SZIKLA é neje ESTER Dédunokái: MICHELLE, AMANDA, JASON, BRANDON, ALEX, SCOTT. Elhunyt férje rokonai és RÓZSI testvére. Feleségem: LILY, lányunk: ANN, unokánk: ELLIE. Velem együtt mindnyájunknak nagyon fog hiányozni édes személye. SEREGI BÉLA nn:mn mann imn>n nmn? iwnn A MAGYAR NYELVTERÜLETRŐL SZÁRMAZÓ ZSIDÓSÁG EMLÉKMÚZEUMA MEMORIAL MUSEUM OF HUNGARIAN SPEAKING JEWRY P.O.B. 1168, SAFAD 13111 ISRAEL TEL. 06-970381 ,971222 ’>0 ,13111 T1D2Í , 1168 .1.11 Az Emlékmúzeum figyelemreméltó, széleskörű tevékenységet folytatott célkitűzéseinek előmozdítása érdekében. Tájékoztató közleményéből az alábbiakat soroljuk fel: Április 7-én a Bet Jigal Alon-ban, emléknap keretében, amely MINDEN EMBERNEK VAN NEVE címet viseli, felolvasták az elpusztultak nevét és a földalatti mozgalom, valamint a mentőakciókban resztvettek gyújtották meg az emlékezés lángjait. A Magyar-Zsidó Világtalálkozó keretében, június 23-án kerül sor az 50. gyászévforduló megemlékezésére, a Herzl-napi emlékezéssel egybekötve. A részvétel érdekében társasutazást terveznek, amelyre kellő időben lehet majd jelentkezni Az elkészítés végső stádiumában van az új, három nyelvű (héber,magyar, angol) video-program, amelynek keretében három téma kerül bemutatásra: 1. Mentési tevékenység a vészkorszakban, 2.A munkaszolgálat története, 3.Zsidó hírességek, nevezetes emberek. A fejlesztési tevékenység középpontjában a vészkorszak-terem elkészítése, kibővítése és modem világítással való felszerelése álL kér Ajk olvasóinkat, hogy HIRDETŐINKET TÁMOGASSAK. VÁSÁRLÁSAIK ALKALMÁVAL HIVATKOZZANAK LAPUNKRA FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA ! Előfizetek a NEWYORKI FIGYELŐRE Egy évi előfizetés 30 dollár díját csekkben mellékelem a kérem számlázni Név Cím----A Múzeum ezévi márciusi közleménye ismerteti még a magyar vészkorszak 50. év fordulójára tervezett, májusi és júniusi eseményeket is. * David Giladi, a neves izraeli magyar-zsidó író és közéleti férfiú magas színvonalú tanulmányt írt az Emlékmúzeumról. Utóbbi közlését következő számunkban megkezdjük.
