Newyorki Figyelő, 1994 (19. évfolyam, 1-9. szám)
1994-01-17 / 1. szám
FIGYELŐ Tájékoztató XIX. évf 1. szám — 1994 január 17. Ára 2 dollár Az amerikai magyar zsidóság hangja UNITED NATIONS EGYESÜLT NEMZETEK Nehéz évet hagy maga után az Egyesült Nemzetek szervezete és a baljós jelek, arra mutatnak, hogy 1994 még súlyosabb problémákkal fog jelentkezni a nemzetközi szervezetben. A bíztató kezdet után az UNO mintha visszatérne a régi egyhelybentopogáshoz. A világ különböző tájain megindított béketörekvések sorozatosan kudarcot vallanak és a régi semmittevés üti fel fejét. Erdős André, Magyarország ENSZ-nagykövete, akinek munkássága a Biztonsági Tanácsban általános elismeréssel találkozott és a legnépszerűbb diplomaták egyikévé vált, kemény szavakkal ostorozta az UNO energiájának hiányát a nemzetközi konfliktusok kezelésében. A balkáni probléma egész Európára — nem csak a környező államokra — súlyos árnyékot vet. A közelkeleti béketárgyalások látszólag kátyúba jutottak,de a két fél kétségbeesetten keresi a kibontakozást, amely az Egyesült Nemzetekben váratlan támo gatást nyert. A nemzetközi szervezet december 14-én határozatot fogadott el, amelynek értelmében támogatja valamennyi megállapodást, amely Izrael, a PLO és Jordánia között jött létre. Egyben felhívja az összes érdekelt államokat, működjenek közre a viták békés rendezésében. A határozat, amely természetesen jámbor óhaj csupán, mégis jelentős abból a szempontból, hogy 20 év óta először a közgyűlés úgy tette magáévá a határozatot,hogy nem támadja Izraelt. 155 állam szavazta meg, Libia tartózkodása és Lebanon, Szíria és Irán ellenzése mellett. Lebanon azért ellenezte, mert a határozat nem említi Dél-Lebanonnak Izrael által való megszállását, Szíria pedig azért, mert nem hivatkozik a Golan-fennsiknek Izrael által való megszállására. Gad Yaacobi, izraeli fődelegátus kiemelte, hogy ez volt az első eset, amikor az arabok és Izrael együttműködtek az Egyesült Nemzetekben. DR. ANTALL JÓZSEF HALÁLA Dr. Antall József tragikus halála megrendítette a becsületesen érző és gondolkodó emberek tömegeit az egész világon. Személyében és a demokrácia kialakításáért vívott harcaiban , de a gyógyíthatatlan, végzetes betegség elleni küzdelmében is drámai hőssé emelkedett. Amikor Magyarország a demokrácia útjára lépett, a közéletben nem volt ellenjelöltje a vezetés kérdésében. Érthető, hogy a demokratikus rendszer nem volt létesíthető egyik óráról a másikra és emberileg az is érthető, hogy politikai küzdelmeiben ingoványos talajon kellett haladnia, sok buktatóval megküzdenie és a közéletben számos olyan ellenféllel és fegyvertárssal egyaránt kellett szembenéznie, akik a demokrácia szellemére nem voltak és nincsenek kellőképpen felkészülve. Ezek a tényezők akadályozták meg a demokratikus államrend maradéktalan megteremtésében, ami a rövid idő alatt egyébként is csodának minősült volna. Van valami kísérteties abban, hogy rövid élettartama megakadályozta a demokrácia első választási erőpróbájában való részvételben. Az 1994. évi választások során a magyar nép hoz majd ítéletet, hogy egymás megértésének, a kiengesztelődésnek útjára kíván-e lépni, vagy felkarolja-e a régi csökevényeket, amelyek szerencsétlenné tették Magyarországot történelme folyamán. Antall József a szülői házban tanult emberszeretetet, összetartásra törekvést, önfeláldozást. Atyja példája, aki a Világ Jámbora-kitüntetést posthumusz nyerte el, a nemes emberi érzéseket oltotta belé. Ha környezete hatására néha-néha megingott, emberi nagyságát nem csökkenieíte. Emléke kötelezi a magyar népet, hogy a demokrácia útján haladjon tovább. A választói urnák előtt a szavazók válaszút előtt állnak majd: vísszakívánják-e a múlt gyűlöletre alapozott rendszerét, vagy Antall József 'ebemében egymás megbecsülését, a békülést és egyetértést kívánják a K özéletben megvalósítani. — fedor — 'Jhhhhhhhhhhhhhhhhmhmhhhhhihíhihhííhhhii^hhhi^hhíhhibhhh^0^ Most képzeljük el az ebből következő foglalkozás-cserét: Az értelmiségi elhagyja állomáshelyét, ahova évtizedes gürcölés után került és — elmegy (például) mészárosnak. A marhavágás eddigi tantárgyai között nem szerepelt, de azt kell tennie, mert az a húsvágó, akinek helyére beosztották, diplomata rangban külföldi követségeink egyikére került. A Világszövetség elnökének megállapításából kitetszőleg ennek nem lesz böjtje. Talán azért nem, mert a volt értelmiségi, ha nem is szakszerűen, de hosszas küzdelem után mégis csak agyonveri a marhát, aminek elfogyasztása csillapítani fogja népünk éhségét. Nem, Elnök Ur, ebből — józanul — nem kérünk Él bennünk a remény, hogy a baloldali diktatúra kiküszöbölése után a magyar értelmiség nem fog ugyanarra a sorsra jutni a demokrácia felé tántorgó, új magyar államrendben. Ha Ön ezt a következő választás során mégis el tudná fogadtatni a magyar nép többségével, akkor, nézetünk szerint, ennek nagyobb böjtje lesz, mint annak, ha nem kelne ki az értelmiség ellen... — fedor — ISMÉT AZ ÉRTELMISÉG A BŰNÖS... Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsége elnöke december elején amerikai látogatásra érkezett és találkozott (az erről kiadott jelentés címét idézve:) a new -yorki és new-jerseyi magyarokkal. A meghívottak között a Magyar Zsidók Világszövetsége nem szerepelt. A teljes igazság kedvéért meg kell mondani, hogy az utóbbi szervezet előbb nem is jelentkezett tagfelvételre, amire nyomós oka volt. Ennek az írásnak azonban nem az előbbi megvitatása a célja, hanem a jelentésnek az a kitétele, hogy Csoóri elnök úr előadásában kijelentette: a szellemi élet rosszabb helyzetben van ma Magyarországon, mint a gazdaság. Ennek okát abban a megegyezésben látja, amelyet az MDF és az SZDSZ kényszerült megkötni. Ezt nem tartja demokratikus eszköznek a viták áthidalására és nem volt alkalmas arra, hogy . az ország elindulhasson a jobb jövő felé vezető úton. Ügy látja, hogy az összes jelenlegi pártokat az értelmiség alapította és vezeti, aminek még eljöhet a böjtje is. (kiemelés tőlem.-fedor-). (jaOCOOöOOWMööOMOOOOOOOOOOOflOOOOOOOOOO FIGYELŐ HUNGARIAN PUBLISHING CO. 136 East 39th Street, New York JM.Y. 10016 Ez a megállapítás bennünket keserű mosolyra késztet. Hogy is mondta , Arany János az Ártatlan dacban: Nincs, ki ne lássa, bár csupa vak, Hogy kocsis helye kocsin a bak; Ha leszorítják, hajtja gyalog: Csakhogy ez aztán lassú dolog. Csoóri Sándornak, úgy látszik, nem elég az ország életében uralkodó gyűlölet. Nem elég, hogy egyik ember a másikat különböző okoknál fogva gyűlöli: azért, mert a másiknak más a haj- vagy bőrszíne, más templomba megy imádkozni, vagy akár azért, mert jobban szereti a spenótot. A számos „alapos” okhoz most újabb járul: az értelmiség elleni gyűlölet!
