Newyorki Figyelő, 1993 (18. évfolyam, 1-9. szám)

1993-02-15 / 1. szám

4 NEWYORKI FIGYELŐ 1993 február 15. GALILI GEMEINER ERVIN: ASKENÁZI ERVIN: KEVER AVOTON TEREZINBEN VIRÁGZIK AZ IZRAELI TESTŐR EXPORT Pár héttel a Szíván 25-i ázkárá előtt, ahol az egykori garamvölgyi zsidóságot pa­­rentáltuk el, közel félévszázados kötelessé­günknek tettünk eleget: A Terezin-i (The­resienstadt) lágerben tettünk eleget a Kéver Ávot micvájának. Prágából egy és negyedórás autóbusz út után elértük Terezin városát.Magán vise­li a katonaváros jellegét. 1780-84 között, II. József, a kalapos király építtette és édes­anyjáról, Mária Teréziáról nevezte el. A vá­rosba érve, első ütünk a zsidó múzeumba vezetett, ahol az egykori lágerből megma­radt rabruhákat, cipőket, gyermekjátéko­kat, rajzokat, ületve festményeket talál­tunk, hogy úgy mondjuk, kicsinyített má­sát a Jád Vasém-ben látható dolgoknak. Hogy az emeletes múzeum, főleg a külföldi túristák számára zsidó jelleget kölcsönöz­zön, a megafon egész idő alatt jiddis dalo­kat játszott. A Múzeumot elhagyva a várost tekin­tettük meg. Az említett katonavárosi jel­leget két évszázad óta viseli magán. Az első csehszlovák köztársaságban a magyarlakta Felvidékről ide vonultak be katonának. A címerrel ellátott városháza mellett kiakasz­tott térképen olvashattuk a különböző ka­szárnyák helyét. A városból egy kilométernyi gyalog­­úton értük el az egykori lágert. Útközben, a hely és pillanat súlya alatt megjelent előt­tünk a múlt. Láttuk aránylag fiatal szüle­inket, 11 és fél éves, szőke, kékszemű Ág­nes kishúgomat, apai nagyszüleimet, akik deportálásuk napján töltötték be boldog házasságuk 56. évét, a 89-ik évében volt anyai nagyapámat, akit lányával, vejével, unokájával és menyével vittek a váci gettó­ból a soha vissza nem térés útjára. Egyre közelebb kerültünk a világ akkori legna­gyobb hazugságához, az ún. „mintaláger "­­hez, amely a Nemzetközi Vöröskereszt ki­küldött megbízottjait félrevezette, akik előbb önmagukat becsapva, majd a világot félrevezetve el akarták és el is hitték, sőt másokkal is elhitették, amit a németek ne­kik bemutattak.Hogy a lágerben színházzal, sokezres könyvtárral, zenekarral, rajz- és festőiskolával, stb. rendelkeznek. Azután, hogy a világ „széplelkei" eltávoztak, a tábor tagjai ismét a sanyaiúság kenyerét ehették. Terezin egykor leghíresebb foglya Princip Gavrilo volt, aki 1914. június 28-án Szarajevóban lelőtte Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörököst, akit Theresi­­enstadt-i várfogságra ítéltek, ahol tüdő­vészben meghalt. A második világháború alatt a nácik ide szállítottak 140 ezer zsidót. Főként a cseh-morva protektorátusból, később pedig Európa különböző országaiból. A gettó parancsnoka 194143 között Siegfried Sei­del, 1943-44 között Anton Burger, majd 1944 februárjától a felszabadulásig, vagyis 1945 májusáig Kari Ram volt. A háború után a csehszlovák bíróság mindhármukat halálra ítélte. Siegfried Seidelt és Kari Ra­­mot kivégezték, viszont Anton Burger, akit távollétében ítéltek halálra, megszökött. A tábor belső életét az ún, „öregek tanácsa" vezette, akiket a zsidó vezetők vá­lasztottak meg. Vezetőik Jákov Edelstein, Paul Epstein, valamint a bécsi Binjamin Mermelstein voltak. A tábor foglyai között volt Leo Baeck volt berlini főrabbi is. A táborban született többek között Miki Wiener dandártábornok, az izraeli or­vosszolgálat katonai főnöke, aki Chájim Herzog államelnököt elkísérte prágai, majd terezini útjára. A 48 év előtti felszabadulás után a Terezinben volt 15 ezer gyerekből 1944/45 telén 1086 gyerek maradt. Ezzel szemben a háború végeztével 14 éven felüli gyerek nem volt több száznál. 14 éven alatti pedig egy sem maradt. Hazatérésem után a Cfáton lakó Cha­­noch Sachar (52) az ötven éven felüliek kö­zött Izrael futóbajnoka azzal fogadott,hogy örömmel vette a Terezinből küldött üdvöz­lő lapomat, amelyet azért küldtem neki, mert tudtam,hogy Prágából három éves ko­rában vitték Terezinbe és feltételeztem, hogy örülni fog az onnan küldött üdvözlet­nek. Egyszóval: Terezini utammal akartam letudni a Kéver Ávotot... KAPHATÓ! Randolph L. Braham professzor hatalmas műve A MAGYAR HOLOCAUST 1. két kötetes kiadása magyar nyelven, 75 US dollár 2. Rövidített kiadása magyar nyelven, 15 US dollár Nem hiányozhat egyetlen házi könyvtárból! Megrendelést, csekket vagy money ordert kérjük az alábbi címre küldeni: Institute for Holocaust Studies The Graduate Center— C.U.N.Y., 33 West 42nd Street New York, N.Y. _____ 10036 — U.S.A.- . - . . ..... ^ Az izraeli testőrök nem „gorillák", ahogyan őket hollywoodi filmkörökben ahogy őket hollywoodi filmkörökben hív­ják, hanem világszerte kereset., magas fize­tésű szakértők, akik a biztonság minden csínjában-binjában tökéletesen jártasak.- Mi a legjobbak, a legdrágábbak és a legtökéletesebbek vagyunk - dicséri magát minden szerénység nélkül Béni Tál, az egyik legnagyobb biztonsági világcégnek tel-avivi főnöke, akinek egységei sikeresen működnek világszerte, többek között 0- laszországban, Franciaországban, Délafri­­kában és Németországban. A biztonsági szolgálatosok és a terror ellen küzdő egységek virágzó exportjának nem mindenki örül Izraelben. Mordecháj Cipori, a volt honvédelmi miniszter-helyet­tes azért méltatlankodott, mert az izraeli biztonsági szekértők e magánszektora kizá­rólag a hadseregben szerzett tapasztalatait hasznosítja. Szerinte ugyanis nem lenne szabad ezeket a „drága nemzeti értékeket" a szabad világpiacon árúba bocsájtani. Gon­dot okoz továbbá számára, hogy ezek a testőrök létfontosságú biztonsági „know­­how" jukkal (szakértelmükkel) egyszerűen elárulják az izraeli terrorellenes módozato­kat, ezzel pedig a Zsidó Állam ellenségei­nek tesznek szolgálatot. Egy nemrég meg­tartott tévé-interjú során azt is megtudtuk, hogy a vüágszerte működő biztonsági vál­lalkozások nem csak testőröket ajánlanak, hanem izraeli fegyverek is kaphatók náluk. Ezért, miután leleplezték az iráni fegyver­­üzelmeket, a Jerussalem Post erélyesen kö­vetelte a honvédelmi minisztertől, hogy a biztonsági magáncégek működésének egy­­szersmindenkorra vessen véget. Tál viszont szenvedélyesen védte vál­lalkozását, mert szerinte az ő ténykedése által Izrael biztonsága egyáltalán nincsen veszélyeztetve. — Minden Írásbeli rendel­kezést, amit külföldre küldünk, előzőleg a Honvédelmi Minisztérium ületékes osztálya láttamoz és hagy jóvá. Az Emírségek dús­gazdag arabjai hiába kilincseltek nálunk, egyből elutasítottuk őket, mert mi hazafiak vagyunk és araboknak nem dolgozunk. Elvégre mindig fennáll a lehetősége annak, hogy saját biztonsági szolgálatunknak is szüksége lesz ránk — mondja Tál lelkesen. Német- és Olaszországban elsősorban veszélyeztetett nagyiparosok védelmét vál­lalják. Minden külföldi országban hivatalos munkaengedélyük van és teljesen együtt­működnek a helyi hatóságokkal. - A helyi munkatársakat mi képezzük ki, de a vezető mindig a mi emberünk - mondja büszkén a 195 cm. magas, nehézsúlyú boxolóra emlé­keztető tartalékos százados.- Embereink egytől-egyig kemény katonai kiképzésben részesültek és hábo­rúkban, guerillaharcokban és antiterror­­egységekben edződtek - dicséri alkalma­zottait Tál, aki állandóan 200 testőrt fog­lalkoztat, de 100 tartalék is készenlétben áll, ha szükség lenne rájuk. - Az Egyesült Államokban ezek a testőrök a leszerelt ten­gerészgyalogosok közül, vagy pedig a tit­kos szolgálat egykori tagjai közül kerülnek ki, ezek pedig aránylag kevés harci tapasz­talattal rendelkeznek és ha egyáltalán,ak­kor azt évekkel ezelőtt Vietnamban szerez­ték. Ez esetleg elegendő lehet a maffia elle­ni harcban, de olyan európai terrorista cso­portok ellen, mint amilyen az Action Di­­recte, vagy a Vörös Hadsereg frakciója, bi­zony nem. — Ezután megtudjuk, hogy az izraeli testőrök mindegyike legalább 5 évig szol­gált a hadseregben, legtöbbjük antiterror egységekben és tiszti rangot ért el. Ilyen kiképzett biztonsági szakértő 200 dollárba kerül naponta költségeken kívül, ez pedig a kétszerese az európai vagy amerikai test­őrök fizetésének. Alkalmazottaival szem­ben Tál a legmagasabb követelményeket támasztja intelligencia és bevetési készenlét szempontjából. Mindegyik életkora 22 és - 30 év között van, állandóan tréningben kell maradniuk, kötelesek továbbképezni ma­gukat és semmiesetre sem lehetnek háza­sok. — Ha valakinek felesége és gyermeke van, akkor kezdődnek a gondok és jön a fé­lelem. Jól megfizetjük embereinket és leg­többjük havi 5000 dollárt keres,mert csak ha megelégedettek, tudnak nyugodtan dol­gozni és ami még fontosabb, nem hagyják magukat elcsábítani a konkurrenciától. -Tál vállalkozása politikusokat, elő­kelőségeket védelmez elsősorban, de szer­vezeteket, sőt kormányokat is tanácsokkal lát el. Hogy csak néhányat említsen: Slomo Láhát Tel Aviv polgármestere, aki halálos fenyegetéseket kapott, amikor egy nyo­mornegyed lerombolását rendelte el, az ő szolgálatait vette igénybe. De Farrah-Faw­­cett Major amerikai filmsztár és Gatsa Bhu­­tulezi, a délafrikai zulu vezető is ügyfelei­hez tartoznak. Tál klienseinek eddig még semmi bántódásuk nem esett, viszont két alkalmazottjaa már súlyosan megsebesült tűzharc során. Tálnak egy biztonsági tervezete 5000 dollárba kerül, de ha elektronikus felszere­lésre van szükség, akkor egyetlen személy védelme többszázezer dollárba is kerülhet. Tál vállalkozása érthetően felhszanálja azo­kat a tapasztalatokat, amit Izrael határvé­­elménél szereztek. Munkájában igénybe ve­szi az érzékeny finom szenzorokat, ame­lyek a legkisebb mozdulatot is azonnal re­gisztrálják. Mielőtt egy megbízatást elvál­lalnak, alaposan leellenőrzik az ügyfelet és amelyik nem hajlandó utasításait alegmesz­­szebbmenően végrehajtani, azzal azonnal megszakítják kapcsolatukat. Büszkén mondja a jósvádájú, rá- és megtermett üzletember, hogy az izraeli ha­­' tóságokkal és rendőrséggel a legjobb a vi­szonyuk. A biztonsági programjukat és intézkedéseket mindig megtárgyalják a he­lyi rendőrséggel. — De a helyi hatóságok a legtöbb esetben örülnek, hogy valaki leve­szi vállukról a felelősséget.Tál még elmond­ja egyik legérdekesebb megbízatását, ami­kor a Kármel Sukon, Tel Aviv mozgalmas piacán vetette be 100 emberét, hogy egy maffia-módszerekkel üzérkedő nagykeres­kedő - aki az egész piacot terrorizálta — árúját elkobozza. A rendőrség ugyanis nem volt hajlandó a bírósági döntést rögtön vég­rehajtani, mire a bíró azonnal érintkezésbe lépett Tálékkal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom