Newyorki Figyelő, 1993 (18. évfolyam, 1-9. szám)
1993-05-24 / 4. szám
FiQVELO Tájékoztató XVIII. évf. 4. szám — 1993 május 24. — Ára 70 cent Az amerikai magyar zsidóság hangja UNITED NATIONS EGYESÜLT NEMZETEK ERDŐS ANDRE NAGYKÖVET NYILATKOZATA A BALKÁNI HELYZETRŐL A volt Jugoszláviában 1991 folyamán kialakult konfliktus rendkívüli kihívás elé állította a világot. A totalitariánus rendszerekből a demokráciába való átmenet nehézségei mellett a délszláv események is nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a gyakran a „csodák évének" nevezett, szinte eufórikus 1989/90-et Európa középső és keleti részében csalódottság és a nehézségekre való brutális ráébredés követte. Az Európa keleti felén zajló földrengésszerű mozgások többek között a nemzeti érzelmek felszínre törésével is jártak,s ez e hatalmas térség három szövetségi berendezkedésű állama — a Szovjetunió, Jugoszlávia és Csehszlovákia széteséséhez, új államok sorsának kialakulásához is vezetett. Az Óvilág térképe az elmúlt három évben teljesen átalakult: egyesült a két Németország, s a közép- és keleteurópai térség szövetséges államai helyén összesen nem kevesebb,mint 22 új ország jött létre.(E változásokat jól érzékelteti, hogy Magyarország szomszédainak száma ezáltal ötről hétre emelkedett, s ebből öt - a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság (Szerbia és Montenegro), Horvátország, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna — új államalakulatot képez.) Amíg azonban a Szovjetunió és Csehszlovákia megszűnte a korábbi szövetséget alkotó köztársaságok közötti tárgyalásos megállapodás alapján, békés úton következett be, addig a Jugoszláv Szovialista Szövetségi Köztársaság széthullása a II. világháború óta nem látott és tragikus eseményekhez vezetett Európában. A volt Jugoszláviában dúló háborúk immáron két éve folyamatosan és súlyosan veszélyeztetik a nemzetközi békét és biztonságot Mostanában sok újságcikk és kommentár je'-wik meg a délszláv válság kirobbanásának okairól, amelyek sokszor egymásnak ellentmondó értékeléseket tartalmaznak. A politollógusok és a történészek nyilván még hosszan fogják elemezni ezeket az eseményeket,a titói Jugoszlávia előnyeit és hátrányaiba belgrádi szövetségi kormány két évvel ezelőtti magatartását, a szlovén és horvát függetlenség megszületésének.illetve e két állam nemzetközi elismerésének körülményeit,a boszniai helyzet alakulását s a szerb politika irányvonalát Egy dolog azonban bizonyosaz agresszív nációnál izmus,az erőszakos területszerzés,az etnikai tisztogatások visszataszító gyakorlata már eddig is tízezrek életébe került.százezrek lelki megnyomorodásához és milliók menekült-sorba kényszerüléséhez vezetett, városok és falvak lerombolását, pótolhatatlan értékű kulturális kincsek pusztulását okozta.Nem kétséges, hogy a jugoszláviai dráma kirobbantásáért a nagyszerb nacionalizmust terheli az elsődleges felelősség, az a törekvés, amely Európának eme vérziivataros örökséggel terhes részében a különböző etnikai és vallási eredetű emberek együttélése lehetetlenségének „népszerűsítésére^, egy etnikailag tiszta egységes nemzetállam létrehozására irányul. El kell ismerni, hogy az e törekvéseket előmozdító és aktivan végrehajtó erők, a nemzetközi közösség tehetetlenségét látva, mindvégig bátorítást kaphatnak agresszív politikájuk megvalósításához. Észbontó, hogy közel ötven évvel a náci rémuralom feletti győzelmet követően Európában embereket nemzeti vagy felekezeti hovatartozásuk miatt üldözhetnek,pusztíthatnak vagy koncentrációs táborba zárhatnak,s mindezt a világ szinte tehetetlenül szemléli és eltűri.Pedig 1945-ben az Egyesült Nemzetek népei ünnepélyesen el határozták,hogy „megmentik az emberiséget a háború borzalmaitól", amely e században már „kétszer zúdított kimondhatatlan szenvedést az emberiségre." (Folytatása 10. oldalon) FIGYELŐ HUNGARIAN PUBLISHING CO. 136 East 39th Street, New York,N.Y.10016 MSM 0 .5 2 Prof. August Molnár POB 1084 American Hung. Fund Mei^i Brunswick NJ 03903 A KONKOLYHINTÉS TANSZÉKE A politikai értetlenség újabb bizonyítéka merült fel a napokban, — ezúttal Amerikában,közelebbről New York Államban. Dr. Jeffries, a New York City University elbocsájtott tanszékvezetője, aki az általa vezetett „fekete-tudományi" tanszéken azt hirdette, hogy Hollywood zsidó kézen van és azt a maffia pénzeli, - kártérítési pert indított az egyetem ellen és 25 millió dolláros kártérítést követelt elbocsájtása miatt, azt állítván, hogy szólásszabadságában megsértették. Az esküdtszék, amelynek mellesleg öt fekete tagja volt, - a felperesi igényt jogosnak minősítette. Ezen az alapon Jeffries doktor azt reméli, hogy állását is vissza fogja kapni. Mondani is felesleges, hogy számos illetékes, elsősorban New York Állam vezető személyiségei felhördültek a verdikt hallatára. Az egyetem kilátásba helyezte, hogy fellebbezéssel fog élni. Ez azonban ezidőszerint másodrendű kérdés. A probléma az, hogy a nemzetközileg engedélyezett hazudozás a személyes szabadságjogok védelmének palástja alatt, - ma már határt nem ismer. Véleményünk az, hogy dr. Jeffries igehirdetése az egyetemi tanszékről, a magyar középiskolai történelemkönyv szerzőjének állítása,amely szerint a hatszázezer magyar-zsidó áldozat száma téves adat, valamint a los-angelesi, vészkorszakot tagadó intézet díjkitűzése annak számára, aki bizonyítani tudja, hogy a vészkorszak egyáltalán létezett, - mind-mind ugyanazon tőből fakad. Ez pedig a hazugság intézményesítése a személyes szabadságjogok ürügyén. Szakadatlanul mutattunk rá a múltban és ismételjük a jelenben, hogy ezen áldatlan és helyrehozhatatlannak mutatkozó állapot alapját a szabadság és szabadosság fogalmának összetévesztése képezi. Akik e két fogalmat szándékosan vagy tudatlanságból összekeverik, nem tudják vagy nem akarják megérteni, hogy a szabadság a demokratikus államrend törvényeiben szabályozott és korlátozott szabadosság. Ha te, kedves olvasó, leteszed a lábadat egy helyre, amihez jogod van, akkor a szabadosság elve azt kívánja, hogy nekem is jogom van odatenni a lábamat, hiszen neked nincs több jogod nálamnál és ennélfogva nekem jogom van téged letaposni. A demokratikus szabadság ezt nem fogadja el,hanem azt mondja,hogy ha te előbb letetted egy helyre a lábadat, amihez jogod volt, akkor én nem sérthetem meg ezt a jogodat azzal, hogy rádlépek. így vagyunk a hazugsággal is. Ha Jeffries doktor úr e sorok írójával találkoznék (amit e sorok írója elkerülni őszintén remél), akkor nekem mondhat mindenfajta bődületes hazugságot, mert négyszemközt ehhez feltétlenül joga van, mint a demokratikus szólásszabadság büszke hordozójának, de a helyzet gyökerestül megváltozik az egyetemi katedrán, amely a jövő tanult nemzedéket hivatott oktatni. Az egyetemi szabadság a demokratikus államrend törvénye által korlátozott fogalom. A katedráról hazugságot hirdetni nem szabad. Ugyanúgy, amint a los-angelesi vészkorszak-tagadó intézet szabadon hazudhatja kocsmai ivótársaságban, hogy vészkorszak nem is volt, ezt csak a zsidók állítják, de jutalmat kitűzni a közéletben annak részére, aki az állítólagos vészkorszakot bizonyítani tudja, ezzel nemcsak pervesztésnek nézhetett elébe, de köteles volt Mermelstein felperes erkölcsi sérelmét okozó kárt is megtéríteni, amely a felperest elvesz"~1t hozzátartozói felett érzett, el nem múló fájdalmában érte. Ugyanígy a magyar középiskolai tankönyv szerzője is állíthat annyi lótlanságot, amennyit akar — magántársaságban, futballmeccsen vagy Jtyázás közben,de nem a jövő nemzedék oktatására szánt tankönyvben. Amikor Magyarországon a 20-as években megalkották az első sajtóérvényt, akkor egy neves közéleti személyiség azt mondta, hogy a sajtótörvénynek valóban egyetlen szakaszból kellene állnia:nem szabad hazudni Ezt variálva azt javasolnék, hogy a demokratikus törvényhozásoknak büntetniük kellene a közéletben elhangzó és másoknak erkölcsi vagy anyagi sérelmet okozó, valótlan, rágalmazó állítást. — fedor —
