Newyorki Figyelő, 1992 (17. évfolyam, 3-12. szám)
1992-11-13 / 10. szám
1992 november 13. NEWYORKI FIGYELŐ 3 AZ APPEAL OF CONSCIENCE IDEI DÍSZVACSORÁJA BELPOLITIKAI FIGYELŐ A Schneier Arthur főrabbi elnöklete alatt álló Appeal of Conscience Foundation október 8-án tartotta ezévi díszvacsoráját a New York Hilton Hotel nagy báltermében. Mint az előző években is, a newyorki diplomáciai, politikai és társadalmi élet kimagasló eseménye félezernél nagyobb számú vendégsereget vonzott. Az Alapítvány idei kitüntetését, a világ nagy államférfiának elismerő okiratát Carlos Salinas de Gortari, Mexico államelnöke kapta, az alapítványi kitüntetést pedig Edwin L. Artzt, a The Procter and Gamble Company elnöke, kiemelkedő amerikai üzletember nyerte. A díszvacsora elnöki tisztét dr. Paul G. Stern, a Northern Telecom Ltd. elnöke látta el. A mexicoi himnusz és a Star Spangled Banner elhangzása után Mc- Carrick newarki érsek mondott bevezető imát, majd Angier Biddle Duke, az Alapítvány igazgatósági elnöke köszöntötte a megjelenteket és ismertette a beérkezett üdvözlő táviratokat. Köszöntőket mondottak Dinkins newyorki polgármester és Reed követ, az Egyesült Nemzetek főtitkárának képviselője. Salinas mexicoi államelnök nagy figyelmet keltő előadásban ismertette Mexico állam fejlődését és szellemes szavakban köszönte meg a kitüntetést. Az ünneplésből kijutott az Alapítvány közmegbecsülésben álló elnökének, Schneier Arthur főrabbinak, akinek évtizedeken át végzett diplomáciai tevékenysége a világbéke és a felekezetek közötti kiengesztelődés érdekében az egész világ osztatlan elismerését vívta ki. Az emlékezetes társadalmi eseményről a vendégek maradandó érzésekkel távoztak. Carlos Salinas de Gortari, Mexico államelnöke átveszi Az Appeal of Conscience Foundation kitüntetését Schneier Arthur főrabbitól A CROWN HEIGHTS-I FELMENTÉS NYOMÁBAN Lemrick Nelson Jr. elleni büntetőügy hullámai a felmentő ítéletet követőleg magasra csaptak. Az ifjút Yankel Rosenbaum meggyilkolásával vádolta a brooklyni ügyészség. Bizonyítékul szerepelt a vádlott birtokában talált véres kés is, amelyen az áldozat vérének nyomai voltak. Az esküdtszék nem tudta a vádlott bűnösségét megállapítani - elegendő bizonyítékok hiányában. A Crown Heights-i zsidó közösség nagy tüntetés keretében fejezte ki megbotránkozását az ítélet felett. Történt azonban ezután, hogy a vádlott védője társas összejövetelt rendezett, amelyen az esküdtek is résztvettek és poharazással üdvözölték a felmentett vádlottat George A. Farkas ügyvéd, a brooklyni büntető ügyvédi kamara elnöke, a Magyar Zsidók Világszövetsége igazgatósági tagja levelet intézett az amerikai sajtóhoz, amely elsőnek a The New York Post november 5-i szerkesztőségi oldalán jelent meg. Ebben a jólismert büntetőjogász a következőket írja (összevont magyar fordításban): — Mindig hittem, hogy alapvetően helytelen bírálni az esküdtszéket Erre tárgyaló ügyvédi, valamint előző ügyészi gyakorlatom tanított Ha társadalmunkat fenn kívánjuk tartani, bizalommal kell lennünk a rendser iránt Ezért fogadtam el a Crown Heights-i esküdtszék verdiktjét Felismertem azt a valóságot, hogy az esküdtek „okszerűen" kételkedhettek az ügyészség által előterjesztett bizonyítékokban. Nagy különbség van azonban a két történés között: az első, hogy a bizonyítékok nem győzték meg az esküdteket a vádlott bűnössége felől, a másik pedig az, hogy összejövetelen vésnék rést és együtt ünnepelnek a felmentett ifjúval. Ez túlmegy a jóízlésen és ross ítélőképességre mutat A vérem felforrt, amikor olvastam, hogy a vádlott ügyvédje össejövetelt rendezett, amelyen az esküdtek réstvettek. Hihetetlen ugyanis, hogy „okserű semélyek", aki felesküdtek arra, hogy „hűen teljesítik kötelességüket", megossák társaságukat azzal, aki „feltehetőleg2' kapcsolatban volt a legaljasabb bűncselekménnyel. Farkas ügyvéd levele is bizonyítja,milyen mélyenfekvő gyökerei vannak társadalmunkban az egymás iránti gyűlöletnek, aminek tétlenül való semlélése létalapjainkat vesélyezteti és ami ellen való össefogásnak ütött az utolsó órája. Döntött a nép és mi fejet hajtunk. Amerikának új elnöke van, aki éppenúgy, mint a vesztes előző, sok mindent ígér, amire természetesen megválasztása után sordino-t tesz, mert bizony más, amikor ujjongó választói előtt kijelenti, hogy „látomása" van, vagy elődje felhívja közönségét, hogy „olvasson ajkáról", vagy akár a boldog emlékű Martin Luther King, akinek „volt egy álma", de amikor a száraz, egyben elborzasztó tények előtt áll, akkor híveit csillapítani köteles. Ennek a témának másik oldala a sajtó viselkedése, amely valószínűleg soha nem tapasztalt mélységbe süllyedt, amikor a választás előtt versenyzett a régi elnök lepocskondiázásában és az új jelölt magasztalásában,maid a választást követő napon — nyilván, hogy újdonságra éhes olvasóközönségét kielégítse, — megkezdi az új elnökkel szemben a kiábrándító mozgalmat. Mi pedig, az Amerikát tisztelő, hű állampolgárok, nem tehetünk egyebet, mint a hűséges lánya Lear királynak: - Cordélia mit tegyen ? Hallgat és szeret. — Ne higyjük azonban, hogy a magasabb rendű gondolkozással és tiszta erkölccsel hadilábon álló magatartás kizárólag a nagypolitikára korlátozódik. A nemzetközi, de a szűkebb körű közéletünkben hasonló jelenségeknek vagyunk tanúi. Utalunk ehelyütt jelen számunk második lapján írtakra, amelyekből látható, hogy tekintélyes zsidó hetilap alaptalan és téves közléseket irt, amelyek az érdekeltek félrevezetésére alkalmasak. Ugyanúgy az új német szabályozással kapcsolatos közlés, amire ugyanabban a cikkben utaltunk. Az antiszemitizmus nemzetközi előretörése parancsolóvá teszi az öszszefogást. Minden ilyenirányú felhívás azonban az illetékesekben süket fülekre talál. 1944 árnya súlyosodik reánk. A magunkra ébredés utolsó perceit éljük. Magunkba szállást és összefogást hirdetünk. ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS A MAGYARORSZÁGI ANTISZEMITIZMUSRÓL (Folytatás az 1. oldalról) A magyarországi helyzet képének betetőzését az október 23- szabadságünnepen történt botrány jelenti. Göncz Árpád államelnököt ünnepi beszédének elmondásában „bőrfejűekő szervezett csoportja,többek közöttük nyilas egyenruhában- kifütyüléssel fogadta és azonnali lemondásra szólította fel. Ebben a félelmetes távlatokat nyitott politikai helyzetben Tar Pál nagykövet emberfeletti küzdelmet folytat az ország integritásának és demokratikus fejlődésének bizonyítására. A The New York Times november 7-i számának szerkesztőségi oldalán válaszol Soros Györgynek Antall miniszterelnökhöz intézett nyílt levelére, amelyet azzal kapcsolatban írt, hogy Csurka Sorost is megtámadta az említett tanulmányban. A miniszterelnök válaszolt ugyan Soros levelére, de utóbbi azt nem tartotta kielégítőnek. Tar nagykövet levelének emelkedett színvonalát el kell ismernünk ugyan, meg kell állapítanunk, az egész témakörben vesztett ügyet képvisel. Ami már most a „másik oldalÄ-t illeti, az előretörő antiszemitizmus elleni küzdelem sok kívánnivalót hagy hátra. Magyarországi vonatkozásban a küzdők nem annyira a szellem erejével,mint harcias hanggal kísérlik meg a szélsőjobboldal legyűrését, ami eleve vesztésre van ítélve, tekintettel arra, hogy a másik oldal többségben van és még nagyobb gorombaságokkal tud reagálni.. A hivatalos zsidó vezetők részéről pedig hiányoljuk az erőteljes fellépést. A külföldi, hivatalos zsidó vezetőség szerepe is kifogásolható az antiszemitizmus általános kezelésében. A sorozatosan létrehozott konferenciák nem hozták meg a kivánt eredményt, mert az elméleti megállapításokat tettek nem követték. Szajkómadár módjára nem győzzük elégszer ismételni, hogy az egyetlen sikert Ígérő próbálkozás kerekasztal konferencia lenne, amelynek során szembekerülhetnénk a jobboldal ismert vezetőivel és megkísérelhetjük szemüket felnyitni, hogy a gyűlölet izzításának milyen jóvátehetetlen következményei lesznek, — olyanok, amelyek az országot is a szakadékba ránthatják. Antall miniszterelnök ezideig nem mutatott hajlandóságot ilyen kerekasztal-konferencia összehívására. Ö tudja, miért, de nem hallgathatjuk el véleményünket, hogy a jobboldal felé tanúsított elnéző magatartásával és a színvonalas szembekerülés megtagadásával nem tesz jót az országnak, de nem adja eddig kétségbe nem vont demokratikus gondolkodásának tanújelét sem. — fedor —
