Newyorki Figyelő, 1991 (16. évfolyam, 2-11. szám)
1991-11-21 / 11. szám
1991 november 21. NEWYORKI FIGYELŐ 3 GÖNCZ ÁRPÁD DARABJÁNAK BEMUTATÓJA Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság államelnöke színdarabjának newyorki világbemutatója nem csupán irodalmi, de rendkívüli diplomáciai megnyilvánulás is^melynek körülményei példa nélkül állnak. Közép- és Keleteurópa államainak államformája, levetvén a kommunista rendszer igáját, száguldó iramban igyekszik a demokráciát építeni. Az eró'szakkal elhallgattatott, börtönbe vetett kultúremberek nem csak elfoglalják az őket megillető helyet az államban, de annak élére is kerülnek, ami a személyük iránti közmegbecsülés megnyilvánulása. Ez történik most Magyarországon is, amely szabad korszakaiban a nyugati civilizáció és kultúra egyik erős bástyája volt. Göncz Árpád egyke Magyarország ismert íróinak, drámaíróinak és fordítóinak. A köztisztelet a magyar állam legfőbb közjogi méltóságába emelte. Személye mindenkor a legtisztább demokratikus elveket, a humánumot és a legmagasabb rendű erkölcsöt tükrözi RÁCSOK című drámája (Iron Bars) a mindenkori diktatúrák nyomasztó képét adja. Göncz Árpád színművének New Yorkban való színrekerülése az új idők szellemének méltó tükörképe. Az előadás anyagi alapjaihoz az Emanuel Foundation for Hungarian Culture is hozzájárult. A színtársulat a megbecsült Riverside Shakespeare Company tagjaiból tevődik össze. A darab rendezője a Budapesten született Andre de Székely, aki Magyarországot az 1956-os felkelést követően hagyta el és New Yorkban az ABC TV Network egyik alelnöke lett. A második világháború alatt mint többszörösen kitüntetett zászlós, több évi frontszolgálat után öt évet orosz hadifogságban töltött. 1950-ben került haza, ahol színháznál, valamint írói és fordítói tevékenységével szerzett nevet magának. 1953-ban a Petőfi Színház dramaturg-rendezője lett. Amerikába érkezése után gyorsan sikeres pályát futott be. Társrendezője a Kossuth díjas Vámos László, aki Európában közismert szakember, majdnem egy évtizeden át volt a Nemzeti Színház művészeti vezetője. A zenei anyag összeállítását és hangszerelését Víg Tommy, a jelenleg Los Angelesben működő, ismert zeneszerző és vibrafon-művész végezte. A darab newyorki világbemutatója a Riverside Shakespeare Theatre-ben lesz november 10-én, amely egy kizárólagos, kéthetes előadássorozat első előadása lesz. Ez a szerző jelenlétében történő különleges fogadással lesz egybekötve, amelyen való részvétel a következő lehetőségeket nyújtja: 1000 dollár hozzájárulással az adományozó „sponsor'5-ként szerepel a programról kiadandó könyvecskében, meghívót kap a fogadásra és két tiszteletjegyet a premierre, valamint Göncz Árpád sajátkezű aláírásával ellátott művét. 500 dollár hozzájárulással az adományozó „patron"-ként fog szerepelni a programban, meghívót kap a fogadásra, valamint két tiszteletjegyet az első előadásra. 250 dollár hozzájárulás az adományozót a „művészetek barátja" elismerésére jogosítja, ekként fog szerepelni a programban és kap két tiszteletjegyet az első előadása. A hozzájárulások a darab színrehozatalának költségeire kerülnek felhasználásra. Részletes felvilágosítást ad és jelentkezéseket elfogad az Emanuel Foundation for Hungarian Culture, 97-45 Queens Boulevard, Rego ParkJ'J.Y. 11374. Tel.: (718) 896-8300. SIR SIGMUND STERNBERG BESZÁMOLÓJA Sir Sigmund Sternberg, a Keresztények és Zsidók Nemzetközi Tanácsának igazgatósági elnöke beszámolt a NEWYORKI FIGYELŐ-nek a szervezet legújabb, messze kiható eseményeiről. Résztvett egy Máltában tartott nemzetközi konferencián, amely a Vallások a Békéért - címet viselte. Jelen volt többek között,az olasz miniszterelnök, Butros Ghali egyiptomi külügyminiszter (az UNO egyik főtitkár-jelöltje), továbbá a keresztény, mozlim és zsidó vallások számos nemzetközi vezető képviselője. Zsidó részrőlMose Gilboa. az izraeli külügyminisztérium vallások közötti ügyeinek tanácsosa, Rosen romániai főrabbi és David Rosen jeruzsálemi rabbi vett részt. A konferencia feltűnést keltő határozatot fogadott el. Megállapítja, hogy a Közelkelet békéjére irányuló fáradozások döntő stádiumba érkezetek. Ezt a konferencia imájával kívánja elősegíteni. Sir Sternberg találkozott továbbá Glemp bíborossal, aki megerősítette a karmelita rend vezetőjének Ígéretét, amely szerint az auschwitzi apácakolostort 1992 októberéig kiürítik. Hírt adtunk már a keresztények és zsidók magyarországi tanácsának megalakulásáról. Az október 6-án tartott konferencián Sir Sternberg rendkívüli jelentőségűnek minősítette a tényt, hogy Magyarország valamennyi egyháza tagja lett az új Tanácsnak. Az antiszemitizmus mind régi, mind újabb formában üti Jet fejét a világon. Ennek elhárítására a tanács működését rendkívül fontosnak tartja és konferenciát helyezett kilátásba 1992-ben a tankönyvek felülvizsgálata ügyében. A NAHARIYAI MAGYARUL BESZÉLŐK KLUBJA HÍREI Október 1-én a klubban vetítésre került Nicolas és Elena Ceausescu hadbírósági tárgyalása és kivégzése. Szervezők és vendéglátók voltak Comsa Doru, a Nagy- és a Tataru-házaspár. Október 4-én, egy hónap után, hazaérkezett a Magyarországra utazott 50 főnyi csoport. A kirándulók résztvettek a Klub által rendezett város-látogatásokon (Budapest, Kecskemét, Debrecen.Szentendre), múzeumlátogatásokon, színházelőadáson és az Izraeli könyvhét megnyitóján. Kisebb csoportok elutaztak Csehszlovákiába, Romániába, Ausztriába és Párizsba. Az uta(Folytatása 2. oldalról) George A. Farkas ügyvéd a második nemzedék nevében szólott. Bevezetőjében rámutatott arra, hogy a vészkorszakra való emlékezés fontossága mindenki előtt nyilvánvaló. A nagy tragédia ma azonban az,hogy nem kell 47 évre visszanyúlnunk ahhoz, hogy rémtetteknek tanúi legyünk. Emlékeztetett anéhány héttel azelőtti eseményekre, amelyek figyelmeztetnek, hogy a harcnak még nincs vége és nem lesz vége és folytatódni fog a jövő nemzedékekben is. Egy fiatal Talmudtudósnak most volt a temetése, aki gyilkosság áldozata lett, bűntettnek, vadállatoknak áldozata, akik vagy nem tudják, vagy nem törődnek azzal, hogy a civilizáció nem tűr ilyen magatartást. — Hitlernek igaza volt! Öld meg a zsidót! — ezek voltak az ordító jelszavak,amiket hallottunk a tömegben, amelyet szakszerű gyűlölet-szítók uszítottak, hogy az ifjú brooklyni chaszidot, Crown Heights-ben meggyilkolja. Állítólagos papok prédikálnak gyűlöletet és türelmetlenséget. A szónok három évvel a vészkorszak után született, de emlékezik gyermekkorára, amikor hallotta azokat az eseményeket, amelyekre ma itt emlékezünk. Antiszemitizmus, türelmetlenség és előítélet két tényezőből ered: a tudatlanság és vezetés hiánya. A gyülölködök kihasználják a tömeg tudatlanságát és saját céljaikra használják fel. A sajtó pedig fokozza a bajt azzal, hogy a kis gonosztevőkről ír és beszél a lapokban, televízióban. Ez a magyarázata, hogy kis gonosztevő-faji gyűlölködők maguk mögött tudnak 100-200 követőt és 2000 rendőrnek kell őket kísérni. Mindaddig, amíg a tisztességes, becsületes emberek nem emelik fel hangjukat és nem bizonyítják, hogy a gyűlölet mérgét nem szabad ellenállás nélkül köpködni, addig a világ nincs biztosítva a kegyetlenségek megismétlődése ellen. — Egy ügyvéd kartársam szólt hozzám, amikor fiammal egy étteremben ültem Canarsie-ban és megkérdezte: — Na, George, elköltözöl innen ? Már kettő közülük itt van az én háztömbömben. — — Eszembe jutott, hogy szüleim és sokan az Önök családjából, szintén költöztek. Nem a szomszédságba, nem más államba, hanem az óceánon át, hogy az elnyomás alól szabaduljanak. Itt, Amerikában a szabadság jótéteményében részesültem és mégis, 15 percnyire házamtól megöltek egy ifjú chaszid tudóst, mert zsidó volt. Nem ! Én nem költözöm el, hanem mindent megteszek,amit csak tehetek,hogy ellenszegüljek a mérgezésnek és annak megakadályozására, hogy a kegyetlenkedés, amely 47 éve történt, - megismétlődjék. -Bárdos Károly egyetemi tanár magyar nyelvű előadása akadémiai színvonalú volt. Köztudomású, hogy Radnóti Miklós szerepe a magyar irodalomban alkeseredett vitákra ad alkalmat abból a szempontból, vájjon magyar-zsidó költőnek minősíthető-e, bár származását megtagadta, kikeresztelkedett és fehér karszallagot viselt a munkatáborban, a zsidók sárga szallagja helyett. Bárdos professzor tanulmány szerű felszólalásában álláspontját így ismertette: — Radnóti megtagadta zsidó születését és kikeresztelkedett. Egyébként azonban mindenben osztozott a zsidók sorsával. A háborút túlélő barátai közül néhányan azt is állították, hogy megszöktethették volna, de Radnóti elhárította a segítséget, mert az önmagára vállalt mártiromságban mély költői ihletet talált. A kérdés valóban nyugtalanító: ugyanolyan mártír volt-e Radnóti, mint a többi hatszázezer magyar zsidó, akiket a nácizmus halomra gyilkolt ? Én úgy érzem, hogy Radnóti sorsa Röntgen-sugárként világítja át a zsidó mártiromság lényegi okozóját. Az ember származása iránti intoleranciát Egészen a hatvanas évekig abban a hiszemben voltunk, hogy Radnótit a német fasiszták végezték ki. Ekkor azonban Dienes András, aki Petőfi rejtélyes haláláról is írt fontos tanulmányt, kiderítette, hogy Radnótit nem a németek, hanem a magyar honvédségi keretlegények lőtték bele egy névtelen tömegsírba. Radnóti sorstragédiája tehát fontos tanulságot jelent számunkra: hiába próbálta megtagadni önmagát, zsidó származását tudatosan feladva, csupán magyar költővé válnia nem sikerült A teljes asszimilációra tett minden erőfeszítése és öntagadása ellenére zsidóként ölték meg. Nem engedték meg, hogy születéséből fakadó hovatartozását feladva, színtiszta vagy ami különben a magyarság történelméből adódóan, teljesen lehetetlen, „fajtiszta5' magyarrá válhasson. Nem tisztelték azt az emberi jogát, hogy önmaga választhassa meg vallási meggyőződését^sidónak született és a magyar fasizmus zsidóként pusztította el Nem azért lőtték a névtelen tömegsírba, mert ismert baloldali magyar költő volt,hanem azért, mert zsidónak tekintették. Ezután a szónok ismertette Radnótiról készített filmje, az Erőltetett menet című darab megalkotásának előzményeit.majd, ami számára szívfájdítóan mély élmény volt, hogy a Radnóti-film kortársi keretjátéka révén saját édesanyjának történetét is beleszőhette a filmbe. Édesanyját elfogták a nyilasok és a Dunapartra kísérték, hogy ott belelőjjék a Dunába. Csodaszerű módon kivégzése előtt édesanyja a nyilast könyökével gyomorba vágta, beugrik a Dunába s bár nem tud úszni, hátára fekve lebegett és a víz elsodorta a parttól. Körülötte csapódtak a golyók a vízbe, de nem érték el. Sikerült visszakerülnie a gettóba és megmenekülnie. Az előadó a jelenvoltak között üdvözölte, amiben a hallgatóság lelkes együttérzéssel vett részt.(Híreink folytatása a 4. oldalon) zást szervezte és levezette Péter Ferenc és Csillag László. Október 8-án a tagságnak beszámolót tartott Csillag László a magyarországi kirándulásról és az ott tapasztaltakról, kiemelve annak fontosabb eseményeit. Dr. Dániel Róbert felolvasta a budapesti Uj Életben megjelent cikket dr. Tímár György tollából a magyarországi kárpótlási problémák folyamatban levő vitáiról és az ottani zsidó szervezetek álláspontjáról a tervezett törvény javaslatait illetően. Az összejövetel vendéglátói Herskovits Gabi, Altmann Erzsi, Tataru Éva és Nicu voltak. Október 9-én Nahariyán eltemették Klein Albert Béla (Ungvár) vezetőségi tagot, aki hirtelen elhúnyt a magyarországi kirándulás idején. A Klub részéről búcsúbeszédet Péter Ferenc mondott. Comsa Doru helyezett koszorút a sírra. Kaddist a Megboldogult fia mondott. MEGEGYSZER A MARTIRÜNNEPÉLYRÖL
