Newyorki Figyelő, 1990 (15. évfolyam, 1-15. szám)
1990-04-20 / 6. szám
1990 április 20. NEWYORKI FIGYELŐ 5 DR. JESURUN ÉLIJÁHU: JESZENSZKY GÉZA: A SZÉDERESTE HANGULATA A DEMOKRATA FÖRUM ÉS AZ ANTISZEMITIZMUS Pészach a családnak, vagy inkább a nemzetségnek, a három-négy generációt, testvéreket és azok gyermekeit is magában foglaló nagy család ünnepe. A vallási szertartások, a pászka-sütés, az előkészületek a hitközséget, a zsidó közösséget mint ilyent érintik, de a hangulatot, az ünnep átélését a család együttese adja meg. Semmi sem érzi úgy át a változást, mint a zsidó ház, mely a nagytakarítással valósággal újjászületik, örömbe és boldogságba öltözik. Az egyiptomi kivonulásra eml&ezünk a széder estén, de jól tudjuk, hogy a fáraó minden korok zsarnokát, a rabszolgaság és a szenvedés pedig a vészkorszakot jelképezik. De akaratlanul is az örök zsidó aggodalmát, ami a jövőt illeti. Nemcsak a megemlékezés estéje, hanem az imák, a szertartások és a melódiák által az átélés, az újra megtörténés misztériuma a széder. Az ősök jajából a mi panaszunk sír fel. Az ő csodás megváltásuk megerősít minket hitünkben, hogy majdan mégis megvalósul a próféta látomása és a párduc békében hever a bárány oldalán. A nagyünnepek alatt befelé tekintettünk vizsgálva embertársainkhoz, a világhoz való viszonyunkat. Most, Pészachkor kitekintünk és keressük helyünket a világban, az emberek és nemzetek között. S tesszük ezt a legmegfelelőbb napon, midőn szolgaságból szabadulva néppé váltunk és a kettévált Vörös-tenger partján megjelentünk a történelem színpadán. Ros Hasana és Jóm Kippur napján az egyén problémái kerülnek felszínre, az egyén kér megoldást bajaira és bűneire bocsánatot. Pészachkor a zsidó közösség követel magának helyet a nap alatt, békességet és nyugtot a népektől történelmi, bibliai, isteni jogon ! Elnyomás, pusztulás virrasztottak szabadságunk bölcsőjénél, de mi mégsem hoztunk magunkkal bosszúvágyat Egyiptomból, hanem egy emberinél fenségesebb tanítást: — ne bántsátok meg a köztetek élő idegent. Ti ismeritek az idegen lelkületét, hiszen idegenetek voltatok magatok is E- gyiptomban ! — (M.III.19.fej.l4.v.) Persze, ha olyan idegenről van szó, aki nem vitatja el jogunkat hazánkhoz és nem tör életünkre. Az emberszeretetnek ezt a gondolatát fejlesztették ki az első zsidó szocialisták, mint Mose Hess, Ferdinand Lassalle^najd Aron David Gordon, ő mondta: ne nyughass, míg egy ember is szenved a földön és ne lakhass jól, míg bárki éhezik... De - valljuk be szégyen nélkül — a világ megváltásánál közelebb áll hozzánk Pészachkor a magunk megváltása, a zsidó nép és Erec Jiszraél ügye. Ilyen szellemben szól hozzánk a Hagada is. Rabbi Akivának a Bnéi Brák-i széder és jelszava („Mestereink, megvirradt, itt a Smá ima mondásának ideje") arra szolgált, hogy megindítsa a Bar Kochva-felkelést az elnyomó rómaiak ellen. A spanyol marannusoknak belső tüntetés volt a széder betiltott zsidóságuk mellett. A mi széderesténk egyenjogúságunk és Izrael megalakulásának öröme, boldogság-serlege, de benne néhány csepp üröm. Az a keserűség, hogy sok helyütt újra felüti fejét az antiszemitizmus. Az fáj, hogy még a Biblián nevelődött népek is túl nagynak találják a pirinyó,térképen alig látható Izraelt. Sőt, arab kézre akaiják játszani a Szentvárost is. Zu Tora vöze szöchárá? ! - kiáltozták Rabbi Akna tanítványai látva halálra ítélt mesterük kínszenvedéseit. Ez jár annak, aki a Tórát tanította népének ? ! Mi is joggal kiálthatjuk a világnak: Hát ez jár a zsidó népnek, amely többet adott és ad ma is az emberiségnek, mint a két milliárd lakosú Ázsia? ! A Chad Gadja is melankolikusan kezdődik, célozva arra, hogy Clio, a történelem múzsája véres betűkkel rója krónikája sorait. Erőszak és birtoklásvágy hajszája még mindig az élet. A kis gödölyét elkapja a mac&a, azt a kutya tépi szét. Bűnért bűnhődés az ár és a halál mindenkit lekaszál. De mindenek felett áll az Úr, aki végül megálljt parancsol a halálangyalnak, véget vet az erőszaknak és igazságot oszt a Benne bízóknak. Hittel, jókedvvel ér véget a széder. Jövőre, legkésőbb jövőre, a békés, biztonságos JeruzsálembenlJó egészségben, boldogan! JUUUUÜUUgq--------------r'rw Diplomás zongoraművész zongoratanítást vállal. Házhoz jövök ! Értesítást kér GERÉB LÁSZLÓ a (718)377-3533 telefonszámon. J.N. STORM WINDOW CORE ALUMINUM PRIME AND VINYL REPLACEMENT WINDOWS AND SECURITY DOORS SAVE FUEL KEEP YOUR HOME COOLER IN SUMMER WARMER IN WINTER 'STORM DOORS 'STORM WINDOWS 'THERMAL BREAK WINDOWS WINDOW GUARD' GLASS AND SCREENS REPLACED 851-9364 □ 851-5125 4620 16th AVENUE, BORO PARK CLOSED SATURDAY OPEN SUNDAY (Folytatás az 1. oldalról) Minket, a Magyar Demokrata Fórum tagságát soha, senki sem fog tudni eltéríteni humanista tradicióinktól és nemzeti elkötelezettségünktől, de az antiszemitizmus emlegetése — csakúgy mint a „zsidózás" — könnyen megzavarhatja a sok előítélettől körülvéve, nehéz életkörülményeik következtében a téveszmék iránt fogékony embereket. Ezért a különféle etnikai származású, különféle vallási meggyőződésű magyaroknak, de a magukat elsősorban más kisebbséghez tartóknak is közös érdeke és kötelessége, hogy szóban és tettel egyaránt tiltakozzanak mind az esetleges antiszemita hangok és jelenségek, mind az alaptalan vádak ellen. A Kossuth, Deák, Eötvös és Bibó szellemi örökségét magáénak valló MDF eredendően teljesen vétlen e kérdésben, sőt a legjobb garanciát jelenti minden türelmetlen tendencia ellen, mert az emberek hazafias érzelmeit nem mások ellen, hanem az ország érdekében kívánja mozgósítani. Senki sem tud belelátni mások fejébe, de nagyon szerencsétlennek tartom összetéveszteni a hatalom egykori birtokosai, vagy az éppenséggel nem-zsidó újgazdagok, vagy a tisztességtelen eszközökkel bőven operáló politikai ellenfelek elleni indulatokat az antiszemitizmussal. Én nagyon remélem, hogy még nem történt jóvátehetetlen hiba, de nagyon veszélyes a tűzzel játszani, mág a politikai tűzijáték keretében is. Van még egy nagy veszélye az MDF elleni kampánynak. Már többször próbáltam figyelmeztetni azokat, akik nyilatkozataikkal valószínűleg nagyban hozzájárultak e vádak elterjedéséhez, hogy működésükkel nem csak egy rivális politikai pártot feketítenek be, minden ok nélkül, tisztességtelen eszközökkel, de egy egész országot. Jó lenne bárkinek, ha Magyarország ma még magasan álló presztízse ismét elveszne, ha azért nem kapnánk komoly támogatást, mert az egyik legnagyobb politikai erőt antiszemitának tartják ? A rendszeresen megjelenő, a legtöbb esetben minden apropót nélkülöző bíráló cikkek eredetileg minden bizonnyal sugalmazottak voltak, de ma már öngerjesztővé válik e folyamat, az újságírók „vadásznak," az eredmény a friss magyar demokrácia lejáratása, s olyan igaztalan és méltatlan párhuzamok rajzolása, mint a szovjet „Pamjaty" vagy a Romániában felerősödő türelmetlenség. Stephen Roth februári floridai előadása felháborítóan hamis volt. Mi meg fogjuk tenni a magunkét, nem csupán cáfolatok kiadását, de zsidó származású magyar honfitársaink, köztük prominens tagjaink töretlen megbecsülését, egyben pedig a fellépést minden esetleges türelmetlen és elfogult irányzattal szemben. Remélem, hogy mindazok, akik toleráns és felvilágosult Magyarországot szeretnének látni, mind a veszélyek felismerése, mind igazságérzetük alapján a jövőben nem fognak hitelt adni az alaptalan vádaskodásoknak, s a vitával együtt maga a vita tárgya is végképp megszűnik. Q«yX*?‘P<>Of>00<X?<?OOrtrtt'*aooooooeo0000'a,<aCk'*?OOOOCW MEGJELENT ! Magyarországon, a szekszárdi Babits Kiadó gondozásában VARGA LÁSZLÓ új könyve: A JELESEK ÉS AZ ELBUKOTTAK A 275 oldalas regény eseményei 1939-47 között játszódnak le, a budapesti Zrínyi Miklós reálgimnázium VIII/B osztály tanulóinak és az irodalom népszerű tanárának derűs és drámai történeteivel, egyben politikai és társadalmi korrajz .Ára 14 dollár (postaköltséggel együtt) ............................................. Don Juan Carlos spanyol király elismerését fejezte ki a mű és J | szerzője iránt. (' — Állíthatom, hogy ilyen áttekintő kép Rambamról nem , \ jelent meg soha magyarul. — ' > Dr. Scheiber Sándor professzor, a Budapesti Országos Rabbi- ' | képző Intézet elhunyt igazgatója. 1 > BERT W. STRASSBURGER: A RAMBAM ÉLETE ÉS ! | müvei ; MIOK-kádás. Ara 5.95 USA Dollár és a portdkőllsé*. , ttti «.»»#00 0 000 tMtIMttt T*“ * ' NKKKOjtVM 251 L *2mi St, Uw Ywfc, IL Y. fM2t VSA TtMMi(212)*«7«-SM3 (2UJ 734-3*4* GYÖRGYEY KLÁRA: Arrogáns alázattal, esszék, kritikák HGÁBOR ÁRON: Szibériai trilógia :Embertöl kcletre-Szöglctes szabadság-Évszázados emberek 36.SZEPES ORSI MÁRIA: A vörös oroszlán; misztikus regény lé.. SZTÁRAY ZOLTÁN: Hudson-parti álom; elbeszélések |Q..
