Newyorki Figyelő, 1989 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1989-06-01 / 8. szám

1989 június 1. NEWYORKI FIGYELŐ 5 AZ AMERIKAI MAGYAR KULTÚRÁLIS ÖRÖKSÉG KÖZPONTJÁNAK FELAVATÁSA ANDREW FARAGO/DR. FARAGÓ ANDRÁS: EMLÉKEK + EMLÉKEK Az Amerikai Magyar Kultúrális Örökség Központjának ünnepélyes felavatása és megnyitása vasárnap, május 21-én délután folyt le. Az ünnepély elnökei Nicolas M. Salgo, az Egyesült Államok volt bu­dapesti nagykövete és John J. Haldrich, a Johnson and Johnson cég alel­­nöke voltak. Az Amerikai Magyar Alapítvány Magyarországról érkezett vendégei voltak dr. Randé Jenő nagykövet, a Magyarok Világszövetsége fő­titkára és dr. Lőrincze Lajos egyetemi tanár. A most felavatott intézmény múzeumot, levéltárt, könyvtártjcutatási és konferencia-központot foglal magában. Papp László építész terve? alapj­­ján, bőkezű egyéni és vállalati támogatások segítségével készült el. A megnyitó ünnepélyen Salgó nagykövet mondott megnyitó köszön­tőt. Az üdvözletek sorában New Brunswick polgármestere, dr. Bánlaki György, a Magyar Népköztársaság newyorki főkonzula, a Rutgers Univer­sity elnöke és Heldrich alelnök mondtak üdvözlő szavakat. Molnár Ágos­ton professzor, az Alapítvány elnöke vezette le az ünnepséget, amelynek során, felhívására, a különböző magyar vonatkozású egyházak és szerveze­tek képviselői rótták le tiszteletüket az új magyar kultúrintézmény előtt. Szerkesztőnk üdvözlő szavaiban bejelentette a történelmi Magyarország zsinagógáinak képes albuma előkészítő munkálatait, hangsúlyozva, hogy a magyar-zsidó kultúra szerves része az egyetemes magyar kultúrának, ezért a templomalbum,megjelenése után,az új intézmény talai között is megta­lálható lesz. A megnyitással egyidejűleg kiállítások nyíltak meg és váltak megte­­kinthetőkké, majd a new-brunswicki Hyatt Regency Hotel-ben díszvacsora következett. Az új intézmény előterét zsúfolásig megtöltő közönség lelkesedése a legnagyobb biztosíték a kultúrközpont jövőbeli nagysikerű működésére. BALLETT-ÉS NÉPTÁNC-TANFOLYAM A BUDAPESTI ÁLLAMI ISKOLÁBAN A washingtoni magyar nagykövetség kultúrattaséja útján kézhez vettük a buda­pesti Állami Ballett Iskola (Budapest, VI. Népköztársaság útja 25, 1061 Hungary) tájékoztatóját, amely szerint külföldi diá­kok teljes vagy részleges tanfolyamra irat­ka tkozhatnak be. Áz intézmény oktatási éve ezév szeptember 15-től jövő év júniusá­nak második feléig tart. Részletes tájékoztatás kapható a NEWYORKI FIGYELŐ szerkesztőségében. Elmont (L.I.), szép környé­ken, két-családos házban mindkét lakás, valamint üzlethelyiség is,, együtt vagy külön-külön, jutányos, áron k i a d ó. Az egyik lakás há- , rom, a másik két hálószobás. Sub­­way-hez vezető autóbusz megállója , közvetlenül a ház előtt van. Érdeklődés telefonon,egész, nap: (718) 539-2442, üzenet hagy- < ható (516)399-1557. PÜSKfCORVIN Hungarian Books und Records 251 E. tM St* Sm Ywfc, S T. 1M2S HA (tt.4itS.SkMl AMO) T«Mmi(212) ITMtN (212) 734-3S4S GYÖRGYEY KLÁRA: Arrogáns alázatul, esszék, kritikák 12.­tí ÁBOR ÁRON: Szibériai trilógiáim bértől kclet­­re-Szögletes tzabadság-Évszázados emberek 36.­­SZEPES ORSI MÁRIA: A vörös oroszlán; misztikus regény 16.­SZTÁRAY ZOLTÁN: Hudson-parti álom; elbeszélések 10.­A munkaszolgálatról írt múltkori cikkeim után többen kérdezték tőlem (ta­lán némi kétkedéssel is), hogyan emléke­zem 45 év után is ilyen pontosan nevekre, azok megszemélyesítőire és a velük kapcso­latban történtekre. Megvolt nekem a század névsora. A reptéri ki- és begyaloglásnál,munka közben, az esti együttlétnél igyekeztem minden egyes bajtárssal külön is megismerkedni ebből a sokrétű, de egysorsú társaságból és kihámozni egyéni és családi sorsukat. A megszabadulás után minden évben többször összehívtam az egyre fogyó túl­élőket bajtársi találkozóra, még visszaláto­­gatásaim során is. Ilyenkor végigmentünk a névsoron és meghatottan emmlékeztünk az elpusztultakra. így nem halványultak el az emlékeim és ma is magam előtt látom a század minden tagját. Ezek TÖRTÉNELMI EMLÉKEK. Furcsa dolgok. 1921-et írtunk. Károly király, máso­dik visszatérési kísérlete alkalmával a du­nántúli katolikus főpapság és arisztokrácia erkölcsi, politikai és pénzügyi támogatásá­val, a királyhű Lehár Antal ezredes (Lehár Ferenc testvére) által vezetett katonaság védelme alatt eljutott Budaörsig. Ekkor, Horthy és Bethlen miniszterelnök tanács­kozása után az akkori Nemzeti Hadsereg­nek nevezett csapatokat küldték a király ellen. Rövid tűzharc után Károly csapatai megadták magukat, őt magát Madeira szige­tére száműzték, ahol 1922 április 1-én meg­halt. Előzőleg azonban a Magyar Nemzet­­gyűlés már 1921 novemberben törvényileg is detronizálta a Habsburg uralkodóházat. Ez'ek ismert történelmi tények, így is tanították az iskolában. Ami azonban eb­ből nem, vagy alig ismert, a következő volt: A budaörsi Nemzeti Csapatok között volt egy egyetemi zászlóalj is a budapesti egye­temek önként jelentkező hallgatóiból. Az összecsapásban 7 diák is elesett. Ezek közül hatot egy szombati napon a Nemzeti Mú­zeum lépcsőjéről „nemzeti hősökként" búcsúztattak. A hetedik halott Klausz Im­re volt, az egri zsidó kántor fia. Mivel a zsi­dó vallás szerint szombaton nem szabad te­metni,Klausz Imrének másnap, vasárnap, ugyancsak a Nemzeti Múzeum lépcsőjéről ugyancsak „hősi" temetést rendeztek. Milyen furcsa volt azonban, hogy ugyanakkor, amikor a zsidó kántor fiának megadták a hősi végtisztességet, az egyete­meken és az utcán folytak az antiszemita tüntetések és verekedések. 1939-et írtunk. Magyarország nagy része már évek óta át volt propagandáivá a jobboldali sajtóban, rádióban, a parlament­ben német-,sőt Hitler-imádatra és szovjetel­lenes hangulatra. Ekkor váratlanul bomba­ként hatott a hír, hogy náci-Németország és Szovjetoroszország Ribbentrop és Molo­tov külügyminiszterek útján megnemtáma­dási szerződést kötött egymással. Ez meg­döbbentően érthetetlen volt az érdekelt körök előtt, hiszen nem volt titok a két nagyhatalom egymás elleni készülődése. Hogyan lehet ezt a hírt magyarázni és a ke­délyeket megnyugtatni ? Dr. Csilléry And­rás fogorvos, az 1920-as kormányban nép­jóléti miniszter, megpróbálta feltalálni az ellenbombát. Volt neki egy újságja, a rövid­életű Budai Hírlap, amelynek ő volt a fő­­szerkesztője is. A fenti hírre a következő nagybetűs főcím jelent meg az első oldalon: NINCS MÁR ZSIDÓ FELESÉGE SZTÁLINNAK. Alatta kisbetűkkel: - Németország és Oroszország megnemtámadási szerződést kötött egymással. Ugye, milyen furcsa, hogy egy ilyen egyszerű magyarázattal már meg lehetett nyugtatni az aggódó közvéleményt és át­menetileg barátságossá tenni a Sztálin elleni hangulatot. (Befejező rész a 10. oldalon) ooooooooosoooooooooooooooooäoooooooaoooi FELHÍVÁS MEZŐKASZONYI SZÁRMAZÁSÚ BARÁTAINKHOZ! Jeruzsálemben, a vészkorszak emlékcsarnokában, vasárnap július 9. napján, délután 5 órai kezdettel, márvány emléktábla kerül leleplezésre a mezők a szó nyi mártírjaink, a vészkorszak áldozatául esett szeretteink emlékére. A tábla lesz állandó színhelye kegyeletünk lerovásának és imáink elmondásának. Jesivanövendékek fognak minden évfordulón emlékmécset gyújtani mártírjaink emlékére. Ez az esemény 1944 óta a legnagyobb összejövetele lesz közössé günknek. Ezt a meghívást használom fel arra, hogy köszönetét mondjak azoknak, akit hozzájárultak a kegyeleti terv megvalósításához. Akik ezt ezideig még nem tették meg, csatlakozhatnak az alábbi címen, adómentes adomány küldésével: P.E.F. - Israel Endowment Fund, Inc. 41 East 42nd Street,Suite 607 New York, N.Y. 10017 Az adományozók szíveskedjenek a csekket FOR THEKASZONYER FUND megjelöléssel ellátni. ( A PEF alapszabályai 25 dollárnál kisebb összeget nem tesznek lehetővé.) A részvételről előzetes értesítést kér és barátainak j ó egészséget kíván ÉDEN (Einczig) JÓZSI ^PWQOPOOQOOeGOOOOOOOOOOOOOOOOOOOQOOOQOG

Next

/
Oldalképek
Tartalom