Newyorki Figyelő, 1989 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1989-05-17 / 7. szám

10 NEWYORKI FIGYELŐ 1989 május 17. I TÁRCA VALÉR LÁSZLÓ (Caracas): IFJÚKORI EMLÉKEK IV. Az orvos dilemmája. Szegény Bús­­nyák főorvos nem tudta, mitévő legyen. Ha csak még egy hétig húzni tudja a lábat, rö­vidülés nélkül tudja összerakni a törést. A sebeim elgennyesedése megfosztotta ettől a lehetőségtől. Amíg a gyógyulás jelei nem mutatkoznak, gipszelésről szó sem lehet ! A szóbeli egy hét múlva lesz, s a beteg azt kívánja, hogy vigyék be az iskolába. Kész őrület! Este nálam volt Viktor bácsi.- Rosszul áll a dolog. Bíró Úr ! Bos­­nyák főorvos nem bízik abban, hogy be le­het szállítani az iskolába. A fertőzések mi­att vagyunk bajban - s potyogtak a köny­­nyeim. — Majd meglátjuk, mit lehet csinálni. Most beszélek a főorvossal — és azzal el­ment. Pár napig csend volt, viszont sebeim szépen gyógyultak. Egy délután meglátogatott Lenke ta­nár úr. Jó híreket hozott: — Hát fiú, —mondta élénken— sokat beszélnek rólad a tanáriban. A törvényszék elnöke járt érdekedben az igazgatónál. Azt ajánlottam, hogy ha téged nem lehet be­hozni, mi szálljunk ki a kórházba. Hollán igazgató úr is ezt szerette volna tőlünk kérni. Ha az érettségi biztos rendes ember lesz, nem fog ellenkezni. -Nyolc törés és két irtó seb ellenére mégis úgy éreztem, hogy boldog vagyok ! Az aktusra a kórház egy kisebb kór­termét készítették elő, amelyből kihordták a többi ágyat. A bizottság számára felállí­tottak egy hosszú asztalt és betettek vagy hat széket is. Én a fekhelyemen fel voltam polcolva, de még így sem lehettem valami épületes látvány, mert az új gipszkötés vol­­taképen az egész testemet beborító páncél­­burkolat volt, amely csak az ép lábamat hagyta szabadon. A gipszből kiálló csizma­­rész egy hokkedlin nyugodott. Délidőben megérkezett a tanári kar, élén Gál Mózes országos hírű költő, iijúsági íróval: most tankerületi főigazgató és érett­ségi biztos. Bár a bevonulás úgy hatott, mintha nem vizsgáztatni, hanem elítélnijöttek vol­na az urak, de egyszerre Gál Mózes megáll az ágyam mellett és atyai hangon szól hoz­zám:- Informáltak a balesetéről, fiam. Hallom, önhibáján kívül történt. Legyen nyugodt és legjobb tudomása szerint vála­szoljon a feladott kérdésekre. -Alig hallható hangon köszöntem meg jóságos megnyilvánulását. Nem részletezem a vizsgát. A magyar, német és a fizika-tétel is zökkenő nélkül le­­ment.Matematikától nem félteméért tud­tam, hogy Vándor tanár úr csak olyat kér­dez, amit nemrég tanultam nála. Mégis a vé­gén majdnem kitört a vész. Gál Mózes han­gosan megkérdezte tőle: - Ez a fiú mate­matikából is jó ? — Vándor tanár úr meghökkent. Félt, hogy a főigazgató kiegészítő kérdést ad fel. Sietve válaszolt: — Hát kérem, Főigazgató úr, nem olyan túl jó, de igen szorgalmas. — Talán ez volt életében az egyetlen tudató­­valótlanság, ami ajkát elhagyta. Örökké emlékezetes marad viszont a történelemmel kapcsolatos vizsgatétel. Csetkó tanár úr volt az egyetlen, aki nem látogatott meg a betegágyamnál. Legutoljá­ra a tavasz folyamán olyan helyen találkoz­tunk, ahova nekem szigorúan tilos volt el­menni, viszont neki végkép nem illett. Úgy tettük, mintha nem láttuk volna egymást. II. József, a kalapos király volt a tételem. Ezt az iskolakönyv másfél oldalon letár­gyalja, én viszont sokkal többet olvastam és tudtam róla. II. József vallotta, hogy az egyház hatalma veszélyezteti az államét, de ezt így nem mondhattam el, nehogy megsértsem a papköltő főigazgató érzé­kenységét. Megszakítás nélkül, vagy egy órahosszat beszéltem. A végén Gál megje­gyezte: — Igen eredeti módon adta elő a tételt. — A földrajzi tétel maradt még hátra, de amikor a „történelmi" Magyarország vármegyéit kellett elmondanom, Gál Mózes közbeszólt: — Hagyja abba, tanár úr, ne kínozzuk tovább ezt a gyereket. Láthatni, hogy tud ! — Ezzel, mintha parancsot adott volna, ezt mondta: - Uraim, végeztünk ! -'/> Pár nap múlva Vándor tanár úr el­hozta érettségi bizonyítványomat és meg­kérdezte: - Mondja csak, volt valami baja magának Csetkó tanár úrral ? — Miből tetszik gondolni ? — — Mert előbb kapacitálni kellettjiogy eljöjjön a vizsgára,aztán leminősítette azzal, hogy év közben tanúsított magaviseleté mi­att nem ad jobb jegyet.Eltereltem a választ. Elsántikáltam - mankóval a hónom alatt — Lenke tanár úrhoz, akinek valójá­ban a kiszállás megszervezését köszönhet­tem.Mosolyogva mesélte el, hogy a kórhá­zat jó hangulatban hagyták el és Csetkó ta­nár úr javaslatára, aki jól ismerte a vendég­lőket, a „Vörös rák -ba mentek ebédelni. Gál Mózes ott megkérdezte: — Mi az oka, hogy ezzel a fiúval valamennyien jól bán­tok ? — Egyikük sem tudott válaszolni, végül Lenke tanár úr, akiben már dolgozott a borital (a vendéglős fia is akkor érettségi­zett), kibökte: - Főigazgató úr,én tanúsí­tom, hogy a fiú kiváló — villanyszerelő! — — Erre kitört az általános hahota és akár hiszed, akár nem - fejezte be a történetet Lenke tanár úr —, a te egészségedre ittuk az utolsó pohár bort! -Jóapám nem tett szemrehányást a balesetem miatt, de bántotta, hogy csak .jól" érett lettem, amivel voltaképen el lettem zárva az egyetem elől. Elpanaszol­tam bajomat Mádi néninek, aki meginvitált estére. Már augusztus második felében,ami­­kor Viktor bácsi megszólalt: - Holnap reg­gel menj be a líceumba, keresd Hajdú tanár urat és iratkozzál be ! — — De hiszen be sem adtam a kérvé­nyemet!— Nem baj, csak menjen a dolog! — Másnap este megmutattam apámnak az Akadémián kapott indexemet. S ezzel kezdődött egy halálraítélt karrier története... (Vége) OOPOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO>QOOO SCHNAPP LEA: KI A LADY ? Amerikai ismerősöm - középkorú hölgy - közeli rokonoknál van látogatóban Izraelben. Két hónapra jött. Fia, lánya, unokái Amerikában élnek, de azért mégis magányos - mert özvegy. Szívesen vagyok kellemes, kultúrált társaságában, ha időm engedi. Sábát délelőttönkint sétára indulok vele. Áginak hívják. (Név megváltoztatva.) Ági hetenkint háromszor ír lányának, fiának, vagy felnőtt lányunokáinak. S he­tenkint legalább egyszer telefonál. Az egyik ilyen, a lányához intézett távbeszélgetés, amelynek fültanúja voltam, így hangzott: - My darling, minden olyan szép itt Izrael­ben, de úgy vágyom utánatok...Kérlek, hív­jatok fel néha, adom a telefonszámon.. — Röviden: Ágit a két hónap alatt egyetlen­egyszer sem hívta fel két jómódú gyermeke Nekem viszont így mesélt lányáról az anya, aki nyilván saját magát is hajlandó becsapni, ha gyermekéről van szó: — Az én lányom egy igazi lady. Egy parkkal övezett házban lakik, elegáns, időnkint Londonba utazik, az Oxford Streeten szeret bevásá­rolni, a legjobb hotelekben száll meg. Igen, ő egy igazi lady... — Aztán halkan hozzáfűzi: — Nincs idejük a gyerekeknek. * A napokban egyik rokonom esküvőjén vet­tem részt. Legtöbb esetben sok rokonnal már csak ilyen formában találkozunk. El­kerültünk egymás közelségéből. Időnket a legközelebbi családtagok, gyerekek, uno­kák foglalják le. így aztán egy-egy családi örömünnep gyakran tartogat zámiinKr­­valami meglepetést. A mostani esküvő ki' lönlegesen szép élmény volt. Fehér horgol' kipát viselő fiúk a nagy idealisták táborábó kiket őszintén nagyrabecsülök és büszkén vallom magamat hozzájuk tartozónak. A vőlegény, Jákov, igazi Talmud cháchám, tényleges katonatiszt a hírszerzőknél. A szintén mélyen vallásos menyasszony, Mi­­chál, most doktorált. Ő a Beilinson kór­házban fog gyógyítani. Még sok szép port­rét lehetne festeni a szimchá résztvevőiről, ha egy régi kép nem tört volna úgy be a lelkembe. Egy őszhajú,félkarú,még mindig szép idős asszony...Jó Isten ! Ez Gitta ! Támo­gatják...Egyik oldalán lánya, másik oldalán veje veszi körül szeretettel. Nézem őket, felismeijük, üdvözöljük egymást, meghatott viszontlátás annyi esz­tendő után. Gondolataim visszakalandoz­nak a múltba. Hogy is volt csak ? Gyermekkoromban és ifjúkoromban a nyarat makói nagymamámnál szoktam volt tölteni. A Deák Ferenc utcában, ahol a legsűrűbbek voltak a vadgesztenyefák, na­gyon kedves emberek laktak. A házak előtt üldögélő nénik mosolyogva köszöntöttek, mint ismerős vendéget, s megérdeklődték, mi újság az én kis városomban, amely 90 kilométernyi távolságra volt Makótól. Te­hát közelebb, mint Jeruzsálem, de csak a térképen. | Ebben az utcában, a nagyszüleiméké­­vel átellenben állott a Feigék háza. Ebbe a házba hozta a jóképű Feig Efrájim (Bojo 1 volt a beceneve) Gitta nevű, gyönyörűszép ifjú feleségét...A gyerekek mt tyelő ké­pessége csodálatosan éles és maradandó - olyannyirajiogy lelki szemeimmé most is látom a szép szőke Gittát. Makón 43 nyarán voltam utoljára. Gitta akkor már egyedül volt Marika kislá­nyával. Fiatal muszos félje eltűnt valahol a Volga mentén. Gitta, akit a háború után viszontláttam, egy karral tért vissza a láger­ből, de megmentette és visszahozta Mariká­ját. Marika és félje most egy húsüzletet vezetnek. Gyermekei toalettjeit ő nem a londoni Oxford Streeten vásárolja, de a gondos szeretet, ahogy férjével körülveszik és vezetik a félkarú Gittát — nos, elnézem őket, s csak annyit mondok magamban: — Ez a Marika, ez az igazi lady... — t ÍZESSEN ELŐ LAPUNKRA! HIRDESSEN LAPUNKBAN ! \ \ LEGOLCSÓBB BETEGSÉG - ÉS, | ÉLETBIZTOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEK! Lépjen érintkezésbe KLEIN BARBARA biztosítási megbízottal a Bnai Zion biztosítási osztályán. Tel.: (212) 725-1211 Otthoni telefonja az esti órákban: (212) 933-3043 Tárgyal magyarul és angolul J.N. STORM WINDOW 46-20—16th Avenue, Brooklyn, N.Y. 11204 f, DOOR CORF Save Fuel ALUMINUM PRIME Keep Your Home nrni ArcuCMT COOLER IN SUMMER! HfcKLAU tM tIM I WARMER IN WINTERI WINDOWS •STORM WINDOWS STORM DOORS • • Window Guards • Radiator Covers • Venetian Blinds Replaced Glass & Screens • Plumbing • Painting I L, 851-9364 OE| PS <|C CLOSED SATURDAY 031*9 OPEN SUNDAY

Next

/
Oldalképek
Tartalom